Misna magyarul – Gitin 9.
„Sámáj iskolája szerint csak akkor, válik el az ember a feleségétől, ha őt valami elfogadhatatlan vétek illeti. „Talált rajta szemérmetlen dolgot.” Hilel iskolája szerint akkor is mondhatja ezt (a férj), ha a nő odaégette az ételt.”
GITIN 9
A Szombat Misnája
Gitin 9/1
Aki elküldi a feleségét (elválik tőle) ezen szavak kíséretében teszi: „szabad vagy mindenkinek, kivéve ezt és ezt az embert”. Rabbi Eliezer megengedi. A Bölcsek azonban megtiltják.[1] Akkor mit tesznek? Visszaveszik tőle a válólevelet, és a férj újra átadja neki a válólevelet ezen szavak kíséretében: „szabad vagy minden férfi számára”. Ha azonban a válólevél belsejébe titkon belehelyezi a (korábbi) feltételt: „kivéve ezt és ezt az embert” akkor a válólevél érvénytelen, még akkor is, ha ezeket a szavakat kitörölte.
Gitin 9/2
(Ha a válólevél így szól): Szabad vagy mindenki számára kivéve apámat, apádat, testvéredet, testvéremet, a rabszolgát, az idegent, és bárkit, akivel nem állhat fenn házassági kapcsolat, az ilyen válólevél kóser. (Vagy): szabad vagy mindenkinek, kivéve (ha a nő) főpap özvegye, vagy grusá és hálucá[2] egyszerű pap esetén, vagy mamzeret és netiná[3] izraelita esetén, vagy izraelita (nő), vagy izraelita lánya, aki mamzerrel vagy netinnal kötött házasságot, amely (házasság) ugyan lehetséges, de törvényszegésnek számít — az ilyen válólevél válásra alkalmatlan.
Gitin 9/3
A válólevél (get) lényege: minden ember számára megengedett vagy. Rabbi Jehuda azt mondja: (a dokumentum szövege így szól): tőlem való ez a tekercs, téged szolgál ez a válóirat, a felszabadító levél, amely szerint ahhoz a férfihoz mehetsz, akit választasz. Az irat lényege a szabadság, ettől kezdve szabad nő vagy, a magadé vagy.
Gitin 9/4
A következő három válólevél nem szabályos, de a válás esetén, az (új házasságból való) gyermek kóser. Az egyik: saját kéz írásával írta tanúk nélkül, a másik: vannak tanúk, de nincs rajta dátum. Van rajta dátum, de csak egy tanú látta. Ez a három get alkalmatlan, de ha a nő újra házasodik a gyermek kóser. Rabbi Elázár szerint, ha nincs az iraton tanúk aláírása, de tanúk jelenlétében adták át, az irat érvényes. Az aláírás csak a világ javát szolgáló (héb. tikun olám) aktus és hasonló okból a ketubá adóslevelek alapján is megváltható.
Gitin 9/5
Ketten, akik két válólevelet küldtek, (ugyanazon küldönccel) és a válólevelek elkeveredtek. A küldönc a kettőt egyszerre az egyiknek adja, majd egyszerre a másiknak. Ha az egyik elvész, a másik (a fennmaradó) érvénytelen. Ha öten írtak közösen egy válóiratot, ez és ez elválik ettől, ez és ez elválik ettől, …stb., és az irat alján tanúk aláírása. A váló levél mindegyikük számára kóser, és a feleknek átadatik.
Gitin 9/6
Ha két válólevelet írtak egy lapra, (két oszlopban) egymás mellett, és két tanú héber nevének aláírása húzódik a két oszlop alatt (jobbról balra) és ez alatt két tanú görög nevének aláírása húzódik, balról jobbra. Ha a két tanú héber neve folyamatosan olvasható, az irat érvényes. Ahol az iraton a héber és görög nevek váltakozva következnek egymás alatt, nem érvényes.
Gitin 9/7
Ha a get egy része a második oszlopba (oldalra) kerül és a tanú aláírása a második oszlop alján van, érvényes. Ha a tanúk az irat tetején írták alá oldalt, (a margón), vagy az irat hátulsó oldalán, az irat érvénytelen. Ha az egyik get tetejét összefűzték egy másik get tetejével, és a tanúk aláírása kettő között szerepel, mindkettő érvénytelen. Ha az egyik get végéhez kapcsolódik a másik get vége és az aláírások köztük vannak, az a get amelyhez kapcsolódik az aláírás, érvényes. Az egyik get teteje kapcsolódik a másik aljához, a tanúk a kettő között írták alá, az a get érvényes, amelyik a tanuk aláírásával olvastatik.
Gitin 9/8
Get, amelyet héberül írtak és a tanúi görögül, vagy görögül írták, héber nevű tanúkkal, vagy az egyik tanú héber, a másik görög nevű, az írnok és egy tanú aláírásával, kóser. Valaki tanúsága, amely kóser, e valaki fiának tanúsága, vagy a fia fiának tanúsága, ha nem is írta azt, hogy tanú, az irat kóser. Ez volt a tiszta fejű jeruzsálemiek eljárása, akik nem fűzték a „tanú” szót az irathoz. Elég volt a vezetékneve ennek vagy annak (a férfinek és a nőnek egyaránt) hogy az irat érvényes legyen. A bíróság által kikényszerített válás, a zsidó törvény szerint érvényes, az idegen törvényszék szerint nem az. És ha az idegen (hatóság) által fenyítést kap, és arra utasítják, hogy „fogadd el, amit az izraeliták mondanak”, ez is érvényes.
Gitin 9/9
Híre ment a városban: „bizonyos nőt eljegyeztek”, akkor az eljegyzettnek tekinthető. Ha híre megy a városban: „bizonyos nő elvált” akkor elváltnak tekinthető. Ez a helyzet, ha nincs az esetről pontosabb leírás. Mi a pontosabb leírás? Pl. Elküldte a feleségét feltételesen. Vagy eljegyzését megfizette: pénzt dobott neki, de nem tudni kihez esett közelebb a pénz, a férfihoz vagy a nőhöz.
Gitin 9/10
Sámáj iskolája szerint csak akkor, válik el az ember a feleségétől, ha őt valami elfogadhatatlan vétek illeti. „Talált rajta szemérmetlen dolgot” (MTörv 24, 1). Hilel iskolája szerint akkor is mondhatja ezt (a férj), ha a nő odaégette az ételt. Rabbi Ákiva azt mondja: (elválhat akkor is) ha nála „szebb” nőt talál, mert a teljes szöveg így szól: „midőn elvesz valaki feleséget és férjévé lesz, akkor lészen, ha nem talál kegyet szemeiben, mert talált rajta szemérmetlen dolgot és ír neki válólevelet.”
[1] Megtiltják, hogy ezekkel a szavakkal elváljon
[2] Grusá és hálucá: elvált és testvérházasságot (levirátust) elutasító
[3] Mamzeret és netiná – fattyú és nem izraelita