Misna magyarul – Názir 4.

Írta: Uri Asaf - Rovat: Hagyomány

Ha a nő názirsági fogadalmat tesz, azután bort iszik és halottat érint, negyven korbácsütésben részesül. Ha a férje felmenti a názirság alól, s a nő erről nem tudott mikor bort ivott, vagy halottat érintett, nem kap negyven korbácsütést, de az engedetlenségéért megbüntetik.

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

A “názir” azt a fogadalomtevőt jelöli, aki minden szőlőből készült italtól (bortól) tartózkodik. Ezt a fogadalmat (amely a mózesi bibliához köthető) a férfiaknál a hajvágás tilalma kíséri. A hős Sámson názir volt.

NÁZIR TRAKTÁTUS (4)

 

Názir 4/1

Ha valaki azt mondja, názir vagyok, a barátja ezt hallja és úgy nyilatkozik, „én is”, (majd a harmadik): „én is”. Mindnyájan názirok. Ha az elsőt felmentik, mindnyájan fel lesznek mentve.[1] Ha az utolsót felmentik, ő egyedül lesz felmentve, az előzőket köti az eskü. Ha valaki azt mondja, názir vagyok, a barátja, aki hallja és ezt mondja: „a szám olyan, mint az ő szája, a hajam, akár az övé”, názir lesz. Ha valaki azt mondja, názir vagyok, a felesége meghallja és azt mondja „én is”, a férje felmentheti, de ő maga názir marad. (Ha a nő mondja): „názirá vagyok”, a férje ezt meghallja, és azt mondja: „én is”, nem mentheti fel az asszonyát az eskü alól.[2]

 

Názir 4/2

Názir vagyok, és te?”, a nő erre azt válaszolja: „ámen”. A férj felmentheti a nőt, de az ő fogadalma köti őt. (Fordítva): „Názirá vagyok, és te?” A férfi ezt válaszolja: „ámen”, de nem mentheti fel a nőt fogadalma alól.

 

Názir 4/3

Ha a nő názirsági fogadalmat tesz, azután bort iszik és halottat érint, negyven korbácsütésben részesül. Ha a férje felmenti (a názirság alól), s a nő erről nem tudott mikor bort ivott, vagy halottat érintett, nem kap negyven korbácsütést, de az engedetlenségéért megbüntetik.

 

Názir 4/4

Ha az asszony názirsági esküt tesz, és kiválasztja az (áldozatra szánt) állatot, de ezzel együtt férje felmenti az eskü alól. Ha az állat a férjéé volt, az állat kimegy a mezőre és szabadon legel. Ha az állat az asszony tulajdona, és az állatot vétek (bűn) áldozatnak szánta, az állatot hagyják elpusztulni, ha égőáldozatnak szánta, feláldozzák, mint közönséges égőáldozat, ha békeáldozat (korbán slámim), feláldozzák békeáldozatként, és egy nap alatt elfogyasztják, kenyeret nem esznek hozzá. Ha az asszonynak megtakarított pénze van ezekre az áldozatokra, abból adományra költ. Ha a pénzt meghatározott áldozatra szánta, pl. vétekáldozatra, a Holt-tengerhez viszik, a felhasználása (elfogyasztása) tilos, de a szentség szabályait nem alkalmazzák. Ha égőáldozatra szánt pénzről van szó, égőáldozatot vesznek, melyre vonatkozik a szentség szabálya[3], a békeáldozat pénzéért békeáldozatot vesznek, és egy nap alatt megeszik, kenyér nélkül.

 

Názir 4/5

Ha a vér egy fajtája kerül az asszonyra, (a férj) nem mentheti fel a názirság alól. Rabbi Ákiva azt mondja: ha valamelyik állat vágásának közben érinti őt a vér, a férj akkor sem mentheti fel a názir eskü alól. Mikor igaz ez az eset? Mikor tiszta helyen a haját leborotválják, és ezt rituális tisztátalanság nyomán teszi. A férj felmentheti, mivel mondhatja: „nem akarok megszégyenített nőt”. Rabbi[4] szerint felmentheti asszonyát, ha tisztaságban kerül a názirságba, mondván: „nem kívánok látni borotvált fejű nőt”.

 

Názir 4/6

Férfi ráveszi a fiát a názirságra, de az asszony nem mondhatja a fiának, hogy legyen názir. Hogyan? A fiú levágja saját haját, vagy a rokonai teszik ezt, vagy tiltakozik, vagy a rokonai tiltakoznak a nevében. Ha az apa félretett[5] áldozati állatot, a vétekáldozatot hagyják elpusztulni, az égőáldozatot rendben feláldozzák, a békeáldozatot is feláldozzák, mint békeáldozat, és azt egy nap alatt elfogyasztják, kenyér nélkül. Ha van a (fiúnak) félretett pénze, a pénz önkéntes áldozatokra használható. Ha meghatározott áldozatra szánta pénzét: a vétek áldozatot a Holt-tengerhez viszik, tilos felhasználni, és tilos enni belőle, majd égőáldozatot hoznak, és esznek belőle a szentség szabályainak megsértésével, békeáldozat pénzéért is áldozatot hoznak, és azt egy nap alatt elfogyasztják kenyér nélkül.

 

Názir 4/7

A férfi leborotválhatja apja názirságát, de a nő nem nyírhatja le apja názirságát. Hogyan? Ha valakinek az apja názir volt és félretett valamennyi pénzt (a názirsághoz szükséges áldozatokra és meghalt) a fia azt mondja: „Názir leszek, azzal a feltétellel, hogy apám pénzével megnyiratkozom.” Rabbi Josze erről azt mondja: „Ezt a pénzt csak szabadon vállalt áldozatokra lehet felhasználni, ez az ember nem nyiratkozhat meg az apja názirságából félretett pénzből”. Ki az, (aki apja názirságából félretett áldozati pénzt) felhasználhatja a haja lenyírására? Az, aki apjával együtt názirkodott, és akinek apja félretett egy összeg pénzt a názirsági áldozatokra, és aztán meghalt. Ez megnyiratkozhat az apja által félretett pénzből vett áldozatok révén.

[1] Egy bölcs hallja, és felelőtlennek tekinti a fogadalmat

[2] De a férj názir lesz

[3] Szentség: az égőáldozat szent áldozat, nem szabad venni a húsából

[4] Rabbi: Jehuda háNászi

[5] Félre tett: kiskorú fia számára

támogatás

Címkék:Misna, Názir