Misna magyarul – Megilá 1.

Milyen város tekinthető nagynak? Bármelyik, amelyben található tíz semmirekellő férfi. Ha ennél kevesebb van, az falu.  

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.  

A Hagigá traktátus után most a Megila traktátust kezdjuk el közölni. A héber megilá szó tekercset jelent. A tekercs (- tiszta állat bőrére írva) a héber könyv ősi formája. A megilá traktátus a Misna második rendjéhez, a Moed-hez tartozik. A megilá a Purim ünnepén felolvasott Eszter könyvéhez (tekercséhez) tartozó szabályokon kívül a Tóra és a próféták könyvei, valamint a tefilin és mezuza írásának szabályairól is említést tesz.

 

MOED RENDJE

MEGILÁ TRAKTÁTUS

 

1/1

A megilát[1] Ádár hó tizenegyedikén, tizenkettedikén, tizenharmadikán, tizennegyedikén és tizenötödikén olvassák,[2] nem korábban és nem később. A Jósua, Nun fia óta fallal körülvett városokban tizenötödikén olvassák. Falvakban és nagyobb városokban tizennegyedikén olvassák, de a falusiaknak megengedik, hogy az ünnep kezdete előtt olvassanak.[3]

 

1/ 2

Hogyan? Ha (Ádár hó) tizennegyedike hétfőre esik, a falvakban és a nagyvárosokban, aznap olvassák, és ahol a városokat fal veszi körül, egy nappal később. Ha keddre vagy szerdára esik, a falvak előre hozzák, a nagyvárosok ezen a napon olvassák, és ahol fal övezi a várost, az utána következő napon. Ha csütörtökre esik, a falvak és a nagyvárosok aznap olvassák és ahol a várost fal övezi, a következő nap. Ha a szombatot megelőző napra esik (héb. erev sábát), a falvakban előre hozzák, a gyülekezési napra,[4]  a nagyvárosok, és a fallal körülvett városok, azon a napon. Ha szombatra esett, a falvak és a nagyvárosok előre hozzák, és a gyülekezés napján olvassák, a fallal körülvett városok pedig a következő napon. Ha szombat után (vasárnapra) esik, a falvak népe a korábbi gyülekezési napra hozza, nagyvárosok aznap olvassák, és fallal körülvett városok a következő nap.[5]

 

1/ 3

Milyen város tekinthető nagynak? Bármelyik, amelyben található tíz semmirekellő férfi.[6] Ha ennél kevesebb van, az falu. Ezekről (a szabályokról) mondták (a Bölcsek): jobb előre hozni és nem késni (a megila olvasásával).

A papoknak járó tűzifa hozatalával, az Áv hó böjtjével, a hágigá áldozatával és a hákhel-lel[7] inkább késnek, de nem hozzák előre. Bár azt mondták, hogy a (megila) olvasását előre hozzák, (nem késnek vele), ezen a napon szabad a gyász, a böjt és a szegények megajándékozása. Azt kérdezte Rabbi Jehuda: Mikor és hol? Azokban a városokban, ahol hétfőn és csütörtökön összegyűlnek. De azokon a helyeken, ahol nincs hétfői és csütörtöki gyűlés, a megilát csak idejében szabad olvasni.

 

1 /4

Felolvasták a megilát az első Ádár hónapban, és ezután döntöttek arról, hogy második Ádár[8] is van, újra kell olvasni. Nincs különbség a két Ádárban a megila olvasása és a szegényeknek adott ajándékok között.

 

1/ 5

A szombat és az ünnep között egyetlen különbség van: ünnepen az étel készítése megengedett. A szombat és a jom kipur közötti különbség, hogy a szombat vétkeivel a törvénykezés dönt, a jom kipur vétkeiről az egek túlvilági döntése számít.[9]

 

1/6

Nincs különbség a között, aki fogadalom alatt nem fogad el semmi jótéteményt embertársától, és aki fogadalom alatt nem fogad el élelmet, kivéve, hogy az előző nem léphet be a házába, a másik pedig nem vehet kölcsönbe edényeket sem, melyek nem főzésre valók. Nincs különbség a fogadalmi áldozó és az önként áldozó között, csak annyi, hogy aki fogadalmat tett, az felelősséget is vállal, az önként áldozó nem vállal felelősséget.[10]

 

1/7

 

Nincs különbség aközött, aki kétszer tapasztal tisztátalan genitális folyást, és aki háromszor tapasztalt,[11] kivéve, hogy az utóbbi áldozatot hoz. Nincs különbség a feltételezett és karanténbe helyezett[12] mecorá [13]és a ténylegesen megállapított mecorá között, pusztán az utóbbi beszakított ruházatában és szétzilált hajzatában. Nincs különbség a megtisztult és elzárt, és a bizonyossággal megállapított, de megtisztult mecorá között, hanem annyi, hogy az utóbbi leborotválja hajzatát és madáráldozatot hoz.

 

1/8

Csak annyi különbség van a könyvek (a Tánách tekercsei), valamint a tefilin és a mezuza tekercsei között, hogy az előbbit írhatják bármilyen nyelven, az utóbbi kettőt csak asuri (héber) nyelven és betűkkel. Rábán Simon ben Gamliel szerint a könyveket se lehet idegen nyelven írni, csak görögül.[14]

 

1/9

Nincs különbség a felkenő olajjal felkent (fő)pap, és a sok ruházattal felöltöztetett (főpap) között, kivéve, hogy az utóbbi bikaáldozatot hoz az összes parancsolat (megszegése) okán.[15] Nincs különbség a hivatalban lévő és a korábban szerepelt főpap között, csak a jom kipuri bika és a tized éfá.[16]

 

1/10

Nincs különbség a kis oltár és a nagy oltár[17] között, kivéve a pészahokat (peszahi áldozatok). Ez a szabály: Minden állat, melyet eskü alatt vagy felajánlásként hoztak feláldozható (a kis oltáron). A nem eskü alatt és nem felajánlásként hozott, nem áldozható fel.

 

1/11

Silo és Jeruzsálem közötti különbség: Siloban esznek a kodasim kálim és a máászer seni áldozatából,[18] bárhol, ahonnan a (siloi szentély) látható, Jeruzsálemben csak a falakon belül. A kodsei ha kodasim[19] mindkét helyen csak a falakon belül ehető. Silo szentélye után,[20] engedélyezik az oltárokat, Jeruzsálem után nincs erre engedély.

[1] A megilá, itt Eszter könyvére vonatkozik.

[2] Olvassák: a zsinagógában.

[3] Ünnep kezdete előtt: a falusiak Ezra rendelete óta, rendszeresen, hétfőn és csütörtökön, kétszer egy héten a város(ok)ban tartózkodtak, hogy részesüljenek a közös Tóra olvasásban.

[4] Előre hozzák: a gyülekezési napra – ez esetben csütörtökre

[5] Következő nap: ez esetben Ádár hó 15-én.

[6] Tíz semmirekellő, akiket a közösség azért tart el, hogy az imádsághoz szükséges minjánban szolgáljanak.

[7] Hákhel: népi gyülekezet Jeruzsálemben, amikor a király felolvas a Tórából.

[8] Második Ádár, ún. szökőhónap.

[9] Az egek túlvilági büntetése: héber neve káret.

[10] Áldozati állat hozataláról van szó: a fogadalmi akkor is köteles áldozni, ha nincs az az állat, melyet megigért.

[11] A Lev 15, 1-15 tárgyalja az esetet.

[12] Karantén: elkülönített.

[13] Mecorá: bőrbetegségek általános megnevezése.

[14] Ennek magyarázata: Ter. 9. 27.

[15] A főpap felkenése megszűnt Josijáhu király uralkodásától kezdve.

[16] Tized éfá (ételáldozat mennyisége).

[17] Kis és nagy oltár: utalás a Jeruzsálemi szentély, a Silo és más szentélyek idejére.

[18] Kodasim kalim és máászer seni: kisebb áldozatok, ill. második tized, melyeket elhoznak a szentélybe és ott fogyasztanak el.

[19] Kodsei hakodasim: magas fokozatú áldozat.

[20] „Után”: a Siloi szentély pusztulása után, ill. a jeruzsálemi szentély pusztulása után.