Misna magyarul – Jevamot 5

“Mi a szabály (egy levir és két sógornő esetében)? Eljegyezi az egyiket, majd eljegyezi a másikat, a sógornők számára két válási levél és hálicá szükséges.”

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.  

A Násim (Asszonyok) rendjének első traktátusa a Jevamot, (magyarul sógorházasság) szabályaival foglalkozik. Ha valakinek a fiútestvére gyermek nélkül meghal, az illető (ugyanattól az apától) köteles feleségül venni az özvegyet, hogy „nevet” állítson az elhunytnak, (ld. MTörv 25, 5-10).

Az ilyen házasságkötés neve héberül jibum (latinul levirátus). Ha a testvér családi állapotát folyatni kívánó férfi, héb. jávám, vagy a férfitestvérnek szánt asszony (jevámá) nem akarják folytatni a rokoni kapcsolatot, akkor a jibum helyébe lép a hálicá, a házasság alól való felmentés, szimbolikus módon a szandál lehúzása, amely a családon kívüli házasság számára is szabaddá teszi az özvegyet.

 

Misna Jevamot 5

 

Jevámot 5/1

Rábán Gámliel azt mondja: „nincs get get után,[1] máámár se máámár után,[2] és együtthálással (létesített házasság) sem történik együtthálás  után, és hálicá sem hálicá[3] után.” Bölcsek (ezzel szemben) azt mondják: lehet get get után, máámár máámár után, de együtthálást nem követheti együtthálás, a hálicát sem követi hálicá.

 

Jevámot 5/2

Hogyan értsük (a fentieket)?[4] Ha valaki máámár (eljegyzi) elhunyt testvére özvegyét (Jevámá), és ezt követően válási okmányt ad, a Jevámá a levírrel szemben hálicát végez. Máámár és utána hálicá: az özvegy get-et kap. Ha eljegyezte és elhálták, a férfi eleget tett a levirátus parancsolatának.

 

Jevámot 5/3

Ha a levír válási levelet ad (testvére özvegyének), azután eljegyzi őt, akkor (második) válási levélre is szükség lesz, és hálicá-ra. Ha elvált, és együtt laktak, akkor új válási levelet kell adni, amelyet hálicá követ.[5]

Elvált és ezt hálicá követi, a hálicá után nincs semmi. Ha hálicá történt, amit eljegyzés követ, vagy válási levelet adott neki, amit hálicá követ, a hálicá után nincs semmi. Ez a helyzet egy Jevámá és a Jávám (levir) esetében, vagy két Jevámot és a Jávám esetében, egyaránt.

 

Jevámot 5/4

Mi a szabály (egy levir és két sógornő esetében)? Eljegyezi az egyiket, majd eljegyezi a másikat, a sógornők számára két válási levél és hálicá szükséges. Eljegyzi az egyiket, és elválik a másiktól, akkor (az, akit eljegyzett) válási levelet kap és hálicá történik mindegyikkel. Eljegyzi az egyiket és együtt él a másikkal, két get és hálicá szükséges. Eljegyzi az egyiket, és hálicát kap a másiktól, az elsőnek get szükséges. Getet adott az egyiknek és a másiknak, mindkettőnek hálicá a vége. Get-et adott az egyiknek, és együtt élt a másikkal, a másiknak get-et kell kapni és hálicá végrehajtása szükséges. Get-et ad az egyiknek és eljegyzi a másikat, a másiknál válás és mindkettőnél hálicá. Get az egyiknek és hálicá a másiknak. A hálicát nem követi semmi.

 

Jevámot 5/5

(a ) A levír hálicát végez, az egyik és a másik (sógornővel), (b) hálicát (az egyikkel) és eljegyezi (a másikat), (c) get-et ad és együtt hál a másikkal, (d) együtt hál mindkettővel, (e) vagy együtt hál az egyikkel és a másikat eljegyzi, (f) get-et ad az egyiknek, és hálicát a másiknak. A hálicá után nincs semmi.[6]  A levir és két sógornő, vagy két levir és egy sógornő viszonylatában nincs különbség.

 

Jevámot 5/6

(Ha a levír és egy sógornő esetében) a levír háluc (hálicát gyakorol) és utána eljegyezi ugyanezt a sógornőt, vagy get-et ad és utána együtt él vele, vagy együtt él vele, majd eljegyzi, vagy get-et ad, és hálicát gyakorol –  a hálicá után nincs semmi. Nem számít, hogy a hálicá elsőnek volt, közben vagy a végén. És az együttélés (együtthálás)? Ha elsőnek történik, nincs utána semmi (minden szabályt felülír), ha közben vagy a végén, ugyanaz a helyzet. Rabbi Nehemia azt mondja: az együtthálás és a hálicá egyformán meghatározó, akár elsőnek, akár közben akár a végén történik, utána nincs semmi.

[1] Héb. get: válási irat. Valakinek get-et adni: elválni valakitől. A get-et a levir adja. Pl. egy levír és két özvegy Jevámá, Rivka és Sára esete. A levír (get-et) válást kért Rivkától, de ezután nem kérhet Sárától is.

[2] Héb: Máámár eljegyzési szándék (pénzben vagy írásban), amit a jevámá-nak ad az özvegy férfi.

[3] Héb. hálicá: a gyermektelen özvegy felszabadítása a levirátus (sógorházasság) kötelezettsége alól.

[4] Fentiek: az előző misnában (5/1) mondottak.

[5] A hálicá az a művelet, amely lezárja a levirátus állapotát.

[6] Nincs a hálicá után semmi: ez a sztereotíp mondat azt a helyzetet jelöli, hogy a hálicá végez vet a levirátusi állapottal – az özvegy szabad lesz a sógorainak kötelezettségeitől.