Misna magyarul – Kidusin 4.

“És amikor jön a betegség és az öreg kor, és a szenvedések, a mesterség nem segít az emberen és éhen hal. A Tórával nem így van, a Tóra megvédi az embert fiatal korában a rossztól, jövőt és reményt ad neki öreg korában.”

 

Misna, magyarul Ismétlés (héberül  מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

Kidusin (házasságkötés) traktátus

A Kidusin traktátus a házasságkötés aktusáról szól és a Násim rend részét képezi. A traktátusnak négy fejezete van és negyvenhat misnája. A Kidusin szó szerint a menyasszony „megszentelését” jelenti (házasság céljából). A házasság neve: niszuin.

 

A Szombat Misnája

Misna Kidusin 4

 

Kidusin 4/1

Tíz „genealógiai” csoport jött haza Babilóniából (a száműzetésből): a kohánim, a léviim, az izraeliták, a hálálim,[1] a gerim (betértek), a (hárurim) a felszabadított rabszolgák, a mámzerim,[2] a netinim,[3] a setukim és az ászufim. [4] A kohánim, a léviim és az izraeliták egymás között házasodhatnak. A léviták, az izraeliták, a hálálim, a betértek és a felszabadított rabszolgák egymás között házasodhatnak. A betértek, a felszabadított rabszolgák, a mámzerim, a netinim, a setukim és az ászufim egymás között házasodhatnak.

 

Kidusin 4/2

Kik a setukim? Mind azok, akik ismerik az anyjukat, de apjukat nem.[5] Az ászufi az, akit a piacon találtak, aki se anyját se apját nem ismeri. Ábá Saul a setuki-t beduki-nek szokta nevezni.[6]

 

Kidusin 4/3

Mind azok, akik nem jöhetnek a gyülekezetbe, egymás között házasodhatnak. Rabbi Jehuda megtiltja, Rabbi Eliezer azt mondja: akiről biztosan tudni lehet a származását, azzal házasodhat, akiről szintén lehet tudni a származását. A kétséges a biztosan ismert származásúval, vagy a kétséges a kétségessel nem házasodhat. Ezek a kétségesek: setuki, aszufi és a kuti (somronita -szamaritánus).

 

Kidusin 4/4

Ha a kohen elveszi a kohen lányát, (akinek családjában gyanú merül fel), meg kell vizsgálni a lány származását, négy anyáig, amely összesen nyolc. Az anyját és anyjának anyját, az anyja apjának anyját és az ő anyját, az apjának anyját, és annak anyját, az apja apjának anyját és az ő anyját. Lévita vagy izraelita lányának esetén még egyet hozzáadnak.

 

Kidusin 4/5

Nem vizsgálják az oltártól[7] és attól felfelé, és nem az emelvénytől,[8] és attól felefelé, és nem a Szanhedrintől és attól felfelé. Azokat, akiknek felmenői a közösség rendjéért feleltek, vagy akik a jótékonysági perselyeket kezelték, vizsgálat nélkül beházasodhattak a papság (kehuná) osztályába. Rabbi Joszi hozzátette: azokat se (vizsgálták) akik Cipori városának régi bíróságán tanúskodtak. Rabbi Hánina ben Ántigonosz hozzátette, azokat sem, akik a király seregében[9] voltak feljegyezve.

 

Kidusin 4/6

Hálál lánya számára örökre tilos a kehuná (papság). Izraelita, aki feleségül vett egy hálálá-t, közös lányuk megfelel a kehuná-nak. Hálál, aki izraelita lányát vette feleségül, a lánya nem mehet feleségül paphoz. Rabbi Jehuda szerint férfi betért (ger) lánya, ugyanaz az eset, mint férfi hálál lánya.

 

Kidusin 4/7

Rabbi Eliezer ben Jákov azt mondja: ha az izraelita feleségül veszi a betért lányt, közös lányuk alkalmas a kehunára. Betért, aki izraelita lányát vette el, közös lányuk szintén alkalmas a kehunára. De betért, aki betért lányt vesz feleségül, lányuk alkalmatlan a kehunára. Betértek és felszabadított rabszolgák szabályai tíz nemzedék folyamán megegyeznek, kivéve, ha egyikük anyja izraelita. Rabbi Josze szerint: betért férfi, aki betért nőt vesz feleségül, lányuk alkalmas a kehunára.

 

Kidusin 4/8

Ha valaki azt nyilatkozza: ez a fiam mamzer, nem hisznek neki. Ha ketten (férj és feleség) is azt állítják, hogy az asszonyban lévő magzat mamzer, nem hisznek nekik. Rabbi Jehuda pedig azt állítja: hisznek nekik.

 

Kidusin 4/9

Ha valaki felhatalmazott egy küldöncöt, hogy jegyezze el a lányát, és mégis ő ment el a lánnyal, a kidusin szabályos. Ha a küldönc megelőzte, a kidusin kidusin. De ha nem tudni, hogy történt-e eljegyzés egyáltalán, mindkettő get-et kell adjon a lánynak. Vagy ha magának akarja (feleségül) az egyik válólevelet ad, a másik elveszi feleségül. Ha egy nő felhatalmaz egy küldöncöt a saját maga eljegyzéséhez, ha megelőzi a küldöncét és felszenteli magát, a kidusin érvényes, ha a küldönc első, akkor az ő házassága érvényes. Ha nem tudni, mindkettő válólevelet ad, vagy csak egyikük ad, a másik feleségül veszi.

 

Kidusin 4/10

Ha egy férfi és a felesége a tengeren túlra utaznak, majd, amikor ketten és a gyerekeik visszatérnek, a férfi így nyilatkozik: ez a nő velem volt a tengeren túl, és lám ezek a gyerekei: nem kell igazolnia se az asszony se a gyerekek származását. Ha azt mondja: meghalt a feleségem, és ezek itt a gyerekei, a gyerekek származását igazolnia kell, az asszonyét nem.

 

Kidusin 4/11

(Ha azt mondja) a nőt külföldön vettem feleségül, itt vannak velem, ő és a gyerekei. A nő származását igazolnia kell, a gyerekekét nem. Ha a nő meghalt, a nő és a gyerekek származását igazolnia kell.

 

Kidusin 4/12

A férfi nem lehet egyedül két nő jelenlétében, de egy nő lehet két férfi jelenlétében, mert (a férfiak tartózkodnak a bűntől egymás előtt). Rabbi Simon azt mondja: a férfi tartózkodhat két nő jelenlétében, ha a felesége is jelen van, és együtt is lehetnek a fogadóban éjszaka, ahol a feleség ügyel. A férfi együtt lehet az anyjával és lányával, de mikor (a kiskorú) felnő a saját ruhájában alszik, és az apa is.

 

Kidusin 4/13

Nőtlen férfi ne tanítson iskolás gyerekeket, tanítónő se tanítson kicsiket.[10] Rabbi Eliezer azt mondja: aki nem él a feleségével, az se tanítson iskolásgyerekeket.

 

Kidusin 4/14

Rabbi Jehuda azt mondja: nőtlen férfi ne legeltessen állatot, két nőtlen ne aludjon egy tálitban. A Bölcsek megengedik. Aki nőkkel foglalkozik, ne maradjon velük egyedül. Az ember ne tanítsa fiát olyan mesterségre, ahol nőkkel együtt marad. Rabbi Meir szerint az ember egyszerű és tiszta foglalkozást kell adjon a fia kezébe, és hogy a fiú imádkozzon az Egyetlennek, akié a vagyon és a gazdagság. Nincs olyan szakma, amelyben ne lenne egyszerre szegénység és gazdagság, mert se a szegénység se a gazdagság nem függ a szakmától, hanem csakis az egyén érdemeitől. Rabbi Simon ben Elázár azt mesélte: láttál-e valaha állatot vagy madarat, amely szakmával rendelkezik? És mégis szépen boldogulnak. Hiszen azért teremtettek, hogy az embert szolgálják, és az ember azért van, hogy a gazdáját, (teremtőjét) szolgálja. De ez nem jelenti azt, hogy munka és fáradtság nélkül éljek! De mivel rosszul viselkedtem, a megélhetésem oda van.

Aba Gurion Cádjából ezt mondta Aba Guriá nevében: a következő (szakmákra) ne tanítsa az ember a fiát: szamárhajcsár, tevehajcsár, vándor fazekas, hajós, pásztor, boltos, mivel ezen szakmák gyakorlói nem különböznek az útonállóktól. Rabbi Jehuda, azt mondja (Aba Guriá) nevében: a szamárhajcsárok többsége gonosz, a tevehajcsárok tisztességes emberek és ugyanígy istenfélők a hajósok. A doktor (aki magát sokra tartja) pokolra való, és a mészárosok java Ámálek társa. Rabbi Nehorai azt mondja: én félreteszem a világ összes mesterségét, ehelyett fiamat Tórára tanítom, hiszen az ember a Tóra fizetségét ebben a világban látja, míg a (Tóra) tőkéje megmutatkozik neki az eljövendő világban. Az összes mesterségben ez nem fordul elő. És amikor jön a betegség és az öreg kor, és a szenvedések, a mesterség nem segít az emberen és éhen hal. A Tórával nem így van, a Tóra megvédi az embert fiatal korában a rossztól, jövőt és reményt ad neki öreg korában. Mit mond (a Tóra) fiatal korban: Ésaiás (40, 31) „az Örökkévalóban reménykedők erőt váltanak,” és mit mond öreg korban, „még gyümölcsöt teremnek a vénségben (Zsolt 92, 15).” És mit mond Ábrahám atyánkról, nyugodjon békességben: „Ábrahám öreg lett, előre haladt a korban, az Örökkévaló megáldotta Ábrahámot mindennel” (Ter 24, 1). Úgy találjuk, hogy Ábrahám betartotta az egész Törvényt, mielőtt azt a népnek adták, ahogy írták: „hallgatott Ábrahám a szavamra, és megőrizte őrizetemet, parancsolataimat, törvényeimet és tanaimat” (Ter 26, 5).

Itt a NÁSIM rend vége

 

[1] Hálál: kohén és elvált nő egyesüléséből született gyermek

[2] Incesztusból születettek

[3] A Givonim leszármazottai

[4] Ld. a köv. misna

[5] A név setukim a héber stok – hallgass szóból származik, az anya ezt mondja gyermekének mikor az apa felől kérdez.

[6] A livdok – keresni vizsgálni szóból.

[7] oltár: ha a kohen az oltárnál szolgált a szentélyben

[8] emelvény: amelyen a léviták állnak és énekelnek

[9] király: a misna Dávid királyra utal

[10] A szülőkkel való kapcsolat miatt.