Misna magyarul – Názir 3.

“Ha így fogadkozik: ‘názir vagyok száz napig’ és a századik napon tisztátlan lesz, az a názirság hiábavaló. Rabbi Eliezer szerint harminc nap kivételével nem hiábavaló.”

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

A “názir” azt a fogadalomtevőt jelöli, aki minden szőlőből készült italtól (bortól) tartózkodik. Ezt a fogadalmat (amely a mózesi bibliához köthető) a férfiaknál a hajvágás tilalma kíséri. A hős Sámson názir volt.

NÁZIR TRAKTÁTUS (3)

 

Názir 3/1

Ha azt mondja: „názir vagyok”, a harmincegyedik napon hajat vágat.[1] Ha a harmincadik napon már megtette, teljesítette a názirság szabályát. Ha azonban azt mondta: „názir vagyok harminc napra” és hajat vág a harmincadik napon, nem teljesítette a szabályt.

 

Názir 3/2

Ha két (szakasz) názirságot vállalt, az első (végeztével) hajat vágat a harmincegyedik napon, a második végeztével pedig a hatvanegyedik napon. Ha az első végeztével a harmincadik napon vágta le a haját, a másodikat a hatvanadik napon vágja le. Ha egy nappal a hatvanadik előtt vágta, teljesített. Ezt Rabbi Pápjász tanúsította arról, aki egyszerre két názirságot vállalt, és aki hajat vágat az első végeztével a harmincegyedik napon, a másodiknál a hatvanadik napon. Ha egy nappal korábban végez (a hatvanadik előtt) akkor is teljesített, mert az első nazírság harmincadik napját hozzászámítják a másodikhoz.

 

Názir 3/3

Aki megfogadja, (ezekkel a szavakkal), hogy „názir leszek”, de a harmincadik napon tisztátalanná[2] válik, egész názirsága hiábavaló. Rabbi Eliezer azt mondja, nem hiábavaló, hét napot kivéve[3]. De ha ezekkel a szavakkal szól: „harminc napra názir leszek” és a harmincadik napon tisztátalan lesz, názirsága hiábavaló.

 

Názir 3/4

Ha így fogadkozik: „názir vagyok száz napig” és a századik napon tisztátlan lesz, az (názirság) hiábavaló. Rabbi Eliezer szerint harminc nap kivételével nem hiábavaló. Ha tisztátalanná válik a száz egyedik napon, harminc nap (názirságot) veszít. Erre Rabbi Eliezer azt mondja: csak hetet.

 

Názir 3/5

Ha valaki názirságot fogad és a temetőben tartózkodik, akár harminc napig, nem számíthatja fel ezeket a napokat, és tisztátalansági áldozat hozatala se segít. Ha csak bemegy és kijön (a temetőből) felszámítják a napokat és tisztátalansági áldozatot[4] hoz. Rabbi Eliezer azt mondja: „nem így, ha ugyanazon a napon vissza-vissza jár (a temetőbe), mivel: az előző napok pedig elesnek, mert tisztátalanná lesz a názirsága” Szám (6, 12), de még megmaradnak az első napjai.

 

Názir 3/6

Aki hosszú názirságot szab magára és az időszak végeztével (Izrael) földjére jön, Sámáj iskolája szerint názirsága harminc naposnak felel meg, Hilel iskolája szerint názirságát újra kezdje el. Történt, hogy Heléna királynő fia háborúba ment, és a királynő így fogadkozott: „ha a fiam épségben visszatér a háborúból, hét évig názir(á) leszek.” A fia visszatért a háborúból és hét évig názir(á) lett. Mikor a hetedik év végén Izrael földjére utazott Hilel iskolája arra utasította, hogy még hét évig folytassa a názirságot. Ennek a hét évnek a végén olyan rituális tisztátalanság érte, hogy összesen huszonegy évi názir(á) maradt. Rabbi Jehuda megjegyzi: csak tizennégy évig volt názir(á).

 

Názir 3/7

Aki két csoport tanút hoz magával, és az egyik csoport azt állítja: „két názirságot esküdött”, a másik azt állítja: „ötöt”. Sámáj iskolája szerint a bizonyság ellentmondó, és egyáltalán nem történt názirság. Hilel iskolája azt mondja: „Az öt magában foglalja a kettőt, tehát názirnak tekinthető két názirság idejére.”

[1] Az általános názirság harminc napra szól.

[2] Tisztátalanság ez esetben lehet halott érintése

[3] A hét nap a tisztulásra szükséges

[4] Héb. korbán tumáá