Misna magyarul – Sabat 10.

“Aki kivisz egy vekni kenyeret a „közterületre”, vétkes. Ha ketten viszik, nem vétkesek. Ha valaki egyedül nem képes kivinni, és a segítségére jön egy második, vétkesek. Rabbi Simon szerint nem vétkesek.”

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan(tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

A Misna első rendje (Z’raim) magyar fordításának közlését befejeztük. Most a második rend, a Moed magyar fordítását közöljük. A Sabat traktátus 1. része itt, második része itt, harmadik része itt, a negyedik-ötödik rész itt, a hatodik rész itt, a hetedik rész itt, a nyolcadik rész itt, a kilencedik rész itt olvasható.

 

Misna Sábát (10)

 

Sábát 10/1

Ha valaki magot őriz [ültetés céljából], vagy mintának [eladás céljából] vagy gyógyszernek, és kiviszi szombaton, vétkes akármennyi mennyiségről van szó. Másképpen csak akkor, ha az előírt mennyiséget meghaladja.

 

Sábát 10/2

Ha kivisz többféle élelmet, és a küszöbre helyezi. Akár visszatér és onnan kiviszi, vagy más jön oda és a küszöbről kiviszi, nem vétkesek, mert nem végeztek [szombaton tiltott munkát] egy lépésben. Ha gyümölccsel teli kosarat helyez a küszöbön kívül, akkor sem vétkes, ha a gyümölcs többsége kívül van, csak akkor, ha teljességgel kívülre helyezi a kosarat.

 

Sábát 10/3

Ha kivisz valamit jobb kézzel, vagy bal kézzel, vagy az ölében vagy a vállán, vétkes, mert ez a Kehát család[1] módszere. Ha valaki a keze fején, vagy a lábával, vagy a szájával, vagy a könyökével, vagy a fülén vagy a hajában, vagy az övén úgy, hogy lefele lóg, vagy öve és inge közé gyűrve, vagy az ingébe rejtve, vagy a cipőjében vagy a szandáljában, nem vétkes, mert nem a szokásos módon viszi.

 

Sábát 10/4

Kivisz valamit maga előtt, és mögé kerül, nem vétkezett. Maga után viszi, majd elébe kerül. Vétkes. A bölcsek azt mondták, az asszony a kötényébe tesz valamit, akár elöl, akár hátul, vétkes. Mert amit a kötényébe helyez, azt úgy kell visszavinni, (nem elforgatva). Rabbi Jehuda azt mondja: ugyanez érvényes a levélhordóra.[2]

 

Sábát 10/5

 Aki kivisz egy vekni kenyeret a „közterületre”[3], vétkes. Ha ketten viszik, nem vétkesek. Ha valaki egyedül nem képes kivinni, és a segítségére jön egy második, vétkesek. Rabbi Simon szerint nem vétkesek. Ha valaki edényben ételt visz, melynek mennyisége kisebb a megengedettnél, nem vétkes az edény kivitele miatt sem, mert az edény eszköz, az ételhez való kellék. Ha valaki kiviszi az ágyon fekvő embert, az ágy miatt sem vétkes, mert az ágy az ember kelléke. Halottat visz ki az ágyon. Vétkes, aki olíványit kivisz a halottból, olíványit kivisz a döglött állatból, lencsényit a csúszómászóból. Rabbi Simon felmenti.

 

Sábát 10/6

A körmét vágja a kezével vagy a fogával, vagy a haját, a bajuszát vagy a szakállát, vagy ha a [nő] fonja a haját, vagy a szemhéját festi vagy elválasztja a haját, Rabbi Eliezer szerint vétkes, a Bölcsek azonban minden ilyesmit megtiltanak a svut elve[4] alapján. Aki a nyitott cserépből[5] letép egy ágat, vétkes. Ha a cserép zárt, nem vétkes. Rabbi Simon mindkét esetben felment.

 

[1] Kehát család módszere: vállon hordozás, az előbbi három nem megnevezett.

[2] A levélhordó meg kell igazítsa a táskát: ha maga előtt vitte be, ugyanúgy viszi ki, maga előtt.

[3] Közterület, pl. házon kívül, az utcán: héb. resut hárábim.

[4] a Svut elve – a szombat szentsége.

[5] Nyitott cserép, mely a földből is vesz táplálékot.