Misna magyarul – Jevámot 9.

Írta: Uri Asaf - Rovat: Hagyomány

“Izraelita lány, aki kohanitához ment nőül, ehet az adományból. Ha (férje) meghal, és gyereke van tőle, továbbra is eszik az adományból. Lévitához ment nőül, eszik a tizedből. Meghal. Van a lévitától fia, továbbra is eszik a tizedből. Izraelitához megy nőül, nem ehet az adományból, se a tizedből.”

Képünk illusztráció

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.  

Násim (Asszonyok) rendjének első traktátusa a Jevamot, (magyarul sógorházasság) szabályaival foglalkozik. Ha valakinek a fiútestvére gyermek nélkül meghal, az illető (ugyanattól az apától) köteles feleségül venni az özvegyet, hogy „nevet” állítson az elhunytnak, (ld. MTörv 25, 5-10).

Az ilyen házasságkötés neve héberül jibum (latinul levirátus). Ha a testvér családi állapotát folyatni kívánó férfi, héb. jávám, vagy a férfitestvérnek szánt asszony (jevámá) nem akarják folytatni a rokoni kapcsolatot, akkor a jibum helyébe lép a hálicá, a házasság alól való felmentés, szimbolikus módon a szandál lehúzása, amely a családon kívüli házasság számára is szabaddá teszi az özvegyet.

 

Misna Jevámot 9

Jevámot 9/1

Vannak olyan nők, akik házasok, nem köthetnek házasságot sógorukkal jibum útján.[1] Mások hozzámehetnek sógorukhoz, bár az (elhunyt férjükkel való) házasságuk nem volt törvényes. Mások házassága mind a férjükkel, mind pedig a sógorukkal megengedett, mások házassága pedig egyik esetben sem megengedett. Törvényes házasságot kötött, mégis tiltott a sógora számára, ilyen (pl.) özvegyasszony, aki közönséges paphoz (kohen hediot) ment feleségül, vagy akinek főpap (kohen gadol) a testvére, vagy hálál[2], aki kóser nőt vett feleségül és kóser testvére van, vagy izraelita, aki izraelita nőt vett feleségül és a testvére mámzer. Vagy mámzer, aki mámzeret-et vett feleségül és izraelita testvére van—ezek mind megengedettek férjeiknek és tiltottak a jibum jelöltjei számára.

 

Jevámot 9/2

Ezek megengedettek a jibum számára és férjeiknek tiltottak: Főpap, aki özvegyasszonyt vett feleségül, és a testvére közönséges pap. Kóser, aki hálálát vett feleségül, és a testvére hálál. Izraelita, aki mámzeret-tel (fattyú nő) házasodott, és a testvére mámzer (fattyú). Vagy mámzer aki izraelita nőt vett feleségül, és izraelita testvére van. Ezek szabadok a jibum számára és férjeiknek tiltottak. Tiltottak mindkét esetben: Főpap, aki özvegyasszonyt vett feleségül és a testvére is főpap vagy közönséges pap. Kósernek számít, aki hálálá-t vett feleségül és kóser testvére van, vagy izraelia, aki mámzeret-et vett feleségül és a testvére izraelita, vagy mámzer, aki izraelita nőt vett feleségül és mámzer testvére van, ezek mindkét esetben tiltottak. Minden egyéb nő házasodhat jibum által.

 

Jevámot 9/3

A másodfokúak[3] tiltása a Bölcsek[4] által. A feleség (lehet) másodfokú a férj számára, de nem az a jávám[5] számára, ezért tiltott a férj számára és megengedett a jávámnak. Másodfokú a jávám számára, és nem másodfokú a férjnek: tilos a jávám számára és megengedett a férjnek. Másodfokú ennek és annak, tilos mindkettőnek. Nem kap ketubá-t[6], nincs hozománya és nem kap ellátást, ruházatot, de a gyermeke kóser, a férjét válásra kötelezik. Özvegy és főpap, elvált és jibum-ra elutasított közönséges pap esetében, mámzeret és netiná izraelitával, izraelita nő és nátin vagy mámzer, jár nekik ketubá.

 

Jevámot 9/4

Izraelita lány, aki kohénnel eljegyezte magát, vagy kohéntől állapotos, vagy a kohéntől jibumra számít, és ugyanígy kohén lánya izraelitával, nem ehet a papi adományból. Izraelita lány, aki lévitával jegyezte el magát, vagy lévitától állapotos, és lévitának jibumra kész, ugyanígy lévita lány izraelitával, nem ehet a tizedből. Lévita lány, aki kohénnel eljegyezte magát, kohéntől állapotos, kohénnal jibumra kész, és ugyanígy a kohanita lánya a lévita felé, nem ehet se a papi adományból se a tizedből.

 

Jevámot 9/5

Izraelita lány, aki kohanitához ment nőül, ehet az adományból. Ha (férje) meghal, és gyereke van tőle, továbbra is eszik az adományból. Lévitához ment nőül, eszik a tizedből. Meghal. Van a lévitától fia, továbbra is eszik a tizedből. Izraelitához megy nőül, nem ehet az adományból, se a tizedből. Meghal. Gyermeke van tőle. Továbbra se ehet, se az adományból, se a tizedből. Meghalt az izraelitától való fia, ehet a tizedből. Ha meghal a lévitától való fia, eszik az adományból. Meghal a kohéntől való fia, nem ehet se az adományból, se a tizedből.

 

Jevámot 9/6

Kohanita lánya, aki izraelitával házasodik, nem ehet a papi adományból. Meghal, és tőle fia van. A (nő) nem ehet az adományból. Lévitához megy nőül. Eszik a tizedből. Meghal, és tőle fia születik. A (nő) eszik a tizedből. Kohanitához megy nőül, eszik az adományból. Meghal. A nőnek gyerek van tőle. Továbbra is eszik az adományból. A kohentől való fiú meghal, nem ehet az adományból. A lévitől való fia meghal, nem ehet a tizedből. Meghalt az izraelitától való fia, visszatér apja házába, és róla mondják: (Lev 22, 13): „és a papnak leánya, midőn özvegy vagy elvált lesz, de magzatja nincs neki, és visszatér atyja házába, mint leány korában, atyja kenyeréből ehetik, de senki idegen ne egyék abból.”

 

[1] jibum: meghal a férjük, akinek nem született gyermeke, a férj testvére köteles az özveggyel összeházasodni.

[2] hálál : pap gyermeke, aki tiltott házasságból született.

[3] Másodfokú rokonságok, tiltottak a házasság szempontjából.

[4] Bölcsek határozatai: a rabbinikus határozatok, a Tóra törvényein felül.

[5] Jávám: a sógor, aki elvesz testvére özvegyét.

[6] Ketubá: házassági okirat, a nő jogairól.

Címkék:Jevamot, Misna