Misna magyarul – Hálá 4.

Ariszton első zsengéket hozott Apameából, Szíriából és elfogadták tőle, mert ezt mondták: Aki Szíriában vásárol az olyan, mintha Jeruzsálem környékén vásárolna.

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

A Brachot, Peá, Demáj, Kilájim és Sviit és Maaszer Seni traktátusok után most a Hálá traktátust közöljük folytatásokban. Az első rész itt, a második rész itt, a harmadik rész itt olvasható.

 

Hálá: Misna 4/ 1

Két asszony, két kábin (két vékányi) tésztát készít, és az egyik hozzáér a másikhoz.[1] Mentesek a hálá kötelessége alól, még akkor is, ha a tésztáik min bemino. Ha a két véka tészta egy asszonyé, a min bemino köteles, amely pedig nem min bemino, mentes.

 

Hálá: Misna 4/ 2

Mi számít min bemino-nak?[2] A búza nem keverhető mással a tönkölyön kívül. Az árpa a búzán kívül minden gabonafajtával keverhető. Rabbi Johánán ben Nuri azt mondja, hogy a többi fajták keverhetők, egyik a másikkal.

 

Hálá: Misna 4/ 3

Két véka tészta (külön-külön) és középen egy véka rizs vagy egy véka trumá.[3] Nem keverhetők össze. Ha középen olyan tészta van, melyből a hálát már leválasztották, a három tészta összekeverhető.

 

Hálá: Misna 4/ 4

Egy káv tészta, melyet új (idei) gabonából[4] készítettek, és egy káv másikat régi gabonából, majd e két tésztát egybegyúrták. Rabbi Jismáel azt mondja: vegyen hálát a közepéről. A bölcsek megtiltják. Valaki hálát választott le egy káv-ból készült tésztából. Rabbi Ákiva azt mondja: ez valóban hálának számít, de a bölcsek azt mondják: ez nem hálá.

 

Hálá: Misna 4/ 5

Két káv tészta, melyek összetevőiből már egyenként levonták a hálát. Majd összegyúrják a két káv tésztát. Rabbi Ákiva felment, a bölcsek pedig szükségesnek tartják a hálá ismételt levonását. [Úgy látszik, hogy előző] szigorúsága most az enyhítés felé hajlott.[5]

 

Hálá: Misna 4/ 6

Valaki leválasztja a tésztából a hálát, tiszta módon, amelyből eddig nem vontak le hálát. Majd vesz belőle egy darab hálát,  a demájból [készült tészta számára adózásként],[6] amikor a tészta már megromlott. A demáj számára a tisztából vesznek hálát, és nem abból, ami a közelben adódik.

 

Hálá: Misna 4/ 7

Izrael, aki bérlőként dolgozott Szíriában nem zsidóknál. Rabbi Eliezer kötelezi őt, hogy tizedet fizessen és a hetedik év törvényét betartsa, de Rábán Gámliel nem kötelezi. Rábán Gámliel azt mondja: Két porció hálát fizet Szíriában, de Rabbi Eliezer azt mondja: Csak egyet. Rábán Gámliel enyhe döntése elfogadást nyert, és Rabbi Eliezer kedvező döntése szintén elfogadást nyert. Majd, mindkét dologban Rábán Gámliel döntése szerint cselekedtek.

 

Hálá: Misna 4/ 8

Rábán Gámliel azt mondja: A hálá szempontjából három terület van. Izrael földjétől Keziv-ig, ahol egy porció hálát fizetnek. Keziv-től a folyóig és Ámáná-ig,[7] kettőt, melyből egyet a tűzbe vetnek és egyet a papnak adnak. A tűzbe vetni valónak van mértéke, a papnak járónak nincs. A folyótól és Ámáná-tól befelé (kelet felé) két porciót, egyet a tűznek, egyet a papnak. A tűzbe valónak nincs mértéke, a papnak járónak van. Aki nappal mikvébe merült, ehet belőle. Rabbi Joszi azt mondja: Nem szükséges megmerülni. Hálá tilos annak, akinek folyása van, férfinak vagy nőnek, havi vérzésben lévő nőnek, és nőnek, aki szült. Papok asztalánál idegen is ehet, és minden kohanitának jár.

 

Hálá: Misna 4/ 9

Az itt következők bármely papnak járnak: a hárámim,[8] a bechorot,[9] az elsőszülött fiú megváltása,[10] a szamár elsőszülöttjének megváltása,[11] a láb, a pofák, a gyomor, a gyapjú eleje, a tisztátalan olíva olaj,[12] az áldozati állatok, és a bikurim.[13] Rabbi Jehuda a bikurim tiltását kéri. Bükköny, trumá[14] – Rabbi Ákivá megengedi, a bölcsek nem.

 

Hálá: Misna 4/ 10

Nitáj Tekoából hálát hozott Bétárból.[15] Nem fogadták el. Az alexandriaiak Alexandriából vitték a hálát (Jeruzsálembe) és nem fogadták el tőlük. Har Cevoim lakói Sávuot előtt hozták első zsengéiket, de nem fogadták el tőlük. Mivel a Tórában írva van (Kiv 23, 16) „s az aratás ünnepét, munkád zsengéjét, amelyet elvetettél a mezőn.”[16]

 

Hálá: Misna 4/ 11

Ben Antinosz bechorot áldozatát Babilóniából nem fogadták el. Joszef háKohen új bort hozott és olajat, és nem fogadták el tőle. Ugyanez a Joszef elhozta a fiait és házanépét, hogy kis pészahot ünnepeljenek Jeruzsálemben, és visszaküldték őket, hogy ez ne váljon szokássá. Ariszton első zsengéket hozott Apameából, Szíriából és elfogadták tőle, mert ezt mondták: Aki Szíriában vásárol az olyan, mintha Jeruzsálem környékén vásárolna.

[1] Külön-külön egy-egy véka tésztát gyúrtak. 1 véka (káb) még nem elegendő ahhoz, hogy hálára kötelezzen.

[2] Itt a különféle gabonaliszt fajták kenyérsütésre való keverhetőségét tárgyalják.

[3] Trumá: papi adománynak szánt liszt, melyet csak a kohén és családja fogyaszthat.

[4] Egy másik helyen a misna azt mondja: nem adnak trumát a régi helyett az újból.

[5] R. Ákiva egy káv esetén hálát követel, és most az egybegyúrt két kávnál nem írja elő a hálát.

[6] Nehezen értelmezhető misna, mely valószínüleg a megadózatlan ún. demáj tészta hálá adózásáról beszél.

[7] A földrajzi határok a babilóniai zsidók jelenlétét jelölik. Ámáná a Libanoni hegységet jelenti.

[8] Herem: a papok számára lefoglalt zsákmány (Lev 27, 28)

[9] Bechorot: tiszta állat elsőszülötte.

[10] Pidjon ha ben, elsőszülött megváltása: öt sekel.

[11] Szamár nem tiszta, áldozható állat, helyett bárányt kell adni.

[12] Amit el kell égetni (semen szrefá).

[13] Bikurim: első zsengék.

[14] Kársiné trumá (bükköny)  – szükség esetén fogyasztják.

[15] Tekoa, Bétár Jeruzsálemtől délre lévő városok. Az itt szereplő Betár nem azonos a júdeai Bétárral, hanem messze külföldön van.

[16] Nem lehet a szentélybe hozni Sávuot előtt, az első zsengék kalászait.