Misna magyarul – Kilájim 4.

Ha valaki öt szőlőtőkét ültet egy sorban, Bét Sámáj szerint ez szőlőskert, de Bét Hilel szerint nem számít szőlőskertnek, csak ha legalább két sor van belőle.

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

A Brachot, Peá és Demáj traktátus után most a Kilájim traktátust közöljük folytatásokban. A traktátus első része a hozzá fűzött magyarázatokkal itt, a második része itt, a harmadik rész itt olvasható.

Héberből fordította és magyarázatokkal ellátta: Uri Asaf.

*

KILÁJIM: MISNA 4 /1

Káráhát a szőlőskertben[1] huszonnégy könyök Bét Sámáj szerint. Bét Hilel szerint tizenhat könyök.  A mehol hákerem[2] Bét Sámáj szerint tizenhat könyök. Bét Hilel szerint tizenkét könyök. Miben áll a káráhát? Szőlő, melynek közepén nincs szőlő, hanem csupasz. Ha kisebb, mint tizenhat könyök, ne vessen ott magot. Ha tizenhat könyök [vagy annál nagyobb] vessen ott olyan magot, amit szabad.

KILÁJIM: MISNA 4 /2

Mi a mehol hákerem? Terület a szőlőtőkék és a kerítés között. Ha ez nem éri el a tizenkét könyököt, ne vessen ott magot, ha azonban eléri ezt a mértéket, [kijelöl négy könyök sávot][3] az átjáráshoz, és vethet a maradék területen.

KILÁJIM: MISNA 4 /3

Rabbi Jehuda azt mondja: A fent említett nem más, mint gáder hákerem[4] [a szőlőskert kerítése]. De akkor mi a mehol hákerem? Két szőlőskert közötti terület. És mi a kerítés? Az, ami eléri a tíz tenyérnyi magasságot. És mi a (választó) árok? Az, ami tíz tenyér mély és négy tenyér széles.

KILÁJIM: MISNA 4 /4

Nádkerítés[5] az, ahol a nádak között három tenyér távolság van, ahol a kisbárány nem tud átbújni. Ez kerítésnek megfelel.[6] Az a kerítés, melyet tíz könyök szélességben kiszakítottak, nyílásnak (kapunak) számít. Ha ennél nagyobb a szakadás, tilos.[7] Ha több szakadás történt a kerítésen, és az álló kerítés hosszabb, mint a leszakadt rész, szabad. Ha azonban a leszakadt rész hosszabb az álló kerítésnél, tilos.

KILÁJIM: MISNA 4 /5

Ha valaki öt szőlőtőkét ültet egy sorban, Bét Sámáj szerint ez szőlőskert, de Bét Hilel szerint nem számít szőlőskertnek, csak ha legalább két sor van belőle. Ezért, ha valaki a szőlőn belül lévő négy könyök nagyságú helyen vet, Bét Sámáj szerint az egész sor tiltását vonja maga után, Bét Hilel szerint két sor tiltását vonja maga után.[8]

KILÁJIM: MISNA 4 /6

Ha valaki két-két szőlőtövet ültet egymással szemben, és az egyik pár után még egy harmadikat, ez már keremnek számít, [mivel meg van a két sor]. Ha valaki két-két szőlőtövet ültet egymással szemben és a harmadikat a kettő közé, nem számít keremnek, mert kettő kettővel szemben és az ötödik az egyik kettős végződése.

KILÁJIM: MISNA 4 /7

Ha valaki ültet egy sort a saját szőlőjében és egy sort [három szőlőtőkével] a szomszéd szőlőjében, a két sor szőlőt képez még akkor is, ha ösvény van [a két sor között] vagy út, vagy tíz tenyérnél alacsonyabb kerítés, ezek [a sorok] összeadódnak.  Magasabb, mint tíz tenyér, nem adódnak össze. Rabbi Jehuda azt mondja: Ha a [szárait] felül összefogja, összeadódnak.

KILÁJIM: MISNA 4 /8

Két sor [két –két szőlőtőkét] ültet. Ha nincs köztük nyolc könyök, nem vethet oda magot. Ha három sort és a sorok között nincs meg a tizenhat könyök, nem vethet ott magot. Rabbi Eliezer ben Jákov azt mondja, Hániná ben Háchinái nevében, ha a középső sor tönkrement, és nincs meg a [maradék] két sor között a tizenhat könyök, nem vethet magot, pedig a misna elején mondottak szerint nyolc könyök is elegendő.

KILÁJIM: MISNA 4 /9

Ha úgy ülteti a szőlőjét, hogy tizenhat könyök van [kétsoronként], vethet ott magot. Rabbi Jehuda azt mondta: történt Cálmonban, hogy valaki tizenhat könyök sortávolságra telepítette a szőlőjét, majd a két sor szőlő szárait összekötötte, és az üres részt maggal bevetette.[9] A következő évben megfordította a szőlő szárait, és bevetette azt a részt, ami eddig az „ív” alatt volt. Ez a dolog a bölcsek elé került, és megengedték. Rabbi Meir és Rabbi Simon azt mondták: Ha a szőlőt soronként nyolc könyök távolságban ülteti, azt is szabad.

 

[1]Héb. káráhát: csupasz földterület. Ez a kilé kerem esete, miszerint a szőlőben lévő alkalmas terület zöldséggel vagy gabonafélével való beültetésének tárgyalása.

[2]Héb. máhol hákerem: a káráhát területét és a szőlőt körülvevő beültetetlen sáv.

[3]Átjárás: e misna által használt héb. kifejezés: notnim lo ávodato azt jelenti, hogy a munkához, ill. megműveléshez szükséges területről gondoskodnak.

[4]Nem mehol hákerem, hanem gáder hákerem, héb. gáder: kerítés.

[5]Nádkerítés: a szőlő körül.

[6]Megfelel: egyik oldalán van a szőlő és a másik oldalán bármit ültethet.

[7]Tilos: bármit ültetni a kerítés mellett, vagy annak közvetlen közelében.

[8] Bét Sámáj szerint öt szőlőtőke egy sort képez, vagyis szőlőt (héb. kerem) alkot és benne négy könyök területre tilos magot vetni. Bét Hilel szerint egy sor nem számít szőlőnek, ezért hat tenyérnyi helyen vethet magot, mint az egyedi szőlőtő esetén.

[9] A két sorból ívet képzett, és két felül érintkező sort csinált, és a szőlőtövektől egyenként hat tenyér távolságban magot vetett. Majd a következő évben kibontotta az ívet és kifelé fordította a szőlő szárait és az eddigi ív alatt felszabadult földbe vetett.