Misna magyarul – Jevámot 11.

Írta: Uri Asaf - Rovat: Hagyomány

Feleségül veheti a megerőszakolt vagy az elcsábított nőt. Ha megerőszakolta vagy elcsábította (felesége) rokonát, büntetendő. Elveheti az apja által elcsábított vagy megerőszakolt nőt. Elveheti a fia által elcsábított vagy megerőszakolt nőt. Rabbi Jehuda megtiltja az apja által megerőszakolt vagy elcsábított nő feleségül vételét.

Képünk illusztráció

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.  

Násim (Asszonyok) rendjének első traktátusa a Jevamot, (magyarul sógorházasság) szabályaival foglalkozik. Ha valakinek a fiútestvére gyermek nélkül meghal, az illető (ugyanattól az apától) köteles feleségül venni az özvegyet, hogy „nevet” állítson az elhunytnak, (ld. MTörv 25, 5-10).

Az ilyen házasságkötés neve héberül jibum (latinul levirátus). Ha a testvér családi állapotát folyatni kívánó férfi, héb. jávám, vagy a férfitestvérnek szánt asszony (jevámá) nem akarják folytatni a rokoni kapcsolatot, akkor a jibum helyébe lép a hálicá, a házasság alól való felmentés, szimbolikus módon a szandál lehúzása, amely a családon kívüli házasság számára is szabaddá teszi az özvegyet.

 

Misna Jevámot 11

 

Jevámot 11/1

Feleségül veheti a megerőszakolt vagy az elcsábított nőt. Ha megerőszakolta vagy elcsábította (felesége) rokonát, büntetendő. Elveheti az apja által elcsábított vagy megerőszakolt nőt. Elveheti a fia által elcsábított vagy megerőszakolt nőt. Rabbi Jehuda megtiltja az apja által megerőszakolt vagy elcsábított nő feleségül vételét.

 

Jevámot 11/2

Gijoret[1] akinek a fiai is betértek, anyjukkal együtt. (Fiai) számára nincs hálicá és nincs levirátus. Még akkor sem, ha (a betért anya) betérése után fogant az első gyermeke, és a második a betérés után fogant és született. Ugyanez a helyzet a rabszolganővel, akivel együtt szabadulnak a fiai.

 

Jevámot 11/3

Öt asszony, kiknek fiúgyermekei elkeveredtek.[2] Majd felnőttek az elcserélt gyermekek, megnősültek és meghaltak. Négy (fiúgyermeket, akik nem az elcserélt gyermekek közül valók) felmentenek a hálicá által a házasság alól, az ötödik azonban levirátust ajánl az özvegynek.

Aztán ő, aki levirátust ajánlott és három másik felmentenek három (özvegyet) és az egyik levirátust ajánl. Összesen négy hálicá és egy jibum történik mindegyik özvegy esetében.

 

Jevámot 11/4

Ha egy nő gyermeke elkeveredett menyének gyermekével, majd a gyermekek felnőttek, megnősültek és meghaltak. A feleségek (özvegyek) gyermekei hálicát gyakorolnak, és nem levirátust, mert fennáll az esély, a testvér – feleség és az apja testvérének – felesége tiltott viszonyra. Nagyanya fiai esetében vagy a hálicá vagy a levirátus jön számba, a testvér – feleség vagy testvére fiának  – felesége esély miatt. Ha meghaltak a kóser fiak, (akik nem cserélődtek el mások fiaival), a keverék fiak a nagymama fiai irányában hálicát gyakorolnak és nem levirátust, a testvér – feleség vagy az apja testvére – felesége esély miatt. A menye fiai közül egyik hálicát gyakorol, a másik levirátust.

 

Jevámot 11/5

Kohén feleségének gyermeke elkeveredett a rabszolganőjének gyermekével, mindkettő gyermeke ehet az adományból és egyformán vehetnek a magtárból. Nem érinthetnek halottat,[3] és nem vehetnek el olyan nőt, aki a kohén számára megengedett és olyat se, aki nem megengedett. Mikor felnőttek az elcserélt gyermekek, felszabadítják egymást a rabszolgaság alól. És olyan nőt vesznek el, aki a kohén-házasságra alkalmas és nem érinthetnek halottat. Ha mégis tisztátalanság került rájuk (a halott-érintés miatt) nem jár nekik negyven botütés. Nem jár nekik a papi adomány, ha mégis ettek belőle, nem fizetnek büntetést.[4] Nem jár nekik a magtárból. Eladhatják (a saját termékükből) leválasztott adományt és a pénz az övék. A szentélybeli áldozati járulékból nem kaphatnak, nem adnak nekik az áldozatokból.[5] Ami jár nekik, azt nem veszik el tőlük. Nem jár nekik az állat vállából, a pofájából, a gyomrából, az (állatok) elsőszülöttje a legelőn marad, amig felnő és áldozatra alkalmatlanná válik. Az elsőszülött (feláldozása esetén) a kohén és az izraeliták áldozatának megkötései[6] vannak érvényben.

 

Jevámot 11/6

A nő, aki nem várt három hónapot válása, vagy a férje halála után, és közben férjhez megy és gyermeket (fiat) szül, de nem tudni, hogy a fiú kilenc hónapra (született) az elhunyt férj után vagy hét hónapra a második férj után. Ha a nőnek voltak fiai az elsőtől, és más fiai a másodiktól. Ezek számára a hálicá kötelező,[7] de levirátus semmiképpen. Így ő is az özvegyekkel szemben hálicát gyakorol, de nem levirátust. Ha (a fiúnak, akinél az apaság nem biztos) voltak fiútestvérei az anya első (férjétől) és testvérei anyja második (férjétől), de nem ugyanattól az anyától, hálicát gyakorol vagy levirátust. Ami őket illeti, az egyik hálicát gyakorol a másik levirátust.

 

Jevámot 11/7

Ha a két (férj) közül az egyik izraelita a másik kohen (pap), a fiú (akinél az apa kétséget ébreszt) csak olyan nőt vehet feleségül, aki paphoz mehet. Nem nyúlhat halotthoz, de ha mégis halotthoz nyúlt, nem kap negyven botütést, nem ehet a papi adományból (trumá), de ha mégis evett, nem fizet a büntetéshez kiegészítést. Nem ehet a magtárból, de az adomány részt (ha mégis kapott) eladhatja, a kereset pedig az övé. A szentélybeli áldozati járulékból nem kaphatnak, nem adnak nekik az áldozatokból.[8] Ami jár neki, azt nem veszik el. Nem jár nekik az állat vállából, a pofájából, a gyomrából, az (állatok) elsőszülöttje a legelőn marad, amig felnő és áldozatra alkalmatlanná válik. Ha a két férj kohen volt, (a fiú) halott siratásra köteles és ők is megsiratják őt, de nem nyúlhatnak hozzá, és ők se nyúlhatnak hozzá. (A fiú) nem örököl tőlük, de ők örökölnek tőle. Nem jár neki büntetés, ha káromolja vagy megüti őket. Felmehet a szentélybe szolgálni, figyelni az egyiket vagy a másikat, de nem kap az áldozatok (húsából). Ha mindkét (apa) ugyanabban a beosztásban szolgált, kap egy adagot.

[1] Gijoret, ger, betért (nő és férfi).

[2] Elkeveredtek: születésük után elcserélődtek, de mindegyik asszonynak volt biztosnak tekinthető  saját  fia  is.

[3] Halott érintése kohén számára a legmagasabb fokú tisztátalanságot jelenti.

[4] Büntetés: héb. keren ve homes: alap ár és annak az ötöde.

[5] Áldozatokból: még az állat bőrét sem.

[6] Megkötés: mennyit égetnek el az áldozatból és mennyi jár a kohénnek vagy az izraelitának.

[7] Hálicá: annak a fiúnak az özvegyétől, akinek az apja kiléte nem biztos.

[8] Áldozatokból: még az állat bőrét sem.