Misna magyarul – Jevamot 7.

“Ha egy izraelita lánya paphoz megy feleségül, vagy a pap lánya izraelitához megy feleségül és fiúgyermeket szül neki, majd ez a fiú viszonyt folytat egy rabszolganővel, aki fiút szül. Ez a fiú rabszolgának számít.”

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.  

A Násim (Asszonyok) rendjének első traktátusa a Jevamot, (magyarul sógorházasság) szabályaival foglalkozik. Ha valakinek a fiútestvére gyermek nélkül meghal, az illető (ugyanattól az apától) köteles feleségül venni az özvegyet, hogy „nevet” állítson az elhunytnak, (ld. MTörv 25, 5-10).

Az ilyen házasságkötés neve héberül jibum (latinul levirátus). Ha a testvér családi állapotát folyatni kívánó férfi, héb. jávám, vagy a férfitestvérnek szánt asszony (jevámá) nem akarják folytatni a rokoni kapcsolatot, akkor a jibum helyébe lép a hálicá, a házasság alól való felmentés, szimbolikus módon a szandál lehúzása, amely a családon kívüli házasság számára is szabaddá teszi az özvegyet.

 

Misna Jevámot 7

Jevámot 7/1

Özvegyasszony, (aki hozzáment) a főpaphoz, vagy egy elvált nő, vagy egy (férjezett) hálucá, aki (közönséges) paphoz ment feleségül, férjeiknek melog rabszolgákat[1] és con bárzel rabszolgákat[2] adnak hozományként. A melog rabszolgák nem ehetnek a papi adományból (trumát kohánim), a con bárzel rabszolgák ehetnek. A következőket tekintik melog rabszolgáknak: azokat, akiknek halála a feleség veszteségét jelenti, ha hasznot hoznak, az a feleség haszna. Megélhetésükről a férj gondoskodik, pedig nem ehetnek a papi adományból. A következőket tekintik a con bárzel rabszolgáinak: kiknek halála a férj veszteségét jelenti, ha hasznot hoznak, az a férj haszna. Mivel a férjnek gondoskodnia kell az ellátásukról, ehetnek a papi adományból.

 

Jevámot 7/2

Ha egy izraelita lánya kohénhez (pap) megy feleségül, és rabszolgákat is hozott magával, akár melog rabszolgákat, vagy con bárzel rabszolgákat, ők is ehetnek a papi adományból. Kohén lánya, aki izraelitához ment feleségül, és magával hozta a melog rabszolgáit és a con bárzel rabszolgáit, ezek nem ehetnek a papi adományból.

 

Jevámot 7/3

Izraelita lánya, aki kohénhez ment felségül, aki ezután meghalt, de az asszony várandós, az asszony rabszolgái[3] nem ehetnek a papi adományból, a magzat joga miatt. A „megnemszületett” magzat megtiltja a részesedést, és nem adja át a (papi adományból való részesedés) jogát a rabszolgának – ez Rabbi Joszi véleménye. A Bölcsek azt mondták neki: Mivel izraelita lányának kohénnel való házasságáról tanúskodsz, ugyanígy van a pap lányával, aki paphoz ment feleségül, aki meghalt, és őt állapotosan hagyta, rabszolgái ugyanúgy nem ehetnek az adományból, a „megnemszületett” magzat[4] joga miatt.

 

Jevámot 7/4

A magzat[5], a jávám, a jegyes[6], a süketnéma[7] és a kilenc éves és egynapos gyermek[8] akadályt jelent a papi adományra való jogát illetően,[9] és nem adhatja át ezt a jogot. Ha kétség merül fel a kilenc éves és egy napos korát illetően, vagy nem látszik rajta, hogy kinőtt két szőrszál (a pubertás kor jele). Ha egy ház ráborult valakire, és az ő fiútestvérének lányára, és nem tudni melyik halt meg először, a rivális (aki második feleség) hálicát végez és a jibum (sógorházasság) aktusára nem kerül sor.

 

Jevámot 7/5

Aki nemi erőszakot alkalmaz, a csábító, vagy a szellemileg sérült, nem foszthatja meg a kohén lányát a papi adománytól és (az említett három) nem láthatják el őt[10] a papi adomány jogával. Ha azonban az említett három nem léphet be Izrael gyülekezetébe, nem foszthatják meg a nőt (feleségüket) a papi adomány élvezeti jogától. Hogyan? Ha egy izraelitának nemi kapcsolata van a pap lányával (akár beleegyezésével vagy beleegyezése nélkül) továbbra is ehet a papi adományból. Ha a nő állapotos lesz, nem ehet belőle. Ha a terhessége megszakad, ehet. Ha a kohénnek viszonya van egy izraelita nővel, az izraelita nő nem ehet (a papi adományból). Ha terhes lesz, továbbra sem ehet. Ha szült, ehet. Így a fiú ereje nagyobbnak bizonyul az apáénál. Rabszolga, aki együtt hál a nővel, megfosztja őt az adománytól, de ha megtermékenyítette, nem fosztotta meg. Hogyan? Ha egy izraelita lánya paphoz megy feleségül, vagy a pap lánya izraelitához megy feleségül és fiúgyermeket szül neki, majd ez a fiú viszonyt folytat egy rabszolganővel, aki fiút szül. Ez a fiú rabszolgának számít. Ha a fiú apjának anyja izraelita lánya volt, aki paphoz ment feleségül, nem ehet az adományból. Ha az anya kohén lánya volt, ehet az adományból. Mamzer,[11] megfosztja őt, illetve részesíti őt az adományból. Hogyan? Ha az izraelita lánya paphoz megy feleségül, vagy a pap lánya izraelitához, és lányt szült neki és ez a lány rabszolgával vagy idegennel házasodott össze, és ebből a viszonyból fiú születik, a fiú mamzer. Ha az anyjának anyja izraelita nő volt, és paphoz ment feleségül, ehet a papi adományból. Pap lánya, és izraelitához ment nőül, ehet a papi adományból.

 

Jevámot 7/6

Főpapnál előfordulhat, hogy megfoszt valakit attól, (hogy egyen a papi adományból). Hogyan? Ha egy pap lánya izraelitához megy nőül, és leánygyermeket szül neki, és ez a lány paphoz megy nőül, az ő fiúgyermekéből főpap lehet, aki dolgozhat az oltárnál, anyját részesíti a papi adományból, de elveheti az adományt anyjának anyjától, aki ezt mondja: Bárcsak ne lenne az unokám főpap, aki megfoszt engem a trumától.

[1] Melog – ávdé melog, olyan rabszolga hozomány, amely nem kerül be a házassági szerződésbe.

[2] (ávdé) Con barzel, olyan rabszolga, vagy vagyoni tárgy, amit felírnak a házassági szerződésbe.

[3] Rabszolgái: a con bárzel féle rabszolgák.

[4] A magzat elméletileg először részesülne a trumából.

[5] Magzat: akinek anyja kohén lánya, aki izraelitával házasodott, vagy izraelita lánya aki pappal házasodott, aki állapotosan hagyta mielőtt meghalt.

[6] Jegyes: pap vagy izraelita lánya.

[7] Süketnéma, akinek házassága csak rabbinikusan érvényes,

[8] Kilenc évesen felül a felnőtt kapcsolat kezdetét jelenti.

[9] Akadály: a pap lánya számára.

[10] Ha kohaniták.

 [11] Mamzer: zsidó férfi és nő közti tiltott kapcsolatból született gyermek.