MIsna magyarul – Nedárim 4.

(Aki megesküdött, hogy nem fogad el semmit a barátjától) meglátogathatja őt (ha beteg) de állnia kell, nem ülhet le. Gyógyíthatja lelkileg, de nem anyagilag. Nagy kádban vele együtt fürdik, de kis kádban nem. Vele egy ágyban alszik. Rabbi Jehuda azt mondja: csak a meleg napokon, de nem a téli napokon, mert ekkor jót tesz vele azzal, hogy (hozzá bújik).

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.  

A nedárim traktátus a Babilóniai Talmud részét képezi, mely az i.u. V évszázadban íródott. A Násim rendhez tartozik és az eskük fajtáit részletezi, valamint azok jogi következményeit. 13 fejezete van.

 

NEDÁRIM (Fogadalmak) TRAKTÁTUS (4)

 

Nedárim 4/1

Két ember közül az egyik megesküszik, hogy nem fogad el semmit a barátjától, a másik megesküszik, hogy nem eszik a barátjánál. A különbség kettőjük között az átjárásra, illetve az edények használatára vonatkozik. Aki eskü alatt nem ehet a barátjánál, nem fogadhat el szűrőt, őrléshez szükséges edényeket, mozsarat és kemencét sem, de elfogadhat ruhát, gyűrűt, köpenyt és fülbevalót, bármit, amely étel készítésében nem játszik szerepet. Ilyen tárgyak kölcsönzése azonban tilos. [1]

 

Nedárim 4/2

Ha eskü alatt nem fogad el semmit a barátjától, (a barát) kifizetheti helyette a (fél) sekel adományt, kifizetheti az adósságát, és visszaadhatja neki az elveszett tárgyait. Ahol ezért fizetség jár, a bevétel a hekdesé.[2]

 

Nedárim 4/3

(Aki megesküszik, hogy nem fogad el semmit a barátjától) annak beleegyezése mellett, helyette trumát adományoz és tizedet, madarat ad a závim és závot [3] áldozat esetén, asszonyoktól járó madáráldozatot szülés után, vétek és bűn áldozatot. Midrásra, háláchára és ággádára is taníthatja, de Tórára nem, azonban a fiait és a lányait igen. Táplálhatja (barátja) feleségét és gyerekeit, annak ellenére, hogy amúgy köteles támogatni őket. De a háziállatait, akár tiszta, akár tisztátalan állat, nem táplálja. Rabbi Eliezer azt mondja, a tisztátalan (állatot) táplálja, a tisztát nem. Azt kérdezték tőle: mi a különbség a tiszta és a tisztátalan között? Azt válaszolta nekik, hogy a tiszta (állat) lelke az egeké, a teste magáé, a tisztátalan lelke és teste egyaránt az egeké. Azt mondták: a tisztátalan állat élete az egeké, a teste a sajátja mert ha (a barát) akarja, eladhatja nem zsidónak, vagy kutyát etethet vele.

 

Nedárim 4/4

(Megesküdött, hogy nem fogad el semmit a barátjától) meglátogathatja őt (ha beteg) de állnia kell, nem ülhet le. Gyógyíthatja lelkileg, de nem anyagilag. Nagy kádban vele együtt fürdik, de kis kádban nem. Vele egy ágyban alszik. Rabbi Jehuda azt mondja: csak a meleg napokon, de nem a téli napokon, mert ekkor jót tesz vele azzal, hogy (hozzá bújik). Lefekszik ugyanarra a heverőre, ugyanannál az asztalnál eszik, ugyanabból tálból, de csak akkor (ha a tál) hamar vissza kerül hozzá. Nem eszik vele együtt a munkások közös táljából. Nem dolgozik vele együtt ugyanazon a mezsgyén – ezek Rabbi Meir szavai. Tőlük távol lévő mezsgyén dolgozik.

 

Nedárim 4/5

Aki eskü által megfogadta, a hetedik év[4] előtt, (hogy nem fogad el barátjától semmi jótéteményt), nem lép a földjére és nem eszik a fölé hajló gyümölcsfáról sem. De a hetedik évben, ugyan nem lép a földjére, de a fáról vesz gyümölcsöt. Esküt tett az étel ügyében, a smitá -év előtt, lemehet a földjére, de a gyümölcsből nem eszik. Ha a smitá-év közben esküdött, lemegy és eszik.

 

Nedárim 4/6

Megesküdött, hogy nem fogad el semmit a barátjától, nem ad neki semmit kölcsön és nem is kér kölcsön. Nem ad neki pénzt kölcsön és nem is kér. Nem ad el neki semmit és nem vesz tőle. Ha azt mondja neki: add kölcsön a tehened, azt válaszolja: a tehenem nem szabad. Ha azt mondja, konám (esküszöm) hogy nem szántok a mezőn, akkor másra ez nem vonatkozik, és mások szánthatnak. Ha ő nem szokott ott szántani, ő rá és másra is vonatkozik az (esküből fakadó) tiltás.

 

Nedárim 4/7

Aki esküt tett, hogy nem tesz szívességet a barátjának, de a barátja éhes, nincs mit egyen, akkor (a barát) azt mondja a boltosnak, valaki fogadalmat tett, hogy nem segít nekem, megvonta tőlem a segítségét, nem tudom, mit tegyek. A (boltos) ad neki és ő vesz belőle. (Más eset):  házat akar építeni, falat emelni, aratni a földön, és a munkásokhoz fordul mondván: valaki fogadalmat tett és megvonta tőlem a segítségét, nem tudom mitévő legyek. A munkások segítenek, elvégzik a munkát és megkapják bérüket.

 

Nedárim 4/8

Mennek az úton és megéhezik és egy harmadik személytől, (aki nem tett esküt ellenében) segítséget kap, amit felhasznál és ajándékot ad érte. Ha nincs jelen senki, kőre vagy kerítésre helyezi az ételt, mondván: bárkinek szabad ebből venni, (héb. hefker) és az (éhező) ember vesz belőle. Rabbi Joszi megtiltja.

 

[1] Tilos: mert a kölcsönzésért kapott pénzből ételt vásárolhat

[2] héb. Hekdes: a templomnak járó pénz

[3] Závim és závot: folyásos állapot, (váladékkal jár) a gyógyulásért madarat áldoznak

[4] hetedik év, héb. smitá: nem vetnek és nem aratnak