Misna magyarul – Hálá 1.

“Akkor, ha majd esztek a földnek kenyeréből, adjatok felemelt áldozatot az Úrnak.  A ti tésztátok zsengéjét lepényként mutassátok fel áldozatul; mint a szérűről felemelt áldozatot, úgy mutassátok fel azt.”

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

A Brachot, Peá, Demáj, Kilájim és Sviit és Maaszer Seni traktátusok után most a Hálá traktátust közöljük folytatásokban.

Héberből fordította és magyarázatokkal ellátta: Uri Asaf.

 

MISNA: HÁLÁ (tészta adomány)

Első rend, kilencedik traktátus

A tészta adomány leválasztása héberül háfrását hálá. Ennek a parancsolatnak eredete így szól:

 „Szóla azután az Úr Mózesnek, mondván:  Szólj Izráel fiainak, és mondd meg nékik: Mikor bementek a földre, amelyre én viszlek be titeket:  Akkor, ha majd esztek a földnek kenyeréből, adjatok felemelt áldozatot az Úrnak.  A ti tésztátok zsengéjét lepényként mutassátok fel áldozatul; mint a szérűről felemelt áldozatot, úgy mutassátok fel azt. A ti tésztátok zsengéjéből adjatok az Úrnak felemelt áldozatot, a ti nemzetségeitek szerint.” (Szám 15, 17-21).

 A tészta adomány a kohent (papot) illeti és az ő házanépét. Ezt héberül hálának nevezik. E szónak mai jelentése kalács.

Csak az alábbi öt gabonafajtából készült tésztából lehet adományt leválasztani: ezek a búza, árpa, tönköly, zab és a rozs.

A hálá adományát az említett gabonák valamelyikének lisztjéből készült tésztából választják le.  A hálá mennyiségét illetően, hasonlóan a papi adományhoz (trumá), a Tóra nem ad utasítást. Erről az előttünk lévő misnák adnak felvilágosítást.

Izraelben, a hagyományt követő háztartásokban és a péknél ma is megtörténik a hálá leválasztása. Hogyan? A liszthez vizet adnak és tésztát dagasztanak. Majd mielőtt formákra szabdalnák a tésztát, leválasztanak egy unciányi (kb. 30 g) darabot és áldást mondanak.

A leválasztott darabot tüzes lapra teszik és elégetik. A tészta darabot nem szabad a sülő tésztával együtt a kemencében elégetni. De miért égetik el? Mivel a Szentély pusztulása óta a rituális tisztaság problémája megoldatlan. Ugyanebből az okból a kohén se ehet belőle.

 

Hálá: Misna 1/ 1

Ötféle gabona köteles hálára: A búza, árpa, tönköly, zab, és a rozs. Ezek hálára kötelesek, és egymással összeadódnak.[1] Tilos belőlük a hádás, peszah kezdete előtt,[2] és tilos learatni őket az omer előtt. Ha gyökeret eresztettek az omer előtt, fogyasztásukat az omer teszi lehetővé. Ha nem, tilosak a legközelebbi omerig [a következő évben].

 

Hálá: Misna 1/ 2

Ha eszik belőlük olíványi mennyiséget, mácá (macesz) formájában pészáhkor, eleget tett a kötelességének. Olíványi hámecet[3] eszik, káretre ítélendő.[4] Ha az egyik közülük [hámec] és elkeveredett a többi fajtával, a gazdája megszegte a pészáhot. Aki esküt tett a kenyérre és a gabonára, számára a fent említett öt fajta tilos. Ezek Rabbi Meir szavai. A bölcsek mondják: Aki a gabonára esküt tett, annak tilos.[5] Ezek a [gabonafajták] tizedre kötelesek és hálára.

 

Hálá: Misna 1/ 3

A következők hálára kötelesek, de tizedre nem: A leket, a sikhechá, a peá, a hefker, az első tized, melyből leválasztották a papi adományt, második tized és a hekdes,[6] melyet megváltottak, az omer feleslege, termés, mely nem érte el a harmad méretét. Rabbi Eliezer azt mondja: Termés, mely nem érte el a harmad méretét, mentes a hálá parancsolata alól.

 

Hálá: Misna 1/ 4

A következőkre kötelező a tized, de a hálá szabálya alól mentesek: A rizs, a köles, a mák, a szézám, a hüvelyesek, és az öt gabonafajtából készült tészta, mely ötnegyed káv, [két és fél liter], a fánk, a mézes, a sütemény, a serpenyőben sült lepény, a meduma[7] tésztája, mind mentes a hálá szabálya alól.

 

Hálá: Misna 1/ 5

Tészta, melynek eleje laza (folyós), és a vége is laza, mentes a hálá szabálya alól. Tészta, amelynek eleje kemény, a vége laza, vagy amelynek az eleje laza és a vége kemény, hálára köteles. Hasonlóképpen, a kenyérmorzsából készült lepény is köteles.

 

Hálá: Misna 1/ 6

Hámeiszá,[8] Bet Sámáj felmenti a hálá alól, Bet Hilel azonban kötelez. Háhálitá,[9] Bet Sámáj kötelez, Bet Hilel felment. Köszöneti áldozat kalácsa, vagy názirita lepény,[10] amit saját maga készít, nem köteles, amit a piacon árul, azért igen.

 

Hálá: Misna 1/ 7

Pék, aki kovászt készít eladásra, hálára köteles.[11] Asszonyok, akik a péknek lisztet adtak, hogy abból kovászt készítsen, ha nem kerül ki a hálának megfelelő mennyiség [pl. árpalisztből], a tészta mentes a hálá szabálya alól.

 

Hálá: Misna 1/ 8

Kutyáknak való tészta, ha a pásztorok is esznek belőle, hálára köteles. Eruvot is csinálnak vele,[12] részesülnek belőle, áldást mondanak rá, zimunt mondanak, lehet sütni belőle ünnepekre, sőt a pészahi kötelességnek is eleget lehet tenni. Ha a pásztorok nem esznek belőle, akkor ez a tészta nem köteles hálára, se eruvra, se zimunra nem használható, nem süthet belőle ünnepre, nem teheti kötelességét pészahra. Mindkét esetben a tészta tisztátalanná válhat.

 

Hálá: Misna 1/ 9

Hálá és trumá fogyasztása, ha tudta, hogy ez papot illeti, halálbüntetéssel jár, és egyötöd büntetéssel, ha nem tudta, hogy a papot illeti. Tilosak idegenek számára, és a kohén (papok) tulajdonát képezi, legfeljebb száz az egyhez arányban[13] keverhetők. Kezet kell mosni mielőtt hozzájuk nyúlnak, és [a pap, aki a nap során tisztátalan volt] csak napnyugta után ehet belőle. Nem vesznek adományt a tiszta termékből a tisztátalan helyett, hanem abból, melyet közel raktároznak, és amelynek a tized leválasztási munkálata véget ért. Ha azt mondja: „egész magtáram trumá és a tésztám hálá”, semmit se mondott, ha nincs elég tartaléka.

[1] Ha nincs meg a keverék lisztből készült tésztában valamelyik összetevő minimális mennyisége: a különböző gabonafajtákkal kiegészíthető mert ezek összeadódnak.

[2] Hádás: új: itt az idei termésre utal. Tilos az új gabona, mielőtt az omer áldozatát (peszah után) bemutatják.

[3] Hámec: kelt tésztájú kenyér. Tilos pészahkor. Ellentéte a mácá: (macesz), a keletlen tésztából készült kenyér.

[4] Káret: „halálos” ítélet, melyet a túlvilágon hajtanak végre, amikor a lélek kivágatik a népéből. Az öt gabonafajta valamelyikéből elég egy olíványi darab, és ha ez hámec (kelt tészta készült belőle), ítélete káret.

[5] Van aki arra esküszik, hogy nem eszik gabonát, se cipót.

[6] E nevek meghatározásához, ld. a Peá traktátust.

[7] Hulin és trumá keveréke

[8] Meiszá: liszt, amelyet forró vízbe dobnak.

[9] Háhálitá: Liszt, melyre forró vizet öntenek.

[10] Názirita lepénye- názir, aki a bortól való tartózkodásra esküszik, annak az áldozati kenyere.

[11] Még akkor is, ha kis adagokat árul.

[12] Vele: a hálával. Eruv: szombat bejövetele előtt a környék határait kiterjesztik valamilyen étel elhelyezésével a határvonalon. Ez megszabja a szombat „határát”. Zimun: közös étkezésre való felhívás. Pészahi kötelesség: macesz (mácá) készítése és fogyasztása.

[13] Megengedhető keverék: 100 véka hulin és egy véka hálá (vagy trumá) arányban nem jár büntetéssel.