Misna magyarul – Orlá 1.

„Mikor pedig bementek arra a földre, és plántáltok ott mindenféle gyümölcstermő fát, annak gyümölcsét körülmetéletlennek tartsátok, három esztendeig legyen az néktek körülmetéletlen: meg ne egyétek!”

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

A Brachot, Peá, Demáj, Kilájim és Sviit, Maaszer Seni és Hálá traktátusok után most az Orlá traktátust közöljük folytatásokban.

 

MISNA: ORLÁ

Első rend, tizedik traktátus

Az orlá kifejezésnek a legtöbb általunk ismert nyelvben nincsen megfelelője. Az orlá szószerint az előbőrre utal, pontosabban a pénisz vele született „körülmetéletlenségére”.

A előttünk álló misna azonban egy másfajta „körülmetéletlenséggel” foglalkozik, nevezetesen a ujjonan ültetett gyümölcsfa termésével:

 „Mikor pedig bementek arra a földre, és plántáltok ott mindenféle gyümölcstermő fát, annak gyümölcsét körülmetéletlennek tartsátok, három esztendeig legyen az néktek körülmetéletlen: meg ne egyétek” (Lev 19, 23).

Az orlá a zráim (magok) rendjének tizedik traktátusa és megelőzi a bikurim nevű utolsó traktátust. Az orlá fejezetéhez nem járul gemárá a Babilóniai Talmudon belül, csak a Jeruzsálemi Talmudban. Az orlá szentsége (azaz a gyümölcs fogyasztásának tiltása) a fák újévétől számítva (az ültetés évében, a svát hónap 15-től) a negyedik évig tart. A negyedik évben ugyan szentséggel bír a gyümölcs, de Jeruzsálemben elfogyasztható a máászer seni-hez hasonlóan, vagy megváltható.

„A negyedik esztendőben pedig annak minden gyümölcse szent legyen, hálaáldozatul az Úrnak.” (Lev 19, 24)

 Az „új fa” gyümölcse az ötödik évtől minden korlátozás nélkül fogyasztható.

 

ORLÁ: MISNA 1/1

Aki kerítés vagy a fa (deszka) céljából ültet (gyümölcs)fát, az mentes az orlá szabálya alól. Rabbi Joszi azt mondja, hogy a gyümölcsfa befelé néző oldalát a gyümölcs miatt használja és a fa külső oldalát kerítésnek. Akkor a belső köteles és a külső mentes.[1]

 

ORLÁ: MISNA 1/ 2

Mikor elődeink Izrael földjére jöttek és termő gyümölcsfát találtak, az mentes volt [az orlá szabálya alól]. Ha fát ültettek, és az a föld még nem volt meghódítva, akkor az orlá szabálya alá esett. Ha közterületen ültet fát, köteles, de Rabbi Jehuda felment. Ha valaki köztulajdonban lévő területen ültet, vagy ha idegen ültet, vagy ha tolvaj ültet, vagy ha a hajón ültetnek, vagy ha a fa magától nő, az orlá szabálya áll fenn.

 

ORLÁ: MISNA 1/ 3

Öreg fa, mely kidőlt, vele együtt a szikla, [majd visszaültették a helyére], vagy elmosta az áradás a földdel együtt. Ha a fa ezután életben marad – mentes. Ha nem – köteles.[2] Az oldalára dőlt, a sziklával együtt, vagy meglazult az eke miatt, vagy valaki megrázta, és elfedte földdel [a gyökereket], ha a fa ettől életben marad – mentes, ha nem – köteles.

 

ORLÁ: MISNA 1/ 4

Fa, mely kidőlt de a gyökere a földben maradt. Mentes. Milyen méretű gyökér? Rábán Gámliel a Bártotából való Rabbi Elázár ben Jehuda nevében azt mondja: Kisebb tű vastagságú.

 

ORLÁ: MISNA 1/ 5

Fa, mely gyökerestül kidőlt, és egy friss ága meghajlott,[3] és abból tovább táplálkozik. Majd új ágat hajt évről-évre. Mikor az első hajtás megszűnt, ettől kezdve számolni kell az éveket az orlá szabálya szerint. A szőlőtő hajtást ereszt.[4] A hajtásból további lesz, és ha hajtás, még akkor is, ha a földből is táplálkozik – a gyümölcse fogyasztható. Rabbi Meir azt mondja: Ha a „hely”, [ahol az ág a régi tőből] jól táplál, szabad. Ha a hely alkalmatlan (rossz) – tilos. Ugyanígy a gyökeret vert hajtás, mely kijött a földből, de már tele van gyümölccsel, ha [a gyümölcs] a 200-ad részével gyarapodott ezután – tilos.

 

ORLÁ: MISNA 1/ 6

Az Orlá hajtása és a kilé-hákerem,[5] melyek ültetés közben összevegyültek, ennek a gyümölcsét ne szedje le. Ha leszedi, azt csak a keverékkel teheti jóvá, [más szóval semlegesítheti a tiltott orlát ill. a kilé-hákeremet, kétszáz és egy rész ellenében, de ezt is csak akkor, ha nem szándékosan szedte le. Rabbi Joszi azt mondja: Akkor is, ha szándékosan szedte le, kétszáz és egy rész ellenében semlegesíthető.

 

ORLÁ: MISNA 1/ 7

A levelek, a hajtások, a szőlőlé, az éretlen szőlő fogyaszthatók az orlá és a revai [6] és a názir szempontjából,[7] de tilos az áserá szempontjából.[8] Rabbi Joszi azt mondja: az éretlen szőlő tilos, mivel az is gyümölcsnek számít. Rabbi Eliezer azt mondja: Tilos beoltani orlá mazsolával.[9]  Rabbi Josua azt mondja: Azt hallottam, hogy aki levelek gyantájával, vagy gyökerek gyantájával oltja be a (tejet), az megengedett. Az éretlen gyümölcs kivonatával tilos, mert az gyümölcsnek tekintendő.

 

ORLÁ: MISNA 1/ 8

Romlott szőlő, a szőlőmag és a szőlő héja, és a nedű, amely ezek áztatásával keletkezik, a gránátalma külső héja és a bimbója, a dió héja, és a gyümölcsmagok, az orlá, az áserá, a názirita tiltó szabályára kötelesek, de a negyedik év tiltása alól mentesek. Minden idő előtt lehullott gyümölcs orlája tiltott.

 

ORLÁ: MISNA 1/ 9

Rabbi Joszi azt mondja: Az orlá hajtása elültethető, de az orlából való dió nem ültethető, mert az már gyümölcs. Nem oltható pálmaág, amelyen gyümölcs van és orlának számít.

 

[1] A gyümölcsfa kerítést képez, a fa külső oldalára nem vonatkozik az orlá szabálya.

[2] Ha nem: Ha a fa újra ültetéséhez földet kell hozni.

[3] Meghajlott és gyökeret eresztett.

[4] Hajtás, amelyet egy másik idős szőlőtőhöz oltanak.

[5] Kilé hákerem (tiltott keverék a szőlőben – ld. Kilájim traktátus) pl. lyukasztott cserép zöldség a szőlőtő mellett (vagy alatt).

[6] Revai – a negyedik év, melyben Jeruzsálembe kell vinni a gyümölcsöt és ott elfogyasztani.

[7] Názir: aki fogadalmat tett, hogy nem iszik bort.

[8] Áserá: fa, mely a bálványimádás tárgya.

[9] Beoltás, alvasztás: Tej vagy sajt készítéséhez.