Misna magyarul – Jevamot 10.

Asszony, akinek férje a tengeren túlra utazott, majd jöttek és azt mondták neki, a férjed meghalt. Az asszony újra férjhez ment. Majd visszajött az (előző) férje. Mindkét férjtől el kell válnia, és válási iratot kell kapjon (héb. get) mindkettőtől. Nem kérhet ketubát, se ellátást se ruházatot, se az egyiktől se a másiktól.

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.  

A Násim (Asszonyok) rendjének első traktátusa a Jevamot, (magyarul sógorházasság) szabályaival foglalkozik. Ha valakinek a fiútestvére gyermek nélkül meghal, az illető (ugyanattól az apától) köteles feleségül venni az özvegyet, hogy „nevet” állítson az elhunytnak, (ld. MTörv 25, 5-10).

Az ilyen házasságkötés neve héberül jibum (latinul levirátus). Ha a testvér családi állapotát folyatni kívánó férfi, héb. jávám, vagy a férfitestvérnek szánt asszony (jevámá) nem akarják folytatni a rokoni kapcsolatot, akkor a jibum helyébe lép a hálicá, a házasság alól való felmentés, szimbolikus módon a szandál lehúzása, amely a családon kívüli házasság számára is szabaddá teszi az özvegyet.

 

Misna Jevámot 10

 

Jevámot 10/1

Asszony, akinek férje a tengeren túlra utazott, majd jöttek és azt mondták neki, a férjed meghalt. Az asszony újra férjhez ment. Majd visszajött az (előző) férje. Mindkét férjtől el kell válnia, és válási iratot kell kapjon (héb. get) mindkettőtől. Nem kérhet ketubát, se ellátást se ruházatot, se az egyiktől se a másiktól.[1] Ha kapott pénzt az egyiktől vagy a másiktól, azt vissza kell adni. A gyermek, az egyiktől és a másiktól, egyaránt mámzernek számít. Egyik férj sem vehet magára tisztátalanságot (az asszonnyal) kapcsolatban.[2] Egyik férj se jogosult élvezni az (említett asszony) keresetét, vagy munkáját és nem jogosult esküjének felfüggesztésére sem. Ha az asszony izraelita, alkalmatlanná válik arra, hogy kohenhez menjen feleségül, és ha lévita lánya, alkalmatlan arra, hogy a tizedből egyen, és ha kohén lánya, az adományból sem kaphat. Se az egyik férjtől, se a másik férjtől nem örökölhetik az asszony ketubáját. Ha (a férjek) meghalnak, testvéreik nem alkalmasak sógorházasságra, feloldják őket e kötelesség alól. Rabbi Joszi azt mondja: az asszony ketubája az első férj vagyonát terheli meg. Rabbi Elazar azt mondja: az első (férj) jogosult az (asszony) keresetére és munkájára, és az esküjének feloldozására. Rabbi Simon azt mondja: az első férj testvérével való együtt hálás vagy hálicá felmenti az asszonytársat és a tőle való gyermek nem mámzer.[3] Ha engedély nélkül házasodott meg, visszatérhet az első férjhez.

 

Jevámot 10/2

Ha az (asszony) a bet din[4] határozata szerint házasodott[5] (és azután a halottnak hitt első férj visszatért), elválik és (vétek-)áldozatra nem köteles. Ha nem a bet din határozata szerint házasodott, elválik és áldozatra köteles. A bet din jogereje felment az áldozat kötelessége alól. Ha a bet din arra utasította, hogy újból menjen férjhez, és (az asszony) rosszul cselekedett,[6] áldozatra köteles, mert szabályos házasságra utasították.

 

Jevámot 10/3

Asszony, akinek a férje és a fia tengerentúlra utazott, aztán jöttek és azt mesélték neki, hogy meghalt a férje, majd azt, hogy meghalt a fia. (Az asszony) férjhez ment. Aztán jöttek és azt mondták: fordítva történt, (először a fiad halt meg), az asszony el kell váljon a második férjtől, a gyermeke, az első és az utolsó mamzernek számít. Jöttek és azt mondták: meghalt a fiad és azután: meghalt a férjed. Sógorházasságot kötött, és jöttek és azt mondták: fordítva történt a dolog. Elválik, és akkor az első gyermek és az utolsó mamzernek számít. Ekkor azt mondták: meghalt a férjed, és ezután férjhez ment. Ezután azt mondták: élt és aztán meghalt: váljon el tőle. Az első gyermek mamzer, az utolsó nem mamzer. Azt mondták neki: meghalt a férje, és ekkor eljegyezte magát, és ezután visszatért a férje, megengedik neki, hogy visszatérjen hozzá. Ekkor a férfi, aki eljegyezte get-et (válólevél) ad neki, nem tiltotta el az (asszonyt) a kohén-házasságtól. Az utóbbi Rabbi Elázár ben Mátjá szava.

(Lev 21. 7): „Parázna vagy megalázott nőt, el ne vegyenek, és nőt ki elvált férjétől, ne vegyenek el, mert szent ő az Istenének.”

 

Jevámot 10/4

Valakinek a felesége tengeren túlra utazott, jöttek és azt mondták neki: meghalt a feleséged, ekkor elvette a nővérét,[7] és azután visszajött a feleség. Visszatérhet hozzá, és a férjnek nem tiltottak a második rokonai és a másodiknak szabadok a férj rokonai. Ha meghalt az első asszony, szabad számára a második. Azt mondták neki, meghalt a feleséged, és elvette feleségül a nővérét. Ezután visszatértek és azt mondták: élt és virult, és ezután meghalt. Az első gyermek mámzer, az utána való nem mámzer, Rabbi Joszi azt mondja: aki másokat alkalmatlannak tart, magát is annak tartja.

 

Jevámot 10/5

Azt mondták neki: meghalt a feleséged. Elvette apai féltestvérét, és amikor a (második feleség) meghalt, elvette anyai féltestvérét. Miután a harmadik felség is meghalt, elvette az ő apai nővérét. Miután a (negyedik feleség) is meghalt elvette annak anyai nővérét. Ha a feleségek mind élnének, megengedett lenne számára az első, a harmadik és az ötödik házasság céljából. Ezek pedig felmentik a riválisaikat (a levirátus alól), de tilos elvennie a másodikat, a negyediket és rokonaikat, és ezek egyike sem menti fel a riválist. Ha kapcsolata van a második (feleséggel) az első halála után, megházasodhat a második és a negyedik nővel és ők kiváltják a riválisaikat, de tilos elvennie a harmadik és az ötödik nőt, és rokonaikat és a riválisaikat nem váltja meg.

 

Jevámot 10/6

Fiú, kilenc éves és egy napos kortól (a jibum szempontjából) konkurálhat a testvéreivel és a testvérei konkurálhatnak vele. Neki elsőbbsége van, de a testvérek is konkurálnak először és végezetül. Hogyan? A kilenc éves és egynapos[8] (elsőnek) diszkvalifikálja[9] a jevámát (akinek férje gyermektelenül halt meg) a testvérei számára. A testvérek közül más valakinek is lehet kapcsolata vele, eljegyzik vagy válási levelet adnak neki, vagy hálicával elengedik őket, a nőt az egyik diszkvalifikálja a (többiek) számára.

 

Jevámot 10/7

Fiú, kilenc éves és egy napos, aki viszonyra lép a jevámá-val és egy másik kilenc éves és egy napos szintén viszonyba kerül ugyanazzal a jevámával. A második diszkvalifikálja a nőt az első számára. Rabbi Simon azt mondja: nem diszkvalifikálja.

 

Jevámot 10/8

Fiú, kilenc éves és egy napos, aki viszonyra lép a jevámá-val, és aztán a riválisával, mindkét két nőt diszkvalifikálta a maga számára. Rabbi Simon azt mondja: Nem diszkvalifikálja őket. Fiú, kilenc éves és egy napos, aki kapcsolatra lép a jevámá-val, és azután meghal. Ezt követően a nő hálicát végez, és nem csinál levirátust. Ha valaki a nősülés után meghal, az özvegy fel van mentve a (hálicá és jibum alól).

 

Jevámot 10/9

Fiú, kilenc éves és egy napos, aki viszonyban van a jevámá -val, és miután felnő, elvesz egy másik nőt és meghal. Ha nem volt viszony a jevámá-val miután elérte a felnőtt kort, az első hálicát csinál, de jibum-ra nem kerül sor, de a második nő hálicát csinál vagy jibum-ot. Rabbi Simon azt mondja: Ő (a jávám) minden esetben jibumot csinál, azzal a nővel, akivel akar, és hálicát a másik nővel. Ez így van, akkor is ha kilenc éves és egy napos vagy húsz éves, de nem mutat nemi érettséget.

[1] se az egyiktől, se a másiktól…az első férjjel való élete idejére és a második férjjel való idejére.

[2] ha (férjek közül) valaki kohén és a feleség meghal, nem érinthetik meg a halottat.

[3] Asszonytárs … a misna idején többnejűség volt.

[4] Bet din: bíróság.

[5] Házasodott: másodszor.

[6] Rosszul cselekedett: pl. elvált létére hozzáment egy kohénhez.

[7] a házasság érvénytelen.

[8] A kilenc éves és egynapos vagy elveszi a jevámá-t vagy elengedi őt.

[9] Diszkvalifikálja: elveszi a „helyét” a sorban a jevámá-t illetően.