Misna magyarul – Ketubot 5.

A következő házimunkát végzi a nő a férjének: Őröl, süt, mos, főz, gyerekét szoptatja, megveti az ágyát, gyapjút sző. Ha az asszony hoz egy szolgálólányt,[1] nem kell őrölni, sütni és mosni. Ha kettőt hoz, főzni se kell és szoptatni sem. Ha hármat hoz, nem kell az ágyat megvetni és gyapjút se kell szőni. Ha négyet: akkor a karosszékben ülhet. Rabbi Eliezer azt mondja: „hozhat neki száz szolgálólányt, a férj akkor is elvárja, hogy szőjön, mert a tétlenség rosszat szül.”

 

Képünk illsztrációMisna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.  

A ketubot (e.sz.: ketubá) jelentése házassági okirat. Az ezzel foglalkozó misnai traktátus a házastársi jogok és felelősségek fejezete. A ketubá az „írni” (héb. kátáv) szóból ered. A zsidó esküvőre ma is készítenek házassági okiratot, melynek azonban csak jogi értéke van.

 

Ketubot traktátus (5)

Násim rend

 

Ketubot 5 /1

(A Bölcsek által kirótt fizetség)[2] szűzlánynak kétszáz zuz, özvegynek száz, de ha a „férj” szándékában áll, hozzá tehet, akár tízezret is. Ha megözvegyül vagy elválik, az eljegyzést vagy a házasságot követően (a nő) felveszi az egész (összeget). Rabbi Elázár ben Ázárjá szerint csak a házasságot követően, amikor a (fent említett) összeget megkapja. Az eljegyzést követően, a szűz kétszázat (zuz) kap, az özvegy pedig csak máne-t, amit a férfi a házasságkötés érdekében írt (a ketubába). Rabbi Jehuda azt mondja: „Ha a férfi akarja, kétszázat ír a szűzlány ketubájába, és a lány pedig elismervényt ad a máné-ről.”[3] Az özvegynek mánét ír, ő pedig elismervényében azt írja: „ötven zuzt kaptam tőle”. Rabbi Meir azt mondja: „Bárki, aki a szűzlánynak járó kétszáznál kevesebbet ad, és az özvegynek máne-nél kevesebbet, az (a nővel szemben) megszégyenítően jár el.[4]

 

Ketubot 5 /2

A szűznek tizenkét hónapot adnak a lánykéréstől számítva, hogy felkészüljön a házasságra, és miként a nőnek ennyi idő adatik, ugyanennyi időt adnak a férfinek is hogy gondoskodjon magáról. (A házasuló) özvegynek harminc napot adnak. Ha letelt az idő, (és a férfi hibájából) nem esküdtek meg, a férfiéből eszik, (és ha pap lánya) a papi adományból (trumá). Rabbi Tarfon azt mondja: „minden szükségletét fedezik a papi adományból”. Rabbi Ákiva szerint „a fele nem megszentelt étel és a másik fele papi adományból jön”.

 

Ketubot 5 /3

A levír (ha pap) nem viheti át jogát a trumát illetően. (Az esküvőre készülő nő) hat hónapot töltött a férjével (vőlegényével)[5] és hat hónapot a levírrel, vagy az egész időszakot a férjével, (az évből) kivéve egy napot a levírrel, vagy fordítva: egész időszakot a levírrel, egy napot kivéve, nem ehet a trumából. Ez volt a korábbi misná. Ezt követően a bet din úgy határozott, hogy a menyasszony addig nem ehet a trumából, amíg nem áll a hupá alá (esküvő).

 

Ketubot 5 /4

Aki felesége jövedelmét a saját ellátására szenteli,[6] a feleség megkeresi munkájával a saját megélhetését. A felesleg, Rabbi Meir szerint hekdesnek számít,[7] Rabbi Johánán háSzándlár szerint hulin.

 

Ketubot 5 /5

A következő házimunkát végzi a nő a férjének: Őröl, süt, mos, főz, gyerekét szoptatja, megveti az ágyát, gyapjút sző. Ha az asszony hoz egy szolgálólányt,[8] nem kell őrölni, sütni és mosni. Ha kettőt hoz, főzni se kell és szoptatni sem. Ha hármat hoz, nem kell az ágyat megvetni és gyapjút se kell szőni. Ha négyet: akkor a karosszékben ülhet. Rabbi Eliezer azt mondja: „hozhat neki száz szolgálólányt, a férj akkor is elvárja, hogy szőjön, mert a tétlenség rosszat szül.” Rábán Simon ben Gámliel azt mondja: „ha megtiltja a feleségének a munkát, ki kell adja a ketubáját, mert a tétlenség unalomhoz (hülyüléshez) vezet”.

 

Ketubot 5 /6

Aki megfogadja, hogy nem nyúl a feleségéhez, Sámáj iskolája szerint ezt két hétig (két szombaton át) teheti. Hilel iskolája szerint egy hétig teheti. Talmud Tóra tanulói, elhagyhatják otthonukat engedély nélkül[9] harminc napra. Munkások csak egy hétre. Házastársi jogát a munka nélküli minden nap gyakorolhatja, munkások kétszer egy héten, szamár hajcsárok egyszer egy héten, tevehajcsárok harminc naponként, hajósok hat hónapban egyszer – ezek Rabbi Eliezer szavai.

 

Ketubot 5 /7

Aki férje ellen lázad,[10] ketubájából levonnak hét dínárt szombatonként. Rabbi Jehuda hozzáteszi: hét tárpikint.[11] Mennyi ideig (vonja le a férj)? Amíg tart a ketubá. Rabbi Joszi szerint akármeddig folytathatja a levonást, mert talán örökséghez jut az asszony, (és akkor módjában lesz fizetni). És aki felesége ellen lázad, szombatonként három dínárt ad a ketubájához. Rabbi Jehuda szerint három tárpikint.

 

Ketubot 5 /8

Aki megbízott által támogatja a feleségét, nem adhat kevesebbet neki, mint két véka gabonát, vagy kevesebbet, mint négy véka zabot, mondta Rabbi Joszi. A zabot Rabbi Ismáel ítélte így, aki Edom vidékén lakott. És fél véka babot ad, fél log olajat és egy véka fügét, mane préselt fügét, és ha nincs gyümölcse, (a füge) helyett más gyümölcsöt ad. Ágyról is gondoskodik, matracról és takaróról. Fejfedő kendőről, derékövről, lábbeliről, ünnepről ünnepre, ruházatról évről évre, ötven zuz értékben. Nem adnak neki új (és nehéz) ruházatot nyáron és nem elhasználtat télen.

 

Ketubot 5 /9

Ad neki máá ezüstpénzt (hétről hétre) a magáncéljaira, és vele étkezik péntek éjszakától péntek éjszakáig. Ha nem adott neki máá pénzt, akkor a feleség munkája nem őt illeti. Mit készít a feleség? Öt szela súlyú szőttest Júdeában, amely megfelel tíz szelának Galileában. Vagy tíz szela vetülék szőttest Júdeában és ennek kétszeresét, vagyis húsz szelát Galileában. Ha szoptat, ebből a mennyiségből levesznek, és ellátását növelik. Kire vonatkozik? Egyaránt a legszegényebbre és a gazdagra Izraelben, akiket méltó módon ellátnak.

 

[1] Az apja pénzéből.

[2] Lásd: a megnevezett összegeket a ketubába írják.

[3] Ez a 200 zuz fele.

[4]Héb. beilát znut.

[5] Aki hat hónap után meghalt.

[6] A feleség a férjnek fizet a saját ellátásának fejében.

[7] felesleg: amennyivel többet hoz a feleség munkája, hekdes: megszentelt. Hulin: a hekdes ellentéte: profán, hétköznapi.

[8] Az apja pénzéből.

[9] Feleségük engedélye nélkül.

[10] Lázad: sokallja a nemi aktusokat.

[11] Tárpikin: zabszem nagyságú ezüstdarab.