Misna magyarul – Sabat 16.
“Idegen, aki tüzet oltani jött, nem mondják neki, hogy oltsd, vagy ne oltsd el, mert az idegen szombatja nem a mi felelősségünk. De ha kiskorú jön segíteni, nem engedik meg neki, mert a szombatja a mi felelősségünk.”
Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִשְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan(tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.
A Misna első rendje (Z’raim) magyar fordításának közlését befejeztük. Most a második rend, a Moed magyar fordítását közöljük. A Sabat traktátus 1. része itt, második része itt, harmadik része itt, a negyedik-ötödik rész itt, a hatodik rész itt, a hetedik rész itt, a nyolcadik rész itt, a kilencedik rész itt, a tizenegyedik rész itt, a tizenharmadik rész itt, a tizennegyedik rész itt, a tizenötödik rész itt olvasható.
Misna Sábát (16)
Sábát 16/1
Minden szent írást megmentenek a tűztől, akár olvasnak belőle [szombaton], akár nem. És akármilyen nyelven írták azokat, biztonságos helyet érdemelnek. Miért nem olvasunk a [ketuvim] könyveiből?[1] A bet hámidrás[2] megszűnése miatt. Megmentik a tekercs tokját a tekerccsel (könyvvel) együtt, megmentik a tefilin tokját a tefilinnel együtt, akkor is, ha a tokban pénz van. Hova viszik a [tűztől való] megmentés céljából? Egy zsákutcába. Ben Betera azt mondja: másféle utcába is viheti.
Sábát 16/2
Megmentik a három lakomának megfelelő, embernek való ételt, az ember számára. Ugyancsak megmentik az állatnak való ételt, az állat számára. Hogyan? Ha péntek este tűz tör ki, akkor megmentenek három lakomára való ételt, ha szombat reggel tűz tör ki, akkor megmentenek két lakomára valót, ha szombat délután, akkor megmentenek egy lakomára való ételt. Rabbi Joszi azt mondja: Mindig három lakomára való ételt mentenek meg.
Sábát 16/3
Megmentik a tele kosár kenyeret, akkor is, ha száz lakomára elegendő kenyér van benne, a kerek, szárított füge füzért, és a hordó bort. A tulajdonos mondhatja a többieknek, gyertek, mentsétek meg magatoknak, és ha van eszük, elszámolnak vele a szombat kimenetelekor. Hova mentik ezeket? A közös udvarba.[3] Ben Betera azt mondja: nem közös udvarba is menthetik.
Sábát 16/4
Ugyanoda[4] viheti ki a holmiját, felveszi magára a ruháit, ami rá fér,[5] és magára vesz annyit, amennyit tehet. Rabbi Joszi azt mondja: nem többet, mint tizennyolc ruhát vehet magára. De visszatérhet, és magára vehet még, és kihozhatja [az égő házból]. És mondja a többieknek, kövessetek és mentsétek meg velem.
Sábát 16/5
Rabbi Simon háNánász azt mondja: kecskebőrt terítenek a polcra, a ládára vagy szekrényre, amelybe belekapott a tűz, mert az elfojtja a tüzet. Elválasztják egymástól a ládákat, akár tele vannak, akár üresek, hogy ne terjedjen át a tűz. Rabbi Joszi megtiltja, hogy vízzel töltött agyagkorsókat tegyenek válaszfalként, mert azok megrepednek, és eloltják a tüzet.[6]
Sábát 16/6
Idegen, aki tüzet oltani jött, nem mondják neki, hogy oltsd, vagy ne oltsd el, mert az idegen szombatja nem a mi felelősségünk. De ha kiskorú jön segíteni, nem engedik meg neki, mert a szombatja a mi felelősségünk.
Sábát 16/7
Tálat tesznek az égő gyertya fölé, hogy ne érje tűz a tetőgerendát, a kicsik ürülékére, a skorpióra, hogy ne csípjen. Azt meséli Rabbi Jehuda: a következő történt Rábán Johánán ben Zákájjal, egy Áráv (nevű helyen),[7] amikor azt mondta: attól félek, hogy vétekáldozatot kell majd hozzon.[8]
Sábát 16/8
Idegen, aki mécsest gyújt, Izrael használhatja [a fényét], de ha Izrael számára gyújtja, nem használhatja. Ha [idegen] vizet merít a ciszternából, hogy az állatját megitassa, Izrael is megitathatja, ha Izrael számára meríti a vizet, tilos. Ha idegen pallót fektet a hajóhoz, lemehet rajta Izrael, de ha Izraelnek szánta a pallót, tilos. Történt Raban Gámliellel és a Vénekkel, akik hajóval utaztak, és egy idegen pallót feketetett le, hogy kiszállhassanak, és Rábán Gámliel és a Vének kiszálltak.
[1] Ketuvim (jelentése: írások), a Tánách (Héber Biblia) három részből áll: Tóra, Ketuvim és Neviim.
[2] Bet hámidrás: Tanház. A tanházak zárva voltak a római időkben.
[3] Közös udvar: ahol az ún. eruv (szombatra bejárható közös terület) érvényes.
[4] Ugyanoda: a közös, eruv-val ellátott udvar.
[5] Minél több ruhát vesz magára, hogy megmentse a tűztől.
[6] Vízzel tüzet oltani szombaton tilos.
[7] Ahol valaki letakart egy skorpiót.
[8] Az, aki letakarta szombaton a skorpiót.