Misna magyarul – Ketubot 13.

Valaki (a férj) a tenger országába utazott és más előállt, és ellátást biztosított a feleségnek. Erről Hánán azt mondta: a pénzét kidobta az ablakon. A főpap fiai másképp vélekedtek, azt mondták: esküdjön meg, és vegye el azt az összeget, amit (a nőre) költött.

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.  

A ketubot (e.sz.: ketubá) jelentése házassági okirat. Az ezzel foglalkozó misnai traktátus a házastársi jogok és felelősségek fejezete. A ketubá az „írni” (héb. kátáv) szóból ered. A zsidó esküvőre ma is készítenek házassági okiratot, melynek azonban csak jogi értéke van.

 

KETUBOT TRAKTÁTUS (13)

Násim rend

 

Ketubot 13/1

Két büntető bíró volt Jeruzsálemben[1]: az egyiket Admonnak hívták, a másikat Hánán ben Ávisalomnak. Hánán két szabályt fektetett le, Admon pedig hetet: (pl.) ha valaki a tenger országába utazott és a felesége ellátást követel (a férj vagyonából). A nő esküt tesz a végén és nem az elején.[2] A főpapok fiai másképp vélekedtek mondván: a nő megesküszik az elején és a végén. Rabbi Dosza ben Hárkinász úgy ítélt: az ő véleményük helytálló. Rábán Johánán ben Zákáj azt mondta: Hánánnak igaza van, a végén esküszik.

 

Ketubot 13/2

Valaki (a férj) a tenger országába utazott és más előállt, és ellátást biztosított a feleségnek. Erről Hánán azt mondta: a pénzét kidobta az ablakon. A főpap fiai másképp vélekedtek, azt mondták: esküdjön meg, és vegye el azt az összeget, amit (a nőre) költött. Rabbi Doszá ben Harkinász elfogadta a papfiak vélekedését. Rábán Johánán ben Zákáj azt mondta: „Hánánnak igaza van, a pénzét valóban elvesztette.”

 

Ketubot 13/3

Ádmon hét szabályt fektetett le: ha valaki meghal és fiúkat és lányokat hagyott hátra, ha a vagyon bőséges, a fiak örökölnek és a lányok megélhetését biztosítják (a vagyonból). Ha a vagyon csekély a lányok ellátást kapnak és a fiúk koldulni mennek. Ádmon azt kérdi: csak azért mivel férfi vagyok, vesztes kell legyek? Rábán Gámliel azt mondja: Ádmon panasza jogos.

 

Ketubot 13/4

Aki barátjának olajjal tartozik, de csak az (üres) korsókat ismeri el tartozás gyanánt, Ádmon szerint, mivel a tartozás kis részét beismerte, meg kell esküdnie. A Bölcsek szerint ez a beismerés nem mérhető fel a tartozás nagyságával. Rábán Gámliel azt mondja: Ádmonnak igaza van.

 

Ketubot 13/5

Aki vejének pénzt igért, de nem hajlandó fizetni (jövendőbeli) vejének, maradjon a lánya (hajadon) amig fehér nem lesz a haja. A lány mondhatja, ha én határoztam volna így, hajadon maradtam volna fehér hajjal, de mivel apám határozott így, mit tehetek, vagy elvesz ez (az ember) vagy szabadon enged. Rábán Gámliel azt mondja: Ádmonnak igaza van.

 

Ketubot 13/6

Ha valaki igényt jelent egy mezőre, és tulajdonjogát tanú aláírásával igazolja, Ádmon szerint mondhatja „egy másikkal (szívesebben) megállapodom, mert a korábbi nehéz számomra”. A Bölcsek szerint elveszíti a jogát. Ha a mezőt határként jelöli egy másikkal, akkor is elveszíti a jogát a mezőre.

 

Ketubot 13/7

Valaki a tenger országába utazott és közben a mezőjéhez vezető ösvényt benőtte a gaz. Ádmon szerint használja a legrövidebb utat. Bölcsek szerint vegyen magának utat, akár száz máne-ért, vagy repüljön oda a levegőben.

 

Ketubot 13/8

Aki aláírott kötelezvényt (váltót) mutat fel társának, az pedig (ezzel szemben) vásárlási okiratot, mely azt igazolja, hogy a felperes eladta neki a mezőjét. Ádmon azt mondja, hogy ha tényleg tartoztam neked, azt megkaphattad volna, mikor eladtad nekem a mezőt. Bölcsek mondják: „okos volt, hogy eladta a földet, mert az mindig elzálogosítható.”

 

Ketubot 13/9

Két ember adóslevelet állított ki egymás számára. Ádmon azt mondta: (a későbbi dátumú adóslevél tulajdonosa) mondhatta volna: Ha tartozom neked, hogyan kölcsönöznél tőlem? Bölcsek szerint az egyik behajtja a kötelezvényt a másikon és a másik ugyanezt teszi.

 

Ketubot 13/10

Három országrész megfelel a házasságkötéshez: Judea, a Jordán vidéke, és Galilea. A feleséget nem lehet (erővel) eltávolítani egyik országrészből a másikba, vagy egyik városból a másikba, vagy egyik nagyvárosból a másikba. De egy országrészen belül elviheti a feleségét városból városba, nagyvárosból nagyvárosba, városból nagyvárosba nem, nagyvárosból városba nem. Jó lakásból rossz lakásba nem viheti, de rossz lakásból jó lakásba viheti. Rabbi Simon ben Gámliel azt mondja rossz lakásból jó lakásba se viheti, mert a jó lakás megbetegítheti a feleséget.

 

Ketubot 13/11

Erec Jiszrael földjére bárkit hozhatunk (erővel is), de onnan nem vihetjük máshová. Akárkit vihet Jeruzsálembe, de onnan nem viheti máshová. Ez egyformán vonatkozik férfiakra és nőkre (és rabszolgákra). Ha valaki megnősül Izrael országában, és elválik tőle Izrael országában a ketubája értékét fizeti a nőnek, Izrael országának pénznemében. Ha Izraelben nősült és Kappadókiában vált el, izraeli pénznemben fizet. Ha Kappadókiában nősült és Izraelben vált el, izraeli pénznemben fizet. Rabbi Simon szerint Kappadókia pénznemében fizet. Ha Kappadókiában nősült és Kappadókiában vált el, kappadókiai pénznemben fizeti a ketubá értékét.

[1] Tolvajlás és rablás ügyében

[2] Esküt tesz, hogy a ketubáját megkaphassa. A végén: miután a férj meghalt.