Misna magyarul – Ketubot 11.

“Az özvegyet (az elhunyt férj) vagyona tartja el, örökösei az árvái, akik a keze munkájából élnek. Nem (az árvái) kötelessége anyjuk temetéséről gondoskodni. Erről ketubájának örökösei kötelesek gondoskodni.”

KETUBOT TRAKTÁTUS (11)

 Násim rend

 

Ketubot 11/1

Az özvegyet (az elhunyt férj) vagyona tartja el, örökösei az árvái, akik a keze munkájából élnek. Nem (az árvái) kötelessége anyjuk temetéséről gondoskodni. Erről ketubájának örökösei kötelesek gondoskodni.

 

Ketubot 11/2

Az özvegy, mind az eljegyzés idején, mind pedig a házasságkötés után eladhat (a férje vagyonából) bírói engedély nélkül. Rabbi Simon azt mondja: „házas állapotban eladhat a bíróság engedélye nélkül.” „Az eljegyzés állapotában csak a bíróságon adhat el, mert még nem kap otthoni ellátást, mivel bárki, akinek nincs (férjétől eredő) ellátása, csak a bíróságon adhat el.”

 

Ketubot 11/3

(Özvegy), aki eladta a ketubáját, vagy annak részét, vagy zálogba adta ketubáját, vagy annak részét, vagy eladta idegennek, vagy annak részét, nem adhat el a maradék érdekében[1], csak a bíróságon. Bölcsek azt mondják: „eladhatja (ketubáját) akár négy vagy öt (részben).” És eladhat (a férje vagyonából), hogy megélhetéshez jusson bírói (engedély) nélkül, és írásba adja: „eladtam a földet, hogy megélhetéshez jussak”. Elvált asszony nem adhat el (férje vagyonából) bírói engedély nélkül.

 

Ketubot 11/4

Özvegyasszony, akinek ketubája kétszáz zuzt ér és eladott egy mane értékű[2] földet kétszáz zuzért, vagy kétszáz zuz értékű földet egy maneért, visszakapja a ketubáját. Ha ketubája egy manet ér, és egy mane értékű földet adott el egy mane plusz egy dinárért, az alkut semmisnek tekintik. Még akkor is, ha később azt mondja: „visszaadom a dínárt az örökösöknek,” mert akkor se áll az alku. Rábán Simon ben Gámliel azt mondja: „(özvegy) alkuja mindig érvényes, ha (az alkun túl) marad annyi föld, amelynek (hozama) kilenc káv gabona,” vagy kert esetén fél káv, de Rabbi Ákiva szerint negyed káv.[3] Ha (az özvegyasszonynak) négyszáz zuz értékű ketubája volt, és (elhunyt férje vagyonából eladott földet, (három személynek) egyenként maneért és egy negyedik (személynek) egy máneért eladott máne plusz egy dinár értékű földet egy máneért, az első három személy esetében áll az alku, de a negyediknél nem.

 

Ketubot 11/5

Ha a bírák értékelése[4] egyhatoddal kevesebb, vagy egyhatoddal több, mint a tulajdon tényleges értéke, az alku érvénytelen. Raban Simon ben Gámliel azt mondja: „az alku érvényes, mert különben mit ér a bíróság? De ha felügyelőt rendelnek ki, az alku akkor is érvényes, ha a mane értékű tulajdon kétszáz zuzért kel el, vagy egy maneért kel el a kétszáz zuz értékű tulajdon.

 

Ketubot 11/6

(Kiskorú) aki elutasítja a férjet, vagy a másodfokú incesztus esete (rokon), vagy ajlonit,[5] nem kaphat ketubát, nem jár nekik haszon a hozományból, se ellátás, se az általa hozott ruházati cikkek. Ha előzőleg megállapodtak a férjjelölttel, hogy elfogadja őt, mint ájlonit, kaphat ketubát.  Özvegy, aki főpaphoz ment feleségül, elvált nő vagy hálucá, kik közönséges paphoz mentek, mámzeret vagy netiná, akik izraelitához mentek, vagy izraelita lánya, aki nátinhoz ment, vagy mámzer, jár nekik ketubá.

[1] elad a férje vagyonából, hogy visszaszerezze a ketubá egy részét.

[2] 1 mane száz zuzt ér.

[3] minimum termés, amelytől egy kert még hasznos lehet.

[4] A tárgyalás az özvegyasszonyról szól, aki vissza akarja vásárolni a ketubáját, az elhunyt férj hagyatékából.

[5] Ajlonit: terméketlen nő.