Misna magyarul – Ketubot 10

Négy felesége volt és meghalt, az első feleség a másodikkal szemben előnyt élvez, a második a harmadikkal szemben és a harmadik a negyedikkel szemben. Az első esküköteles a másodikkal szemben, a második a harmadikkal szemben a harmadik a negyedikkel szemben, a negyediket eskü nélkül kártalanítják.

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.  

A ketubot (e.sz.: ketubá) jelentése házassági okirat. Az ezzel foglalkozó misnai traktátus a házastársi jogok és felelősségek fejezete. A ketubá az „írni” (héb. kátáv) szóból ered. A zsidó esküvőre ma is készítenek házassági okiratot, melynek azonban csak jogi értéke van.

 

KETUBOT TRAKTÁTUS (10)

Násim rend

 

Ketubot 10/1

Két felesége volt és meghalt. Az első feleség előnyt élvez[1] a másodikkal szemben, és az első feleség örökösei előnyt élveznek a másodikéval szemben.

Elvette feleségül az első (asszonyt) és a nő meghalt. Elvette a másodikat és azután ő (a férj) meghalt. A második és az örökösei előnyt élveznek az első örököseivel szemben.

 

Ketubot 10/2

Két felesége volt és meghaltak, és aztán ő is (a férj) meghalt, és az árvák anyjuk ketubáját követelik, de ott[2] csak két ketubá van, egyenlően megosztoznak. Ha a ketubákon felül maradt dinárnyi pénz, a ketubákat átveszik és (a dinárnyi maradékot is elosztják). (Ha az egyik özvegy fiai) azt mondják: a ketubá értékét megnöveljük egy dinárral, nem hallgatnak rájuk, hanem a bíróságon felbecsülik az örökséget.

 

Ketubot 10/3

Maradt jövőbeni esedékes tulajdon az apjuk részéről, azt nem tekintik aktuálisnak (a jelen tárgyalásnál). Rabbi Simon azt mondja: ha volt abban ingóság, nem számít, csak akkor, ha értéke egy dinárral felül múlja a két ketubá értékét.

 

Ketubot 10/4

Három felesége volt és meghalt, az egyik ketubája mánet ér (100 zuz) a másodiké 200 zuz a harmadiké 300 zuz, de a tulajdon csak mane-t ér, egyenlően osztoznak. Ha a tulajdon értéke 200 zuz, a mane (értékű ketubá követelője) ötvenet kap, a kétszáz és a háromszáz követelői három-három arany dínárt kapnak. Ha a tulajdon értéke háromszáz, a mane értékű (ketubá követelője) ötvenet kap, a kétszáz (követelője) mánet, a háromszázé pedig hat aranydínárt. Hasonlóan, ha egy közös tőke mögött hárman állnak, és a tőke elvész vagy felszabadul, hasonló módon osztoznak.

 

Ketubot 10/5

Négy felesége volt és meghalt, az első feleség a másodikkal szemben előnyt élvez, a második a harmadikkal szemben és a harmadik a negyedikkel szemben. Az első esküköteles a másodikkal szemben, a második a harmadikkal szemben a harmadik a negyedikkel szemben, a negyediket eskü nélkül kártalanítják. Ben Nánász azt kérdi: jutalmat kap, csak azért mert ő az utolsó, ő is csak eskü ellenében kapjon fizetséget. Ha a négy ketubáját azonos napon adták ki, azt fizetik ki elsőnek, akinek a ketubája akár egy órával „öregebb”. Az volt a szokás Jeruzsálemben, hogy feljegyezték óra szerint (a ketubá kiadási idejét). Ha az összes ketubá ugyanabban az órában íródott, és az érték nem haladja meg a mánet, egyenlően osztoznak.

 

Ketubot 10/6

Két felesége volt és eladta a földjét. Az első feleség a szerződésben azt írta a vásárlónak: „nincs feléd semmi követelésem”, a második feleség elveheti (a földet) a vásárlótól, és az első feleség a másodiktól, és a vásárló az első feleségtől. Így folytathatják, amíg elérik a kompromisszumot. Ugyanez a szabály vonatkozik a hitelező férfire és nőre egyaránt.

[1] előny: a ketuba kifizetésével kapcsolatban

[2] ott: a rabbi hivatalában