Misna magyarul – Ketubot 9.
„Aki a Tórának ellentmondó feltételt szab, kötelezvénye érvénytelen.”
Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִשְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.
A ketubot (e.sz.: ketubá) jelentése házassági okirat. Az ezzel foglalkozó misnai traktátus a házastársi jogok és felelősségek fejezete. A ketubá az „írni” (héb. kátáv) szóból ered. A zsidó esküvőre ma is készítenek házassági okiratot, melynek azonban csak jogi értéke van.
KETUBOT TRAKTÁTUS (9)
Násim rend
Ketubot 9 /1
Ha a férj kötelezvényt ír az eljegyzés során, amely szerint nem tart igényt[1] a feleség tulajdonára, (a felesége életében) ehet a (feleség birtokán termett) gyümölcsből, ha pedig a feleség meghal, ő lesz az örökös. Mi ennek a kötelezvénynek a célja, hogy „nem tart igényt a felesége tulajdonára”? Az, hogy a feleség, ha eladja vagy elajándékozza a tulajdont, ezt törvényesen teszi. Ha (a férj) azt írja: „nem tart igényt a feleség tulajdonára, se annak bevételére (gyümölcseire)”, akkor a nő életében nem ehet ebből a gyümölcsből. Ha (a feleség) meghal (a férj) örököl. Rabbi Jehuda azt mondja: „(a férj) mindig ehet a feleség jövedelméből”. Csak akkor nem, ha kötelezvényt ír, hogy „soha nem tartok igényt a tulajdonára, bevételére és a bevételek gyümölcsére sem.” Ha kötelezvényt ír: „nem tartok igényt tulajdonodra és annak gyümölcsére, se életedben se halálodban”, akkor nem eszik a gyümölcsből a (feleség) élete során, és ha meghal, nem örököl utána. Rábán Simon ben Gámliel azt mondja: „Ha a feleség meghal, a férj (mindenképpen) örökli, mert olyan feltételt szabott, amely a Tórának ellentmond. Aki a Tórának ellentmondó feltételt szab, kötelezvénye érvénytelen.”
Ketubot 9/2
Ha valaki meghal, feleséget, hitelezőt és örökösöket hagyva hátra, és zálogot vagy kölcsönt hagy hátra mások kezében. Erről Rabbi Tarfon azt mondja: (a pénzt) „annak adják, aki leginkább rászorul.” Rabbi Ákiva azt mondja: „nem könyörülnek jogi döntésben, hanem elosztják az örökösök között, mivel mindenki eskü köteles, kivéve az örökösöket, akik nem tesznek esküt.”[2]
Ketubot 9/3
Ha gyümölcs marad utána, amelyet már leszedtek, aki elsőnek jön, az viszi el. Ha az asszony a ketubájánál, vagy a hitelező nagyobb értékben jut pénzhez, mint ami megilleti, Rabbi Tarfon szerint a különbözetet „annak adják, aki leginkább rászorul”. Rabbi Ákiva azt mondja: „nem könyörülnek jogi döntésben, hanem elosztják az örökösök között, mivel mindenki eskü köteles, kivéve az örökösöket, akik nem tesznek esküt.”
Ketubot 9/4
Ha a férj a feleségéből boltost csinál, vagy jegyzőt, (aki a kiadásait és bevételét jegyzi), megesketheti az asszonyt, amikor szándékában áll.[3] Rabbi Eliezer azt mondja: (megesketheti) akár a tésztára vagy az orsóra.
Ketubot 9/5
Ha (feleségének) írásba adta, hogy „eskü vagy fogadalom nem köt engem veled szemben”, nem esketheti meg semmire. De megesketheti a (nő) örököseit, és azokat, akik vele voltak (baráti vagy üzleti) kapcsolatban. (Aki azt írja): „eskü vagy fogadalom veled és örököseiddel szemben nem köt engem, és azokkal szemben sem, akikkel kapcsolatban voltál,” nem esketheti meg, se őt se az örököseit, se azokat, akik vele kapcsolatban voltak. De az ő örökösei (a férfié) megesketik őt (a nőt) és az örököseit és azokat, akik kapcsolatban voltak vele. (Ha férfi azt írja): eskü vagy fogadalom nem terhel engem, se örököseimet, se azokat, akik velem kapcsolatban vannak, irántad és örököseid iránt, és azok iránt, akik veled kapcsolatban vannak. Nem esketheti meg (a nőt) se ő, se az örökösei és az ismerősei sem, se őt, se az örököseit, se az ismerőseit.
Ketubot 9/6
Ha férjének sírjától az apja házába tér, vagy az apósa házába és nem volt megbízva ügyintézéssel (ápotropá), az örökösök nem esketik meg. Ha az ügyeket ő (a nő) intézte, az örökösök megesketik, visszamenőlegesen.
Ketubot 9/7
A nőt, aki megrongálja a ketubáját, csak eskü mellett kártalanítják. Ha valaki ellene tanúskodik, hogy a ketubá ki lett fizetve, csak eskü esetében fizetnek neki. Árvák tulajdonát, vagy zárolt tulajdon, vagy (a férj által fizetendő) annak távollétében a nőnek csak eskü mellett fizetik ki.
Ketubot 9/8
A nő, aki megrongálja ketubáját. Hogyan értjük? Ha a ketubá ezer zuzról szólt (és a férje azt mondta) „már megkaptad a ketubád értékét”, a nő azt válaszolta. „csak egy mánet kaptam”. Nem fizetik ki a különbözetet, csak eskü esetén. Ha egy tanú tanúsítja ellene, hogy a ketubát kifizették. Hogyan értjük? Ha a ketubá értéke ezer zuz és a (férj) szerint már megkapta a ketubá ellenértékét, ha a nő azt mondja: még nem kaptam meg, és egy tanú ellene vallott, nem fizetnek neki, csak eskü esetén. Eladósodott tulajdon esetén, hogyan? Eladta a tulajdont másoknak és meg akarja váltani, csak akkor fizetnek neki, ha esküt tesz. Árvák tulajdona, hogyan értjük? A (férj) meghalt, tulajdonát az árvákra hagyta, és az özvegy megpróbálja visszaszerezni az árváktól, csak eskü esetén fizetnek neki. Férj, aki nincs jelen. Hogyan értjük? Ha a férj, aki tengeren túlra távozott, és az asszony megpróbálja távollétében megszerezni a neki járó pénzt, csak eskü ellenében fizetnek neki. Rabbi Simon azt mondja: bárki, aki a ketubáját kéri, az örökösök joga esküt követelni, de ha (az özvegynek) nincs követelése, nem kell esküt tennie.
Ketubot 9/9
Bemutatta a get-et,[4] de nincs mellette ketubá, megszerzi a ketubát. Ha van ketubája, de nincs hozzá get, mondván: „a get-em elveszett.” A férfi pedig azt mondja: a „nyugta elveszett”,[5] hasonlóan ehhez, aki előveszi az adóslevelet, de mellőle hiányzik a prozbol[6], ezeknek nem fizetnek. Rabbi Simon ben Gamliel azt mondja: (élet)veszély idején (az asszony) megkaphatja ketubája (ellenértékét) get nélkül, és a kölcsönt adó megkaphatja az adósságot prozbol nélkül. Két get és két ketubá, két ketubával egyenértékű. Két ketubá és egy get, vagy ketubá és két get, ketubá, get és egy halottas levél, egy ketubával érnek fel. Férfi, aki a feleségétől elvált és őt újra elveszi, második házasságát az első ketubá felmutatásával igazolja. Kiskorú, akit az apja kiházasított, feleségének ketubája érvényes, hiszen ez az a (jogi) feltétel amely őt feleségeként igazolja. Betért, aki feleségével együtt tért be, a ketubá érvényes, mert igazolja, hogy a férj megtartotta őt feleségeként.
[1] Nincs jogom, nincs követelésem.
[2] Eskü: örökség előtt tett eskü.
[3] Megesketi: arra, hogy a rábízott áruval, pénzzel, lelkiismeretesen bánt.
[4] Get: válási okirat.
[5] Nyugta: amit a get kiváltásakor kapott.
[6] Prozbol: A SZOMBATÉVBEN minden adósság érvényét veszti, a prozbol ezt igazolja.