Misna magyarul – Megilá 3.

“…romos zsinagógában nem ravataloznak, nem vernek kötelet, nem terítenek hálót, nem szárítanak gyümölcsöt a tetőn… mivel akkor is marad bennük szentség, ha elhagyatottak.”

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.  

A Hagigá traktátus után most a Megila traktátust kezdjuk el közölni. A héber megilá szó tekercset jelent. A tekercs (- tiszta állat bőrére írva) a héber könyv ősi formája. A megilá traktátus a Misna második rendjéhez, a Moed-hez tartozik. A megilá a Purim ünnepén felolvasott Eszter könyvéhez (tekercséhez) tartozó szabályokon kívül a Tóra és a próféták könyvei, valamint a tefilin és mezuza írásának szabályairól is említést tesz. A Megilá traktátus első része ide kattintva olvasható.

 

MOED RENDJE

 MEGILÁ TRAKTÁTUS (3)

 

3/1

Ha a város lakói, eladnak egy teret a városukban, (a kapott pénzből) zsinagógát vesznek. Ha eladják a zsinagógát, frigyszekrényt vesznek, ha (eladják) a frigyszekrényt, tóratakarókat vesznek, ha a eladják a tóratakarókat, könyveket[1] vesznek. Ha eladják a könyveket, Tórát vesznek. Ha a Tórát eladják,[2] (árából) nem vesznek könyveket,[3] ha a könyveket eladják, nem vesznek tóratakarót, ha a tóratakarót eladják, nem vesznek frigyszekrényt, ha a frigyszekrényt eladják, nem vesznek zsinagógát, ha a zsinagógát eladják, nem vesznek teret, és ugyanez áll a megmaradt pénzre. Ami a közösé, nem adják el magánszemélynek, mert csökken a benne lévő szentség.[4] Ezek Rabbi Jehuda szavai. Azt mondták neki: ha így van, akkor nagyobb városból nem adnak el a kisebb városba.

 

3/2

Zsinagógát nem adnak el, (más hitközség számára sem), csak azzal a feltétellel, ha szándékukban áll, visszavásárolhatják. Ezek Rabbi Meir szavai. Bölcsek kiegészítik: eladhatják, örökre is, azzal a feltétellel, hogy nem lehet belőle e négy dolog: fürdő, bőrcserző, mikve és árnyékszék. Rabbi Jehuda azt mondja (a zsinagógát) eladhatják udvarnak, aki megveszi, azt csinál vele, amit akar.

 

3/3

Rabbi Jehuda azt is mondta: romos zsinagógában nem ravataloznak, nem vernek kötelet, nem terítenek hálót, nem szárítanak gyümölcsöt a tetőn, és nem csinálnak átjárót, mivel ezt írták: „elnémítom a szentélyeiteket” (Lev 26, 31) mivel akkor is marad bennük szentség, ha elhagyatottak. Ha fű nő benne, nem szabad kitépni, mert az szomorúságot okoz.

 

3/ 4

Ha Ádár hónap eleje szombatra esik, a sekalim c. hetiszakaszt kell olvasni.[5] Ha a hét közepére esik, előre hozzák a korábbi szombatra, és a következő szombaton szünetet tartanak.[6] A második szombaton a záchor c. szakaszt olvassák.[7] A harmadikon a párá ádumát.[8] A negyediken: „ez a hónap legyen nektek” hetiszakaszát.[9]  Az ötödik szombaton visszatér a háftárák szokásos rendje. A háftárá sorrendjét[10] a következő (szombatokon) megszakítják: újholdkor (a hónap első napján), hanukakor, purimkor, böjt napján, máámádot (ld. Misna Táánit) és Jom Kipur idején.

 

3/5

Peszah (első napján) a moadot (ünnepek) szakaszát olvassuk Mózes harmadik könyvéből (másnéven: torát kohánim). Sávuot ünnepén a „hét hetet” (c. szakaszt). Ros-Hásáná ünnepén a „hetedik hónapban, elsején” c. szakaszt, Jom Kipurkor az „halála után” (c. szakaszt).[11] Szukot első napján[12] a moádot c. szakaszt olvassuk Mózes harmadik könyvéből. Az ünnep összes további napján az ünnep szentélybeli rítusairól olvasunk.

 

3/6

Hanuka idején: nesziim (hercegek), (Szám 7, 12). Purim idején: „és jött Ámálek” (Kiv. 17, 8). Újhold napjain: „hónapjaitok kezdetén” (Szám 28, 11). A máámádot idején[13] a Teremtés eseményeiről. A böjtnapokon: áldások és átkok. (Lev 26). Az átkok (felolvasását) nem szakítják meg. Egyvalaki olvassa végig. Hétfőn, csütörtökön és szombaton, minha idején, a rendes (hetiszakaszt) olvassák, és ez nem számít bele (a szombati Tóra) szakaszok beosztásába, ahogy mondták: „és elmondta Mózes az Örökkévaló ünnepnapjait” (Lev 23, 44).

[1] Könyveket: próféták és írások (neviim, ketuvim).

[2] Tóra: itt a kézzel írott tóratekercsről van szó.

[3] A folyamat fordítottja nem megengedett, mivel az adás-vétel során a „szentség” csökken.

[4] Szentség: Innen ered a híres mondás: héb. máálim ba-kodes – emelni kell a szentség fokát, a misna példája szerint.

[5] Parasat sekalim: a fél sekel adományról szóló hetiszakasz.

[6] Szünet: a négy kiválasztott párásá (hetiszakasz) olvasásában, vagyis a sekalim és a záchor között.

[7] Záchor: Ámálek elpusztításának parancsolatáról szóló szövegrész.

[8] Párá ádumá: a vörös tehén szakasza.

[9] Niszán hónapra utal, az év első hónapjára.

[10] Háftárá: felolvasás a próféták könyveiből, mely hagyományosan kiegészíti a szombati Tóra olvasást.

[11] Lev 16, 1.

[12] Szukot: sátoros ünnep.

[13] A már korábban említett máámádot (ünnepi beosztás, szerep) a szentélyben történt áldozatokat kísérő Tóra felolvasásokra vonatkozik.