Misna magyarul – Hálá 2.

A hálá mértéke, [a tészta] 1/24 része. Ha saját magának tésztát készít, vagy ha tésztát készít a fia ünnepségére, ugyancsak 1/24. Ha a pék tésztát készít eladásra a piacon, 1/48.

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

A Brachot, Peá, Demáj, Kilájim és Sviit és Maaszer Seni traktátusok után most a Hálá traktátust közöljük folytatásokban. Az első rész itt olvasható.

Héberből fordította és magyarázatokkal ellátta: Uri Asaf.

Hálá: Misna 2/ 1

Külföldi termés, amit behoztak Izrael földjére, hálára köteles. Ha kivitték innen, [Izraelből] külföldre, Rabbi Eliezer szerint köteles, míg Rabbi Ákiva szerint nem.

 

Hálá: Misna 2/ 2

Külföldi földdel együtt szállított [mag, termés], mely hajón érkezett Izrael földjére, tizedre és szombatévre köteles. Rabbi Jehuda azt mondta: Mikortól lép életbe ez a kötelezettség? Mikor a hajó partot ér. Tészta, melyet gyümölcs levével gyúrtak, hálára köteles, és mosatlan kézzel is ehető.

 

Hálá: Misna 2/ 3

Asszony, meztelenül is leülhet, hogy elválassza a hálát, mert megteheti, hogy eltakarja magát,[1] amit a férfi nem tehet meg. Akinek nem áll módjában, hogy tisztán válasszon hálát, az kisebb adagokban – kábin – teszi[2], nehogy tisztátalanná váljon. Rabbi Ákiva azt mondja: Inkább legyen tisztátalan, de ne válassza kábin, mert ugyanazzal a névvel illetik, mikor tiszta és ugyanazzal, mikor tisztátalan, az egyiket hálának nevezik és a másikat is hálának nevezik, de a különálló, kábinnal kiválasztott adag, az nem hálá.

 

Hálá: Misna 2/ 4

Aki a tésztát különálló, kábin szerű mennyiségekre osztja, és a darabok egymáshoz érnek, a tészta nem köteles hálára, csak akkor ha az egész egybe olvad. Rabbi Eliezer azt mondja: Akkor is, ha kiveszik a sütőből és kosárba teszik, mert a kosár egybefogja a darabokat és az egész együtt hálára köteles.

 

Hálá: Misna 2/ 5

Ha valaki leválaszt hálára valót, mikor az még nyers liszt, nem számít hálának. Az olyan, mintha a pap kezéből venné el. A tészta azonban köteles hálá adományra. Ha a lisztben meg van az elegendő mennyiség, hálára köteles és idegenek számára tilos – ezek Rabbi Josua szavai. A bölcsek azt mondták neki: Volt egy eset, amikor tévedésből egy idegen öreg kezébe került.[3] Rabbi Josua azt válaszolta: Bár az az ember vétkezett, másoknak segített.

 

Hálá: Misna 2/ 6

Ötnegyed káv lisztből [készült tészta] hálára köteles. Ezek,[4] és a kovászuk, a finom és a durva korpaliszt, ha együtt kitesznek ötnegyedet, kötelesek. Ha a durva korpalisztet eltávolítják, majd visszateszik, mentes a hálá alól.

 

Hálá: Misna 2/ 7

A hálá mértéke, [a tészta] 1/24 része.[5] Ha saját magának tésztát készít, vagy ha tésztát készít a fia ünnepségére, ugyancsak 1/24. Ha a pék tésztát készít eladásra a piacon, 1/48. Ha a tésztája tévedés vagy baleset következtében tisztátalan lett, 1/48. Ha szándékosan lett tisztátalan, 1/ 24, hogy a vétkes ne járjon jól.

 

Hálá: Misna 2/ 8

Rabbi Eliezer azt mondja: Hálá leválasztható a tiszta tésztából, a nem tiszta tészta számára. Hogyan? Előtte áll a tiszta tészta és a tisztátalan, kivesz elegendő tésztát abból, amelyből még nem vettek hálát, és ebből tojásnyi adagot tesz a középre, [így „összekötve” a két tésztát]. Ezután vehet a hozzá közel állóból. A Bölcsek ezt megtiltották.

[1] Azzal, hogy keresztbe teszi a lábait.

[2] Kábin (egyesszám káv) mértékegység, mely kevesebb, mint a leválasztandó hálához (uncia) szükséges mennyiség. Egy káv tészta még nem tekinthető elegendőnek hálá leválasztására.

[3] Az idegen öreg, aki nem volt pap, a hálából evett, mely liszt állapotban lett leválasztva.

[4] Ezek: különböző gabonafélék

[5] Tészta: a sütésre kész nyers tésztára vonatkozik.