Misna magyarul – Nedárim 9

Esküszöm, hogy nem eszem hagymát, mert a hagyma árt a szívnek. Erre azt mondják neki, a falusi hagyma jót tesz a szívnek. Az eskü alól felmentik, de nem csak a falusi hagymára nézve, hanem minden hagymára. Ilyen eset történt Rabbi Meir előtt, és ő minden fajta hagymát megengedett.

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.  

A nedárim traktátus a Babilóniai Talmud részét képezi, mely az i.u. V évszázadban íródott. A Násim rendhez tartozik és az eskük fajtáit részletezi, valamint azok jogi következményeit. 13 fejezete van.

 

NEDÁRIM (Fogadalmak) TRAKTÁTUS (9)

NEDÁRIM 9/1

Rabbi Eliezer szerint az esküt apja és anyja dicséretével kezdje, de a Bölcsek ezt megtiltották. Rabbi Cádok azt mondta: az apa és az anya dicsérete helyett Isten áldásával kezdődjön (az eskü). Ha így lenne, senki se esküdözne. A Bölcsek belátták, hogy ha az eskütevő esküje az apjával és anyjával kapcsolatban áll, akkor az apa és anya dicséretével kezdi.

 

NEDÁRIM 9/2

Még azt is mondta Rabbi Eliezer, hogy az eskü új dolog (említésével is) kezdődhet, de a Bölcsek ezt megtiltják. Hogyan? Például azt mondja: „esküszöm, attól az embertől nem fogadok el semmit”. És mikor abból az emberből írnok lesz,[1] vagy a fiát kiházasítja, erre az előbbi (eskütevő) azt mondja: „Ó, ha tudtam volna, hogy ebből az emberből írnok lesz, vagy kiházasítja a fiát, nem esküdtem volna.” Vagy ha azt mondta, „ebbe a házba nem lépek”, és lám, a házból zsinagóga lett. Azt mondja: „ha tudtam volna, hogy a házból zsinagóga lesz, nem esküdtem volna”. Rabbi Eliezer megengedi, hogy (ilyen esetben) elengedjék az esküt, de a Bölcsek megtiltják.

 

NEDÁRIM 9/3

Vannak dolgok, amelyek új helyzetre utalnak, pedig nem is azok, de a Bölcsek nem egyeznek vele. Hogyan? Ha valaki azt mondja: „Esküszöm, hogy nem veszem el ezt és ezt (a nőt) mert az apja nem jó ember”, és akkor azt mondják neki: „az apja meghalt”, vagy „megbánta a vétkeit”. Vagy azt mondja: „Esküszöm, ebbe a házba nem lépek, mert harapós kutya van bent”, vagy „kígyó van a házban”. És akkor azt mondják neki: „a kutya megdöglött”, vagy a „kígyót megölték”. Lám ezek új dolgok, de mégse tűnnek annak. De a Bölcsek nem értenek egyet.

 

NEDÁRIM 9/4

Rabbi Meir azt is mondta: elengedik neki a fogadalmat, ha azzal Tórában írt (parancsolatot ismétel) és azt mondták neki: Ha tudtad volna, hogy megszegted a Tóra tiltását: „ne állj bosszút”, „ne tarts haragot” vagy „szeresd felebarátod, mint tenmagadat” vagy „s félj Istenedtől, hogy élhessen melletted” (Lev 19, 18), (Lev 25, 37), mert lehet, hogy (felebarátod) elszegényedik és nem fogod tudni támogatni. Ha tudtad volna, hogy erről van szó, akkor is fogadalmat teszel? Az eskü alól felmentik.

 

NEDÁRIM 9/5

A feleség ketubájával[2] kapcsolatos esküt érvénytelenítik. Történt egyszer, hogy valaki eskü erejével különvált a feleségétől, akinek ketubája négyszáz dínárt ért.

Az illető elment Rabbi Ákivához, aki utasította őt, hogy fizesse ki a ketubá teljes értékét. Azt mondta: „Rabbi, apám nyolcszáz dínárt hagyott rám, ebből a testvérem négyszázat kapott, én is négyszázat. Nem lenne elég, ha az asszony kétszázat kapna, és nekem kétszáz maradna?” Rabbi Ákiva azt válaszolta: „még akkor is ki kell fizessed a ketubát, ha ez a fejeden lévő hajadba kerül. Erre az ember azt válaszolta: „ha tudtam volna, hogy ez lesz, nem esküdtem volna”. Rabbi Ákiva felmentette az eskü alól.

 

NEDÁRIM 9/6

Szombattal és ünneppel kapcsolatos esküt is érvénytelenítenek. Korábban azt mondták, hogy az ilyen napokra szóló eskü a más napokra tett esküvel szemben érvénytelen. Majd jött Rabbi Ákiva és azt tanította: eskü, amelyet részben érvénytelenítettek, az teljesen érvénytelen.

NEDÁRIM 9/7

Hogyan? Ha valaki azt mondja: „konám, de egyikötőktől sem fogadok el semmit.” Ha az eskü kötelessége a jelenlevők egyikére nézve megszűnik, akkor mindnyájan mentesek az eskü alól. Ha így esküszik: „konám, de tőle, meg tőle, nem fogadok el semmit,” és ezután, ha az elsőt felmentik, akkor mindet felmentik. Ha az utolsót felmentik, rá nem vonatkozik az eskü, de a többire igen. Ha a középső személyt felmentették, aki utána következik, felmentést nyer, aki előtte van, arra vonatkozik az eskü. (Ha valaki azt mondja): „korbánt (hozok) ha ettől elfogadok valamit, vagy a másiktól (és így tovább). Akkor mindegyik számára külön felmentés szükséges.

 

NEDÁRIM 9/8

Esküszöm, nem iszom ebből, mert a bor árt a gyomornak. Azt mondják neki: de a régi bor jót tesz a gyomornak. Az eskü alól felmentik, nem csak a régi borra nézve, hanem minden borra. Esküszöm, hogy nem eszem hagymát, mert a hagyma árt a szívnek. Erre azt mondják neki, a falusi hagyma jót tesz a szívnek. Az eskü alól felmentik, de nem csak a falusi hagymára nézve, hanem minden hagymára. Ilyen eset történt Rabbi Meir előtt, és ő minden fajta hagymát megengedett.

 

NEDÁRIM 9/9

Az embert felmentik az esküje alól, az ő és a gyerekei tisztessége kedvéért.

Azt mondják neki: Ha tudnád, hogy holnap azt fogják mondani rólad – „ennek szokása, hogy a feleségétől elválik”, a lányaidról pedig majd az mondják: „ezek elvált asszony lányai. Milyen hibát találtak az anyjukban, hogy elváltak tőle?” Ha erre az ember azt válaszolja: „ha tudtam volna, hogy így lesz, nem esküdtem volna”. Felmentik az esküje alól.

 

NEDÁRIM 9/10

Esküszöm, hogy nem veszem el feleségül ezt a csúnya nőt és kiderül róla, hogy szép. Ezt a sötétbőrű nőt és kiderül róla, hogy a bőre világos. Ezt az alacsony nőt és kiderült róla, hogy magas. Ez esetekben feleségül veheti a nőt, de nem azért, mert csúnya helyett szép lett, sötétbőrű helyett világosbőrű, rövid helyett nagyra nőtt, hanem azért, mert tévedésben esküdött. Ugyanígy történt, mikor valaki eskü alatt nem fogadott el semmit a nővére lányától, addig amíg elvitték őt Rabbi Ismáelhez és nála megszépítették (a nőt). Rabbi Ismael azt kérdezte ettől az embertől: „fiam te megesküdtél, hogy nem fogadsz el semmit ettől a lánytól?” Azt mondta:[3] „nem”. Rabbi Ismael felmentette az eskü alól. Ekkor Rabbi Ismael sírva fakadt, és azt mondta: „Izrael lányai szépek, de a szegénység elcsúfítja őket.” Mikor Rabbi Ismael meghalt, Izrael lányai megsiratták, mondván: „Izrael lányai Rabbi Ismaelért sírnak”. Ugyanezt mondták Saulról: „Izrael lányai Saulért sírnak”: „Izrael lányai Saul felett sírjatok” (2Sám 1, 24).

[1] irnok, héb. szofer, aki Tórát és más iratokat ír

[2] Ketubá: házassági okirat

[3] Látván, hogy milyen szép lett