Misna magyarul – Kidusin 3.

“Ha az apa azt nyilatkozta: lányomat eljegyezték, de nem emlékszem, kinek ígértem oda, majd jön valaki és azt állítja: én jegyeztem el a lányod – hisznek neki.”

Misna, magyarul Ismétlés (héberül  מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

Kidusin (házasságkötés) traktátus

A Kidusin traktátus a házasságkötés aktusáról szól és a Násim rend részét képezi. A traktátusnak négy fejezete van és negyvenhat misnája. A Kidusin szó szerint a menyasszony „megszentelését” jelenti (házasság céljából). A házasság neve: niszuin.

 

A Szombat Misnája

Misna Kidusin 3

 

Kidusin 3/1

Azt mondja a barátjának: menj és kérd meg számomra ennek a nőnek a kezét. A barát elment és megkérte a nő kezét saját magának, a házasság szabályos. Vagy azt mondja a nőnek: légy eljegyezve harminc nap múlva, de közben jön egy másik, aki eljegyezi a nőt ezen az időn belül, a nő a másik felesége lesz. Izraelita lánya, akit kohen (pap) eljegyez, (ezalatt a harminc nap alatt) ehet a trumá-ból.[1] Ha ebben az esetben a harminc napon belül és utána jön valaki más és eljegyzi, az eljegyzés érvényes és nem. Izraelita lánya, vagy kohen lánya, akit e módon eljegyeztek nem ehet a trumá-ból.

 

Kidusin 3/2

Azt mondja a lánynak: megszentelt vagy nekem (ezzel a prutával), azzal a feltétellel, hogy adok neked kétszáz zuz-t[2], mikor kifizeti, a lány megszentelt lesz, vagyis feleség. Ha úgy mondja: megszentelt lesz harminc napon belül, fizet neki harminc napon belül és akkor megszentelt, ha nem fizet, nem lesz megszentelt. Azt is mondhatja, hogy légy a feleségem, azzal a feltétellel, hogy a birtokomban van 200 zuz, a nő megszentelt, mert valóban van neki 200 zuz pénze. Vagy azzal a feltétellel, hogy mutatok neked 200 zuz-t, a lány megszentelt és megmutatja neki (a pénzt). De ha az asztalra mutat és nem (a pénzre), a házasság nem jön létre.

 

Kidusin 3/3

Vagy azzal a feltétellel, hogy van egy bet-kor (termést hozó)[3] földem, a lány megszentelt, (mert valóban) van neki ilyen földje. Vagy azzal a feltétellel, hogy egy bizonyos helyen van nekem (bet-kor) földem. Ha van neki a mondott helyen, a lány megszentelt, ha nincs, a házasság nem jöhet létre. Azzal a feltétellel, hogy mutatok neked bet-kor földet. A lány feleség lesz és megmutatja. Ha földet mutat a lánynak a völgyben, nincs házasság.[4]

 

Kidusin 3/ 4

Rabbi Meir azt mondja: minden olyan feltétel, amely különbözik Gád fiai és Ruben fiai feltételétől, nem számít feltételnek. „És mondta nekik Mózes: Ha átvonulnak veletek Gád fiai és Ruben fiai a Jordánon, minden fegyveres a háborúba az Örökkévaló előtt, s meg lesz hódítva az ország előttetek, akkor adjátok nekik a Gileád országát birtokul.,… de ha nem vonulnak át veletek fegyveresen, akkor kapjanak birtokot köztetek Kánaán országában” (Szám 32, 30-31). Rabbi Hániná ben Gámliel szerint pontosan ki kell fejteni a feltételt, mert enélkül úgy néz ki, hogy Gád és Ruben fiai még Kánaán földjéből se részesülnek.

 

Kidusin 3/5

Ha valaki eljegyez egy nőt és azt mondja: azt gondoltam, hogy ő pap lánya, és kiderült, hogy lévita, vagy lévita lánya, vagy azt gondoltam, hogy lévita, és kiderült róla, hogy pap lánya, vagy azt gondoltam, hogy szegény és kiderült, hogy gazdag, vagy gazdag és kiderült, hogy szegény, az eljegyzés sikeresnek tekinthető, mert a lány nem csapta be. Vagy azt mondja: megszentellek azzal a feltétellel, hogy betérek, vagy te betérsz, vagy azzal a feltétellel, hogy felszabadulok vagy te felszabadulsz (a rabszolgaságból), vagy azzal a feltétellel, hogy a férjed meghal vagy a nővéred meghal, vagy a levíred (héb. jávám) hálicát követ el számodra, mind ezek esetében nincs eljegyzés. Vagy ha azt mondja a barátjának: ha a feleséged lánygyermeket szül, jegyeztessék el számomra, – nem jegyes. Ha barátjának felesége láthatóan állapotos, kérése fennáll, és ha lánygyermeket szül, az eljegyzés megvalósulhat.[5]

 

Kidusin 3/6

Azt mondja a nőnek: légy a feleségem azzal a feltétellel, hogy beszélek a hatóságokkal az érdekedben, vagy, hogy munkát végzek számodra. Ha valóban szólt az érdekében vagy dolgozott, az eljegyzés megtörtént. Ha nem szólt az érdekében, nem. Ha azzal a feltétellel kéri meg a kezét, hogy az apja belegyezik, ha ez megtörtént, az eljegyzés érvényes, ha nem, nem. Ha a férfi apja meghal, az eljegyzés érvényes. Ha a fia meghal, az apának nyilatkoznia kell: hogy ez a házasság nem áll az érdekében.

 

Kidusin 3/7

Ha az apa azt nyilatkozta: lányomat eljegyezték, de nem emlékszem, kinek ígértem oda, majd jön valaki és azt állítja: én jegyeztem el a lányod – hisznek neki. Ha jön valaki és azt állítja: én jegyeztem el, majd ugyanakkor egy másik férfi ugyanezt állítja: mindkettő válólevelet ad. Ha akarják: egy válólevelet adnak, és a másik férfi elveszi feleségül.

 

Kidusin 3/8

Ha valaki azt mondja: eljegyeztettem a lányomat, vagy: eljegyeztettem – és el is választottam, lévén kiskorú – ha valóban kiskorú, hisznek neki. Ha ugyanezt mondja, és kiderül, hogy a lány már nagykorú, nem hisznek neki. Ha azt mondja: foglyul esett és én kiváltottam. Akár kiskorú, akár nagykorú, nem hisznek neki. Ha valaki halálán van és azt mondja: vannak fiaim, hisznek neki, vagy: vannak testvéreim: nem hisznek neki. Ha valakinek eljegyzik a lányát, anélkül, hogy az apa megmondaná, melyik lányról van szó: a felnőtt lányra az eljegyzési ígéret érvénytelen.

 

Kidusin 3/9

Ha valakinek van két csoport lánygyermeke két feleségtől és azt mondja: eljegyzésre adtam a legidősebb lányomat, de nem tudom, melyik a legidősebb az idősebbek közül vagy a fiatalok közül, vagy a legfiatalabb az idősebbek közül, vagy melyik öregebb, mint a fiatalok legöregebbike? Mindegyik lány alkalmatlan, kivéve a legfiatalabb a fiatalok közül, ezek Rabbi Meir szavai. Rabbi Joszi szerint mind eljegyezhető, kivéve az idősek közül a legidősebb.

Azt mondja: eljegyeztettem a legfiatalabb lányomat, de nem tudom, vajon ő a legfiatalabb a juniorok vagy a legfiatalabb a szeniorok közül, vagy a juniorok közül a legidősebb, aki fiatalabb, mint a szeniorok legfiatalabbika? Ezek tiltottak, kivéve szeniorok közül a legidősebb, ezek Rabbi Meir szavai. Rabbi Joszi azt mondja: mind megengedett, kivéve a juniorok legfiatalabbika.

 

Kidusin 3/10

Ha azt mondja a nőnek: eljegyeztelek, a nő azt válaszolja: nem jegyeztél el, – a férfi ettől kezdve tiltott a nő rokonainak, de a nő szabad a férfi rokonainak. Ha a nő azt mondja férfinak: eljegyeztél engemet, a férfi tagadja, a férfi számára a nő rokonai megengedettek, de a nő tiltott az ő rokonainak. Azt mondja nőnek: eljegyeztelek, a nő válasza: a lányomat jegyezted el, ő tiltott az anya rokonainak, az anya szabad a férfi rokonainak, és ő megengedett a lány rokonainak és a lány megengedett a férfi rokonainak.

 

Kidusin 3/11

Azt mondja: eljegyeztem a lányodat, a nő válasza: eljegyeztél engem, a férfi tiltott az ifjabb (a lány) rokonainak, míg a lány megengedett a férfi rokonainak. Ő megengedett az anya rokonainak és fordítva is: a férfi rokonai megengedettek az anyának.

 

Kidusin 3/12

Kidusin esetén, ahol nincs kihágás[6], a gyerek az apa státuszát örökli. Milyen esetről beszélünk? Ha kohén, lévita vagy izraelita lánya hozzá megy a kohén-hez, lévitához vagy izraelitához. Kidusin esetén, ahol kihágás van, a gyerek a „kihágásból eredő” szülő státuszát örökli. Milyen esetről beszélünk? Ha egy özvegyasszony főpaphoz megy feleségül, vagy az elvált nő, vagy a hálucá kohénhez, vagy mamzeret vagy netiná izraelitához, és az izraelita lánya mamzerhez, vagy netinhez. Ha a nő egy bizonyos férfivel nem tarthat fenn házas állapotot, de mással igen, akkor a Tóra törvényei szerint a tiltott szexuális kapcsolatukból született gyerek mamzer. Vagy olyan helyzet, hogy a nő eleve nem tarthat fenn házastársi kapcsolatot, milyen eset ez? A női rabszolga, vagy az idegen nő esete.

 

Kidusin 3/13

Rabbi Tarfon szerint a mamzerim esete „rendbe” hozható. Valóban? Ha a mamzer feleségül vesz egy rabszolga nőt, a nő fia rabszolga, de ha a mamzer férj felszabadítja őt, a fiú szabad ember lesz. Rabbi Eliezer szerint, lám, mamzer rabszolga marad.

[1] Trumá: papi adomány

[2] A házasság érvényes miután kifizette a 200 zuz-t.

[3] Bet-kor – harminc véka (szeá) gabonát termő föld

[4] Mert a völgyre mutat, ahol nincs is földje.

[5] Felnőttként újra el kell jegyezni.

[6] tisztátalan házassági kapcsolatra céloz, többnyire a vérfertőzést elkerülendő.