Misna magyarul – Peá traktátus 7.

Írta: Uri Asaf fordítása - Rovat: Hagyomány

“…a fürt, melyet lecsíp, a levelekbe gabalyodik, majd a földre hull és a szemek szétgurulnak. Ez a gazdát illeti. Aki kosarat tesz a szőlőtőke alá, miközben a fürtöket vágja, a szegényeket rövidíti meg.”

SzőlőA Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

Brachot (Áldások) traktátus fordítása után most a Peá (Szeglet) traktátus fordítását közöljük részletekben. Az első rész a magyarázatokkal itt, a második rész itt, a harmadik rész itt, a negyedik rész itt, az ötödik rész itt, a hatodik rész itt olvasható.

Héberből fordította és magyarázatokkal ellátta Uri Asaf.

PEÁ: MISNA 7/1

Minden olajfa, mely nevezetes, köztük a Netofá  elnevezésű fajta is, [neve szerint érés idején az olajtól csepeg], ha ezek valamelyikéből termést felejt [a fán, vagy alatta] nem számít sichehának. Milyen fákra vonatkozik [ez a szabály]? Ezt a fa neve, termése és a helye szerint tudjuk. A fa neve lehet az olajbogyó bősége [olajtartalom], vagy szárazsága[1] szerint. A termés szerinti név az olajbogyó hozamára utal. A helyet jelölő név aszerint adódik, hogy közel van az olajpréshez, vagy távol, vagy szakadt kerítés mellett áll, stb. Egyéb, [meg nem nevezett] olajfa esetén, ha kettő kimarad, vonatkozik rájuk az elfelejtett termés szabálya, ha pedig három, [ha közel állnak egymáshoz] nem. Rabbi Joszi szerint a sichehá nem vonatkozik olajfákra.[2]

 

PEÁ: MISNA 7/2

Olajfa, mely három sor valamelyikében áll, [ahol a sorok közti távolság] két szögletes ágyást tesz ki, és megfeledkezett róla, nem számít sichehának.  Olajfa, melyről megfeledkezett, és két vékányi olajbogyó termést ad, nem számít sichehának. Mikor érvényes ez a szabály? Mikor a gazda nem kezdett hozzá a szürethez, de ha már elkezdte, és akár egy szemet is leszedett a Netofá  fajtából és megfeledkezett erről, adnia kell a termésből sichehát.  Mindaddig, amíg a fa alatt talál termést, a fa tetején lévő termés az övé, [a gazdáé]. Rabbi Meir azt mondja: A [sichehá] szabálya akkor érvényes, ha már elment az, aki megvizsgálta a fát.[3]

 

PEÁ: MISNA 7/3

Mi a peret? Ami szüretkor a földre hull. Szüretel és a fürt, melyet lecsíp, a levelekbe gabalyodik, majd a földre hull és a szemek szétgurulnak. Ez a gazdát illeti. Aki kosarat tesz a szőlőtőke alá, miközben a fürtöket vágja, a szegényeket rövidíti meg. Róla mondják: „Ne bontsd el a régi határt”.[4]

 

PEÁ: MISNA 7/4

Mi az olelot?[5] Szőlőfürt, melynek nincs válla [héb. kátef], se vége [héb. nátef].[6] Ha a szőlőfürtön van kátef  és nátef, a gazdát illeti. Ha kétség áll fenn, a [fürt] a szegényeket illeti. A hajtáson lévő az olelot, ha lenyesi a hajtást a fürtökkel együtt, a gazdáé, ha nem, a szegényeké marad. Ha különálló szemek,[7] a fürt szárából nőnek ki, Rabbi Jehuda szerint, fürtnek számítanak, a bölcsek azt mondják,  hogy ez olelot, [vagyis a szegényeké].

 

PEÁ: MISNA 7/5

Aki megritkítja a szőlejét,[8] a szegényeknek járóból ugyanúgy ritkít, mint ahogy a sajátját ritkítja, ezek Rabbi Jehuda szavai. Rabbi Meir azt mondja, a sajátjából ritkíthat, de a szegényekéből nem.

 

PEÁ: MISNA 7/6

Szőlő a negyedik évben. Sámáj iskolája szerint nincs ötödik év, és [a harmadik év termése] nem kíván eltávolítást.[9] Hillel iskolája szerint van [ötödik év és van biur]. Sámáj iskolája szerint van peret [lehullott szemek] és van olelot [elhagyott fürt] és a szegények megváltják [az általuk  leszedett szőlőt]. Hillel iskolája szerint az egész szőlő [a negyedik évben] a présházba kerül.[10]

 

PEÁ: MISNA 7/7

Ha az egész szőlő olelot.[11] Rabbi Eliezer azt mondja: A gazdáé. Rabbi Ákivá azt mondja: A szegényeké. Rabbi Eliezer így válaszol: „Ha szőlődet megszeded, ne mezgeréld le” (MTörv 24, 21). [12] Ha nincs szüretnyi, honnan lenne meg az olelot? [13] Rabbi Ákivá idézettel válaszolt: „Szőlődet se mezgeréld le, és elhullott szemeit se szedd fel” (Lev 19, 10), még akkor se ha az egész olelot.  Ha így van, miért mondták, „Ha szőlődet megszeded, ne mezgeréld le”? [Mert az a szabály, hogy ] a szegényeknek nem jár olelot a szüret előtt.

 

PEÁ: MISNA 7/8

Aki [a Szentélynek] felajánlotta a szőlejét, és még nem ismeri fel[14] benne, hogy olelot, nincs ott a szegényeknek való olelot. Ha felismerhető az olelot, legyen a szegényeké. Rabbi Josze azt mondja: Fizesse be a termés árát a Szentélynek. Mi számít sichehának a magasban lévő szőlőindán? Az, amelyet ágaskodva sem ér el.  És a [földön lévő] futóindán? Amelyik elkerüli [a házat].

[1] Rabbi Bartenura másképp magyarázza: „Szárazság” helyett, „mevajes” azaz megszégyeníti a többi fát a rendkívüli gazdagsága miatt.

[2] Ugyancsak Rabbi Bartenura szerint: Rabbi Joszi szabálya a Hadriánus korának szűkös helyzetére  utal Júdeában.

[3] Rabbi Bartenura szerint,  a gazda minden elgurult olajbogyót felkutat, és ha már nincs a földön a fa alatt, a szegények elkezdhetik a gyűjtést a fáról.

[4] Lásd, misna 5/ 6.

[5] Héb. olelot: olyan szőlőtő, amelyen viszonylag csekély számú szőlő szem van,  általában meghagyják a szegényeknek.

[6] Az olelot mellett a misna két másik szót használ a szőlőfürt felső, tömöttebb részére, ez a héb. kátef (váll) és a  aljára, ahol a fürt szára végződik, ez a nátef .

[7] Héb. gárgir jehid , ahol a szemek nem másodlagos (elágazó kisebb) fürtökben nőnek, hanem közvetlenül a szárból.

[8] A szőlőben való ritkítás, a szőlőtőkék  nyesését jelenti.

[9] A szőlő (és más gyümölcs) telepítése után három évig ún. orlá tilalom van a gyümölcsére, a harmadik év termését eltávolítják (héb. biur), a negyedik év gyümölcsét Jeruzsálembe viszik a Szentélybe, az ötödik évtől pedig ehetnek a termésből; Sámáj iskolája szerint a negyedik évtől lehet enni, nem kell kivárni az ötödiket, és nincs a harmadik évi biur. Hillel iskolája szerint van. És a negyedik év termése szent, nem fogyasztható.

[10] A negyedik év termése szent, és a gazda borrá alakítva felviszi Jeruzsálembe

[11] Az olelot itt a szőlő minőségére utal; R. Bartenura szerint az egész szőlőben nincs egyetlen fürt, melynek válla és nyúlványa volna, (héb. kátef és nátef), vagyis nincsenek teljes fürtök.

[12] Károli: Mezgerél / gyűjtöget; a Biblia úgy mondja: „Ha szüretelsz, ne gyűjtögets.”

[13] A szürethez elegendő szőlő minimum három fürt, mely 1 héb. reviit térfogatú levet ad (70 milliliter).

[14] A szőlőszemek még annyira kicsik, hogy nem lehet tudni, rendes szőlő lesz belőle, vagy a szegényeknek járó kisszemű szőlő (olelot).

támogatás

Címkék:Misna, Peá