Misna magyarul – Megilá 4

“Ez a szabály: azokon a napokon, amikor a további szertartás (héb. muszáf) kerül sorra, és nincs ünnep, négy embert hívnak fel a Tóraolvasáshoz, ha ünnep van, ötöt, jom kipurkor hatot, szombaton hetet. Soha nem kevesebbet, de a számuk lehet több.”

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.  

A Hagigá traktátus után most a Megila traktátust kezdjuk el közölni. A héber megilá szó tekercset jelent. A tekercs (- tiszta állat bőrére írva) a héber könyv ősi formája. A megilá traktátus a Misna második rendjéhez, a Moed-hez tartozik. A megilá a Purim ünnepén felolvasott Eszter könyvéhez (tekercséhez) tartozó szabályokon kívül a Tóra és a próféták könyvei, valamint a tefilin és mezuza írásának szabályairól is említést tesz. A Megilá traktátus első része ide, a harmadik része ide kattintva olvasható.

MOED RENDJE

MEGILÁ TRAKTÁTUS (4)

 

4/1

Aki felolvassa a megilát, állva vagy ülve teszi.[1] Akár egyvalaki olvassa, akár ketten olvassák, eleget tesznek a parancsolatnak. Ahol áldást szokás mondani, áldást mond. Ahol nem szokás, nem mond áldást. Hétfőn, csütörtökön és szombaton, a minha idején hárman olvasnak.[2] Nem több és nem kevesebb (a felolvasók száma), és a próféták könyvéből nem olvasnak.[3] Aki elsőnek és aki utolsónak olvas, áldást mond (olvasás) előtt és után.

 

4/2

A hónap elején[4] és az ünnepek között négyen olvasnak (Tórát). Nem több és nem kevesebb, ezenkívül nem olvasnak a próféták könyvéből. Aki kezdi és aki befejezi (a Tóraolvasást), áldást mond előtte és utána.[5] Ez a szabály: azokon a napokon, amikor a további szertartás (héb. muszáf) kerül sorra, és nincs ünnep, négy embert hívnak fel az olvasáshoz, ha ünnep van, ötöt, jom kipurkor hatot, szombaton hetet. Soha nem kevesebbet, de a számuk lehet több. A prófétákból olvasnak, aki kezd és aki végez a Tóra olvasásában előtte és utána áldást mond.

 

4/3

Nem ismétlik meg[6] a SMÁ imádságát,[7] és nem mennek a frigyszekrény elé, a papok (kohanim) nem emelik fel a kezüket, nem olvasnak a prófétákból, nem szakítják félbe (a gyászolók miatt) és nem mondanak áldást a gyászolók, se vigaszt a gyászolóknak, se áldást a vőlegényeknek, és nem mondják ki a szent nevet, ha tíznél kevesebb ember imádkozik. (Felszentelt) föld visszavásárlásnak alkalmával legalább kilenc (izraelita) és egy kohén van jelen, ugyancsak egy ember dicséretének alkalmával.

 

4/4

Aki a Tórából felolvas, nem olvashat három pászuknál (vers, mondat) kevesebbet. Csak egyszer, egy paszuk értelmezéséhez hívhat tolmácsot a (Tóra felolvasása közben), a prófétáknál háromszor. Ha a három pászuk három szakaszt (héb. párásijot) képez, a tolmács egyenként (külön) olvassa ill. magyarázza azokat. A prófétáknál kihagyhatnak részeket, de a Tórában nem. Mennyit hagyhat ki? Amíg a tolmács nem hagyja abba.[8]

 

4/5

Aki a prófétákból olvas, az a SMÁ imádságát is megismétli, a frigyszekrény elé járul, (és ha kohén) felemelt kézzel megáldja a közösséget.  Ha kiskorú, az apja vagy a tanára elkísérik.

 

4/6

Kiskorú olvashat a Tórából és tolmácsolhat is, de nem ismétli nyilvánosan a SMÁ-t, és nem járul a frigyszekrény elé. És nem mondhat kohén áldást. Szakadozott ruhájú nyilvánosan ismétli a SMÁ-t, fordít, de nem olvas a Tórából, és nem járulhat a frigyszekrény elé, és nem mondhat kohén áldást. Vak ember megismétli a SMÁ-t és fordít. Rabbi Jehuda azt mondja: aki soha nem látott fényt, nem ismételheti meg a SMÁ-t.[9]

 

4/7

Kohén, hibás (nyomorék) kezű, nem mondhat kohén áldást. Rabbi Jehuda azt mondja: az se áldhat, akinek a kezei festékesek, kék vagy vörös festékkel, nem áldja meg a népet, mert a nép figyeli a kezét.

 

4/8

Aki azt mondja: nem járulhatok a frigyszekrény elé színes ruhában: fehérben se teheti meg. Aki szandálban nem járul elé, mezítláb se teheti. Aki kerek (lekerekített) tefilinben imádkozik, veszélyben van, azonkívül az imaszíj micvára sem alkalmas. Ha homlokáról lecsúszva hordja, vagy a tenyerén, az eretnekség. Aki arannyal bevonja, és a karjára úgy köti, hogy lássák, az is idegen szokás.

 

4/9

Aki az Örökkévalót úgy áldja, hogy a „(egyedül) a jók áldjanak,” eretnekséget követ el. Aki azt mondja: „még a madár fészkéhez is eljut az áldásod”, vagy a „jóságodért emlékeznek a nevedre,” vagy aki az ÁMIDÁ imádságában kétszer mondja azt hogy „modim, modim”, elhallgattatják. Aki az árájot (szakaszainál)[10] magyaráz, elhallgattatják. Aki azt mondja „magodból ne vigyél a Molech elé” (Lev 18) vagy magodból ne vigyél az arámi nő elé, elhallgattatják és megszidják.

 

4/10

Ruben cselekedetét (Bilhával, Ter 35) olvassák de nem magyarázzák, Támár cselekedetét olvassák és magyarázzák, az első Egel (aranyborjú) cselekedetét (Kiv 32) olvassák és magyarázzák, a másodikat olvassák, de nem magyarázzák. A papi áldást, (Szám 6),[11] Dávid és Ámnon cselekedetét nem olvassák és nem magyarázzák, (2Sámuel, 11, 13). Nem olvassák a merkává fejezetét (Ezekiel 1), mint háftárát. Rabbi Jehuda megengedi. Rabbi Eliezer hozzáteszi: Ezekiel 16 szakaszát sem. Nem olvassák azt a szakaszt Jeruzsálem gonoszságairól.

[1] Megilá: Eszter könyve.

[2] Hárman: olvasnak a Tórából.

[3] Olvasás a próféták könyveiből: ezt nevezik háftárának.

[4] Hónap eleje: héb. ros hodes.

[5] Előtte és utána: a szakasz előtt, amit felolvas és azután.

[6] Nem ismétlik meg: ha újabbak jönnek a zsinagógába.

[7] Smá imádsága: Smá Jiszrael: halljad Izrael…

[8] A tolmács mondja a szöveget, közben tovább görgetik a tekercset. A misna az arámi fordításra utal, mivel Erec Izraelben a misna idején az arámi volt a beszélt nyelv. A zsinagógában nem mindenki értett héberül.

[9] Aki vakon született.

[10] Árájot: incesztusok.

[11] Birkát kohánim: papi áldás.