Misna magyarul – Jevámot 3.

Írta: Uri Asaf - Rovat: Hagyomány

Ketten házasságra léptek két nővel, és miközben a hupá alá léptek, (nőt) cseréltek: az egyik a másikét fogta kézen, a másik pedig az egyikét, mindketten vétkesek az ún. más felesége törvényének megszegése miatt.

Képünk illusztráció

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.  

Násim (Asszonyok) rendjének első traktátusa a Jevamot, (magyarul sógorházasság) szabályaival foglalkozik. Ha valakinek a fiútestvére gyermek nélkül meghal, az illető (ugyanattól az apától) köteles feleségül venni az özvegyet, hogy „nevet” állítson az elhunytnak, (ld. MTörv 25, 5-10).

Az ilyen házasságkötés neve héberül jibum (latinul levirátus). Ha a testvér családi állapotát folyatni kívánó férfi, héb. jávám, vagy a férfitestvérnek szánt asszony (jevámá) nem akarják folytatni a rokoni kapcsolatot, akkor a jibum helyébe lép a hálicá, a házasság alól való felmentés, szimbolikus módon a szandál lehúzása, amely a családon kívüli házasság számára is szabaddá teszi az özvegyet.

 

Misna Jevamot 3

Jevámot 3/1

Négy testvér közül ketten házasok, két leánytestvérrel. Ha a testvérek férjei meghaltak, a két özvegy hálicát végez, levirátust[1] nem. Ha már elvették őket, el kell választani őket. Rabbi Eliezer azt mondta: Bét Sámáj szerint a házasságot meg kell őrizni, Bét Hilel szerint fel kell bontani.

 

Jevámot 3/2

Ha az (előző misnában) említett nővérek valamelyike számára tiltott az ervá szempontjából,[2] de a másik lánytestvér szempontjából megengedett, a másik fiútestvér számára mindketten tiltottak. Ha az egyik lánytestvér tiltott, rabbinikus tiltásként, vagy a szentség sérelme jogán,[3] a lány hálicát végez, nem lesz levirátus.

 

Jevámot 3/3

Ha a lánytestvérek egyike a fiútestvérek egyikének iszur ervá szempontjából tiltott, a másik (lánytestvér) ugyanebből a szempontból tiltott a másiknak. Az egyiknek tiltott nő megengedett a másiknak, a másiknak tiltott nő pedig megengedett az egyiknek. Ez az, akiről azt mondják: leánytestvére, egyben jevimtá (sógornője). Számára megengedett a hálicá, vagy a levirátus.

 

Jevámot 3/ 4

Három fiútestvér közül ketten két lánytestvér férjei, vagy asszony és lánya, vagy asszony és lányának lánya, vagy asszony és fiának lánya férjei, (a nők) hálicát végeznek, és nem lesz levirátus. Rabbi Simon felment (a hálicá alól). Ha a nővérek egyike tiltott számára iszur ervá révén, számára tiltott, de a testvérének megengedett. Rabbinikus tiltás, vagy a szentség sérelme miatt hálicát végeznek, és nincs levirátus.

 

Jevámot 3/5

Három fiútestvér, akik közül ketten két lánytestvér férjei, a harmadik pedig nőtlen. Mikor az egyik nővér férje meghal, a nőtlen férfi bejelenti az eljegyzését[4] (tanú jelenlétében). És ekkor a másik férj is meghal. Bét Sámáj szerint a férfi már nősnek számít (eljegyzés után), de az özvegyet felmenti a „feleség testvére” státusz. Bét Hilel szerint elbocsájtja feleségét válólevéllel és hálicával, és a testvére feleségét hálicával. Ilyenről mondják: jaj neki a felesége miatt, jaj neki a sógornője miatt.

 

Jevámot 3/6

Három fivér közül ketten két lánytestvér férjei, a harmadik pedig idegen nőt[5] vett feleségül. A testvérpár egyik férje meghal, majd az idegen nő férje elveszi feleségül az özvegyet, majd ő is meghal. Az első tilos, (lévén) felesége testvére, a második tilos, mivel rivális asszonytárs. Ha azonban elveszi (az első özvegyet) és meghal, az idegen asszony hálicát gyakorolhat, levirátust nem.

Három testvér közül ketten két lánytestvér férjei és a harmadik, egy idegen nő férje. Az idegen nő férje meghal, és a két lánytestvér egyikének férje elveszi feleségül az idegen nőt és meghal. Az első (özvegy) felmentést nyer, lévén feleség testvére, a második, mint asszonytárs. Ha házasságot jelent be (héb. máámár) és meghal. Az idegen hálicával él és nem alkalmas levirátusra.

 

Jevámot 3/ 7

Három fiútestvér közül ketten két lánytestvérrel házasok, a harmadik testvér idegen nővel. Mikor az egyik lánytestvér férje meghal, az idegen nő férje elveszi az özvegyét, és akkor meghal a második fiútestvér felesége, és azután az idegen nő férje is meghal. Az életben maradt nővér örökre tilos számára, mivel egyszer már tilos volt (lévén testvér felesége).

Három fiútestvér közül kettő két lánytestvért vett el, a harmadik pedig idegen nőt. A két lánytestvér egyik férje elvált a feleségétől és az idegen nő férje meghalt. Ekkor, aki elvált, elvette az (idegen) özvegyet és meghalt. Ha az említett nők közül bármelyik meghal vagy elválik, riválisuk (asszonytársuk) megengedett a levir (jávám) számára.

 

Jevámot 3/8

Azoknál, ahol az eljegyzést vagy válást kétség illeti, a rivális asszonytárs hálicát gyakorol, de levirátusra nem kerül sor. Mi az a házasság, amelynek érvénye felől kétség merül fel? Ha például az eljegyzést kézbe adás helyett a földre dobja,[6] és nem tudni kihez közelebb esik, ez érvénytelen házasság. Kétséget ébreszt a válás: sajátkezűleg írta a válási levelet, de nem tartalmazza a két tanú aláírását, vagy vannak aláírás, de a dátum hiányzik, vagy a dátum rajta van, de csak egy tanú aláírása szerepel – ezek a kétséget ébresztő válásik iratok.

 

Jevámot 3/9

Három testvér három idegen nőt vett el, és az egyik testvér meghalt, a másik testvér eljegyzést nyújtott át testvére özvegyének és meghalt.  A két testvér hálicát gyakorol, de levirátus azonban nem történik, miként a Tórában említik: „midőn együtt laknak testvérek és meghal egyik közülök, s fia nincs neki, ne menjen a halottnak felesége máshova, idegen férfihoz, sógora menjen be hozzá és vegye magának feleségül” (MTörv 25, 5), mert (a Tórából vett idézetben) csak egy levír (jávám) szerepel, nem kettő. Rabbi Simon azt mondja: Létesíthet sógorházasságot (levirátust) azzal (a nővel) amelyikkel akar, és a másik (nő) hálicát gyakorol. Ha két testvér feleségül vesz két lánytestvért, és az egyik meghal, és azután a másik fiútestvér felesége is meghal, az (özvegy) örökre tilos (az életben maradt) számára mert számára egyszer már tilos volt.

 

Jevámot 3/10

Ketten házasságra léptek két nővel, és miközben a hupá alá léptek,[7] (nőt) cseréltek: az egyik a másikét fogta kézen, a másik pedig az egyikét, mindketten vétkesek az ún. más felesége (eset is)[8] törvényének megszegése miatt. Ha testvérek voltak, akkor testvére felesége (héb. eset áh), ha a menyasszonyok testvérek voltak, asszony a nővérével tiltás (megszegése), ha (a menyasszony) tisztátalan volt – héb. nidá[9] szabály megszegése. Különválasztják három hónapra,[10] mivel lehet, hogy várandós. Ha kiskorúak, azonnal visszatérnek férjeikhez. Ha papok (lányai), nem ehetnek a papi adományból.

[1] Az életben lévő két fiútestvér közül egyik se köteles levirátusra.

[2] Héb. Iszur ervá – incesztus.

[3] Pl. kohén (pap) és özvegy.

[4] Itt héb. máámár.

[5] Pl. nem zsidót.

[6] Itt az eljegyzés „eszköze” pénz.

[7] Héb. Hupá: ESKÜVŐI SÁTOR.

[8] Héb. Eset is : Valaki más feleségével hál.

[9]  Héb.Nidá: menstruál.

[10] Különválasztják: a férjüktől.

Címkék:Jevamot, Misna