Misna magyarul – Peá traktátus 3.
“Ha minden vagyonát a rabszolgájára írja, az felszabadul.”
A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִשְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.
A Brachot (Áldások) traktátus fordítása után most a Peá (Szeglet) traktátus fordítását közöljük részletekben. Az első rész itt, a második rész itt olvasható.
Héberből fordította és magyarázatokkal ellátta Uri Asaf
A Peá (magyarul: szeglet) traktátus, a Magvak rendjének második része. A Babilóniai Talmudban ez a rész nem szerepel, de a Jeruzsálemi Talmudban igen. E különbség arra utal, hogy Izrael országa adekvát helyszín e törvény gyakorlására. A Misnában tárgyalt szegletet Mózes harmadik könyve említi:
„Mikor a ti földetek termését learatjátok, ne arasd le a egészen a te meződnek szélét [szegletét] és az elhullott gabonafejeket fel ne szedd” (Lev 19, 9).
A gabona a mező szegletén, a gyümölcsök és a zöldségek egy meghatározott hányada a szegényeket illeti. A szegényekről való gondoskodást törvénybe foglalták, és bár a Misna mértéket szab a szegletnek, annál dicséretesebb, ha a szegletből mértéken felül, vagyis bőségesen jut a szegénynek.
Az „elhullott gabonafejek” héber megfelelője a leket szó, a „földön hagyott kéve” pedig a sichehá. A leket és a sichehá, a címadó peá-val együtt hármas megélhetési forrás, amit a gazda köteles megőrizni a szegényeknek.
A Misna Peá nyitó mondata sokat idézett, híres szöveg:
„Ezek a dolgok, melyek a mértéken felül állnak: A szeglet [peá]; az első zsengék [bikurim]; a zarándokünnepre hozott ajándék, [ráájon]; a jótékonyság és a Tóra tanulása.”
PEÁ: MISNA 3/1
Szögletes, gabonával beültetett vetés, melyeket olajfák [vagy más fa] választanak el. Sámáj iskolája szerint szeglet jár minden földszelet után, Hillel iskolája szerint, minden szakaszból leválasztja a szegletet. Mindketten egyetértenek abban, ha a hosszanti szakaszok egybefolynak, akkor egy szakaszból hagy szegletet.
PEÁ: MISNA 3/2
Arat a termés érett részéből és a zöld éretlent meghagyja, Rabbi Ákivá azt mondja: szegletet hagy mindegyik után.[1] A bölcsek azt mondják: Egyszer, [egy] aratásból hagy szegletet az összes után. A bölcsek egyetértenek Rabbi Ákivával, ha kaprot vagy mustárt ültet három helyen, mindegyik után szegletet hagy.
PEÁ: MISNA 3/3
Aki friss zöld hagymát válogat a piacra és a szárazakat elraktározza, ebből és abból is külön szegletet ad. Ugyanígy jár el a borsófajtákkal és a szőlővel. Aki megritkítja[2] a szőlőt, felbecsüli mennyi maradt a szőlőtőkén, és eszerint ad szegletet. Aki csak egy helyről szedi le,[3] felbecsüli egyben az egész termést és eszerint ad szegletet.
PEÁ: MISNA 3/4
Hagymamag[4] után szegletet ad, Rabbi Joszi szerint nem köteles. Hagyma ágyások a zöldséges kertben, Rabbi Joszi azt mondja: Mindegyik után ad szegletet. A bölcsek szerint egyszer ad szegletet mindegyik után.
PEÁ: MISNA 3/5
Ha [két] testvér osztozik egy birtokon, két szegletet adnak. Ha társulnak, egy szegletet adnak. Ketten ültettek egy fát. Egy szegletnyit hagynak rajta. Az egyiké a fa északi oldala, a másiké a fa déli oldala, az egyik a maga része után ad, a másik is a maga része után. Aki palántákat[5] árul a földjéről, a vevő szegletnyit ad mindegyik után.[6] Azt kérdi Rabbi Jehuda: Milyen esetben? Ha a föld tulajdonosa semmit nem hagyott a földjén. De ha hagyott, ő maga ad szegletet mindegyik után.
PEÁ: MISNA 3/6
Rabbi Eliezer azt mondja: Egy rova nagyságú föld[7] után szegletet kell hagyni. Rabbi Josua azt mondja: [Olyan nagyságú termőföld után], mely két szeá termést[8] hoz. Rabb Tarfon azt mondja: Hatszor hat tefáh[9] szerint. Rabbi Jehuda ben Betera azt mondja: [Akkor ad szegletet], ha levág egy sarlónyit és megismétli.[10] A szabály az ő szavai szerint van.[11] Rabbi Ákivá azt mondja: Akármilyen föld darabról van szó, szegletre köteles, első gyümölcsre[12] és prozbol írására,[13] valamint megvásárolhatja [a földdel együtt járó] ingóságokat is – melyre nincs garancia – pénz, váltó és elbirtoklás fejében.
PEÁ: MISNA 3/7
Súlyos beteg és végrendeletet ír. Ha valamennyi földet hagy magának, ajándéka érvényes ajándék.[14] Nem hagy magának földet egyáltalán, ajándéka nem számít ajándéknak. Aki gyermekeire írja tulajdonát, és felesége nevére is ír valamennyi földet, az asszony elveszíti a ketubával[15] járó jogait. Rabbi Joszi azt mondja: Ha az asszony belegyezik, hogy a gyermekeivel együtt szerepeljen a végrendeletben, akkor is elveszíti a ketubával járó jogait, ha nem írnak rá semmit a végrendeletben.
PEÁ: MISNA 3/8
Ha minden vagyonát a rabszolgájára írja, az felszabadul. Ha valamennyi földet kihagy a [végrendeletből], a szolgából nem lesz szabad ember.[16] Rabbi Simon azt mondja: Mindenképpen szabad ember lesz, feltéve, ha nem mondja ezt: Minden javam ezé a bizonyos rabszolgáé, kivéve annak a tízezred részét.[17]
[1] A termést több lépésben kaszálja le, kezdi az érett kalászokkal, meghagyva a zöldet, majd később újra arat.
[2] Leszedi az érett fürtöket, és a többit ott hagyja növekedni .
[3] Egy helyről vesz, és nem csipeget különböző helyeken, (pl. hagymát vagy szőlőt).
[4] Hagyma mag nem használatos étel, csak éhinség esetén.
[5] Kilhé Ilán (héb.): Itt: gyümölcsfa palánta.
[6] Amikor fa lesz a gyökérből.
[7] Rova: Tízszer tíz könyök (könyök: héb. ámá) nagyságú terület.
[8] Szeá: Ókori térfogatmérték: kb. 12 liter
[9] A termőföld nagyságára vonatkozik; Tefáh: Ókori mértékegység, 1 tefáh: 1 tenyérnyi szélesség, 9.3 cm.
[10] Rabbi Bertanura magyarázata szerint az arató marokra fogja a gabonát és a sarlóval levágja, és ezt a műveletet megismétli, ekkor ez már elég termés ahhoz, hogy szegletet adjon utána.
[11] Rabbi Jehuda ben Betera szerint.
[12] Az első gyümölcs parancsolata (héb. bikurim): az első gyümölcstermésből a Szentélynek adományoznak.
[13] Prozbol, görög eredetű talmudi kifejezés: dokumentum, mely igazolja, hogy a szombat év (smitá) idejére a biróság átveszi a kölcsönök visszafizetési kötelezettségét.
[14] A végrendeleten kívűl ajándékot kíván adni; a végrendelet szerint magának is marad földje, ezért ha életben marad ebből kifizetheti az igért ajándékot.
[15] Ketubá, (héb): Házassági szerződés.
[16] Mert a tulajdonos nem jelentette ki, mint az előző esetben, hogy minden tulajdonom a tied, és vele te magad.
[17] A rabszolga ára nem több, mint az összes ingóság tízezred része.