Misna magyarul – Jevámot 2.

Írta: Uri Asaf - Rovat: Hagyomány

Ha valakit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy házas nővel, és ennek következtében a nőt elválasztották a férjétől, ha a házasságtörő elveszi őt, akkor is el kell váljon tőle.

Kép: Thinkstock

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.  

Násim (Asszonyok) rendjének első traktátusa a Jevamot, (magyarul sógorházasság) szabályaival foglalkozik. Ha valakinek a fiútestvére gyermek nélkül meghal, az illető (ugyanattól az apától) köteles feleségül venni az özvegyet, hogy „nevet” állítson az elhunytnak, (ld. MTörv 25, 5-10).

Az ilyen házasságkötés neve héberül jibum (latinul levirátus). Ha a testvér családi állapotát folyatni kívánó férfi, héb. jávám, vagy a férfitestvérnek szánt asszony (jevámá) nem akarják folytatni a rokoni kapcsolatot, akkor a jibum helyébe lép a hálicá, a házasság alól való felmentés, szimbolikus módon a szandál lehúzása, amely a családon kívüli házasság számára is szabaddá teszi az özvegyet.

 

Szeder NASIM, Misna Jevamot

Jevámot 2/1

(Hogy is válthatná meg) a későn született fiútestvér felesége asszonytársait?[1] Két testvér közül, az egyik meghal (gyermektelenül) és azután a két testvérnek születik egy (harmadik) testvére. Az életben maradt (második) testvér elveszi (levirátus aktusában) az elhunyt testvérének feleségét, majd ezután ő is meghal. Az első testvér özvegyének[2] levirátusa nem jöhet számításba, mert a hátramaradt harmadik fiútestvér, – aki későn született –  számára tiltott, a második testvér özvegye és az első testvér özvegye pedig asszonytársak.

Az is megtörténhet, hogy a második testvér az első testvér özvegyének tanú jelenlétében úgy nyilatkozik: „eljegyezlek magamnak” és eljegyzési pénzt is ad neki, ezután meghal. Ez esetben a második testvér özvegye hálicát végez a harmadik testvérrel, akinek nem kell levirátus házasságot kötni.

 

Jevámot 2/2

Két testvér közül az egyik gyermektelenül meghal. A másik, levirátus házasságot köt az elhunyt testvér özvegyével. Miután (harmadik) fiútestvér is születik, a második testvér meghal gyermektelenül. Az első özvegye, aki most már a második testvér özvegye is, nem számíthat se hálicára, se levirátusra a harmadik testvér részéről, de a második özvegy sem, aki az első özvegy asszonytársa. Ha a második testvér kijelentést tesz, (héb. máámár) és ezt követően meghal, a második özvegyasszony hálicát végez (a harmadik testvér jelenlétében), mert senki nem házasodik vele. Rabbi Simon szerint: (A harmadik testvér) levirátus házasságot köt (a második testvér akármelyik feleségével)[3], vagy felmentést kap (hálicá), attól, akit akar.

 

Jevámot 2/3

Szabályt hoztak az elhunyt testvér[4] özvegyének (héb. jevámá) ügyében): az asszony, akinek (a sógorával) való kapcsolata tilosnak számít,[5] nem végezhet hálicát se nem lép (levirátus) házasságra. Ha a tiltás valamilyen parancsolatból fakad vagy szentségbeli ok révén, akkor az özvegy felmentést (hálicát) gyakorol. (Ha) a testvére, aki sógornője is, levirátust vagy hálicát végez.

 

Jevámot 2/4

A parancsolatból következő tiltások itt másodrendű rokoni kapcsolatra vonatkoznak és rabbinikus eredetűek.[6] A szentséggel (kedusá) kapcsolatos tiltás: a főpap és özvegy házassága, elvált asszony és hálucá[7] közönséges pappal (kohen) való házassága, mamzeret és netiná házassága izraelitával, ugyancsak izraelita lány házassága mamzerrel, vagy natinnal.[8]

 

Jevamot 2/5

Akinek testvére van, legyen akármilyen, (pl. mamzer), köteles testvére feleségének levirátust ajánlani, ez a testvér minden szempontból testvérnek számít. A (testvér kategóriából) ki van zárva a rabszolganő vagy az idegen nő gyermeke. Akinek bármiféle fia van, (akár mamzer) felmenti apja feleségét a levirátustól, és felelősséggel tartozik, ha megüti vagy megátkozza az apját, és minden szempontból apja fiának számít. Kivétel ez alól a rabszolganő és az idegen nő fia.[9]

 

Jevamot 2/6

Ha valaki két lány testvér közül eljegyezte az egyiket, de nem (tudja) emlékszik, melyik volt az, válólevelet ad mindkét testvérnek. Meghalt (mielőtt válólevelet adott volna), és fiútestvére van. Az utóbbi felmenti a két lányt (hálicával). Ha két fiútestvére van, az egyik hálicát a másik levirátust gyakorol.[10] Ha siettek[11] és elvették a lányokat, már nem választhatók el.

 

Jevámot 2/7

Két férfi, akik feleségül vettek két lánytestvért, de az egyikük nem tudja (emlékszik) melyiket vette el, a másik sem tudja, melyiket vette el, az egyik két válólevelet (héb. get) ad, a másik is két válólevelet ad. Ha (a férfiak) meghaltak (gyermektelenül), és mindkettőnek van fivére, akkor az egyik felszabadítja (hálicá) a két nőt, és a másik is felszabadítja a két nőt. Ha az egyik férfinek egy, a másiknak pedig két fivére is volt, az egyik hálicát gyakorol a két nő irányában, a két fivér közül az egyik felszabadít (hálicá) a másik levirátust gyakorol. Ha siettek[12] és feleségül vették a nőket, a nők nem választhatók külön ezután. Ha az egyik férfinak volt két fivére és a másik férfinak is volt két fivére. Mindkét részről az egyik fivér hálicában részesül az egyik nő által, majd ennek a fiútestvére házasságot köt az egyik hálucával, és annak- a fiútestvére házasságot köt a másik hálucával. Ha mindketten siettek, és felszabadították (hálicá:  a két nőt), egyikük sem fog házasságot  kötni (levitrátus), hanem az egyik felszabadít, a másik házasságot köt. Siettek és megházasodtak, nem választják el őket.

 

Jevámot 2/8

A legidősebb fivér kötelessége a jibum (levirátus). Ha a fiatalabb fivér előre lép és megteszi, micvát érdemel. Ha az egyiket azzal gyanúsítják, hogy viszonya volt egy szolgálóval, akit ezután felszabadítottak, vagy egy idegen nővel, aki ezután betért, nem kell elvegye őket. Ha mégis elvette őket, nem választják tőle el. Ha valakit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy házas nővel, és ennek következtében a nőt elválasztották a férjétől, ha a házasságtörő elveszi őt, akkor is el kell váljon tőle.

 

Jevámot 2/9

Aki get-et[13] hoz a tengeren túlról, és azt állítja: előttem íratott és előttem írták alá, a küldönc nem veheti el a get-ben említett nőt feleségül.[14] „Meghalt, megölték, megöltem őt”, nem veheti el a feleségét. Rabbi Jehuda azt állítja: ha azt mondja: „megöltem őt”, nem veheti el a feleségét, de ha azt mondja „mi öltük meg”, elveheti a feleségét.

 

Jevámot 2/10

Ha egy bölcs, eskü alatt eltilt egy nőt a férjétől, az nem veheti el feleségül. De elveheti (a nőt), ha a visszautasított a (férfi) jelenlétében hálicát gyakorol, mivel a férfi a bet dinhez (bíróság) tartozik. Az említett esetek nőit, – ha voltak feleségeik, és azok meghaltak –  (a hírmondó vagy tanú)  elveheti őket feleségül. Ha az előbbi esetek női megházasodtak, elváltak, vagy megözvegyültek, elvehetik őket. És az előbbi esetekben az asszonyok is megházasodhatnak a fiaikkal és a testvéreikkel.[15]

[1] Az alább ábrázolt történet szerint a későn született fiútestvér felesége lehetne az egyetlen, akik az idősebb elhúnyt fiútestvéreknek nevet állíthatna, ez azonban nem történik meg.

[2] Aki gyermektelen maradt a második testvér halála után és most már nem számít levirátusra.

[3] Ne feledjük: ezek a törvények a többnejűség korában íródtak.

[4] Aki meghalt gyermektelenül.

[5] Héb.iszur ervá – tiltott kapcsolat

[6] Szószerint: héb.divré szofrim.

[7] Hálucá: asszony aki felmentett egy papot.

[8] Mamzer: zsidók közötti tiltott kapcsolatból született. Natin: a Givoniták leszármazottja, akik valamikor a Szentély szolgálóli voltak.

[9] Ezek a fiak az anyjuk státuszát viselik.

[10] A két lánytestvérre, egyenként.

[11] A bet din határozata nélkül.

[12] Ha siettek: Ismét a bet din határozata nélkül.

[13] Get: válási okirat

[14] Mert a házasulni akaró személy az egyetlen aki tanúskodik.

[15] A tengerentúlról jött hírmondó ill. tanú fiaival.

Címkék:Jevamot, Misna