Misna magyarul – Gitin 8.

„Ha valaki kintről behajítja a válólevelet mikor a felesége a házban vagy az udvarban tartózkodik, a nő elváltnak tekinthető. Ha a házon belül vagy az udvaron belül dobja be, sőt akkor, ha vele egy ágyban tartózkodik, a nő nem számít elváltnak.”

Misna, magyarul Ismétlés (héberül  מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

Gitin, héberül: גיטין traktátusa a Násim rendhez tartozik. Ez a traktátus a halachikus válás részleteivel foglalkozik. A gitin szó a get (akkádi eredetű szó) többesszáma, és a nőtől való válást igazoló dokumentumra, engedélyre utal. Mint korábban láttuk, a válás szabályaival a ketubot traktátus is foglalkozik.

 

GITIN 8

A Szombat Misnája

Gitin 8/1

Ha valaki kintről behajítja a válólevelet mikor a felesége a házban vagy az udvarban tartózkodik, a nő elváltnak tekinthető. Ha a házon belül vagy az udvaron belül dobja be, sőt akkor, ha vele egy ágyban tartózkodik, a nő nem számít elváltnak. Ha az ölébe vagy a kosarába teszi, a nő elváltnak számít.

 

Gitin 8/2

Ha (a férj) azt mondja: fogd ezt a váltót, és a nő a férfi háta mögött váltó helyett válólevelet talál, és elolvassa, nem számít get-nek, addig amíg szóval is ki nem mondja: „itt van a válóleveled”. A nő alszik, felébreszti, (odaadja) és a nő elolvassa, lám ez válólevél, de nem számít get-nek, addig amíg szóval is ki nem mondja: „itt van a válóleveled”. Az utcán[1] áll és oda dobja, ha a (nőhöz) közel esik, elváltnak számít. Ha a férfihez közel, nem számít elváltnak. Ha köztük fele távolságban esik a földre: elvált is, és nem is.

 

Gitin 8/3

Ugyan így van a kidusin (házasságkötés)[2] esetében. És így van az adósság esetében. Azt mondja a kölcsönző: dobd ide hozzám a (nekem járó) adósságodat, és az adós odadobta. Ha a kölcsönző közelébe esik le, a kölcsönzőé lesz (a pénz). Ha a kölcsönző mellé esik, akkor ő továbbra is adós marad. Ha félúton kettőjük közé esik: megosztoznak. Ha nő a (saját háza) tetején áll és a férfi feldobja hozzá (a válólevelet), mivel az a tető térségébe érkezik, a nő elváltnak számít. Ő (a férj) fent áll (a tetőn) és a nő lent (az udvarban). Ledobja neki, de mivel a levél a tető térségén kívül esik, vagy (az írás) elmosódik (esőben) vagy elég, a nő elváltnak számít.[3]

 

Gitin 8/4

Sámáj iskolája azt állítja: a férj elválhat a feleségtől régi válólevéllel. Hilel iskolája megtiltja. Mi az a régi válólevél? Minden olyan get, amelynek megírása után a férj még intim kapcsolatot tartott fenn a nővel.

 

Gitin 8/5

Ha a férj (Babilonban) volt és a válólevelet idegen királyság nevében írta, pl. Média nevében, vagy Görögország nevében, a Szentély építése alatt, vagy a Szentély pusztulása után, vagy keleten élt és az (írnok) a get-et nyugaton írta.[4] Ha ez a nő újra férjhez megy, nem használhatja se az egyik, se a másik get-et, de a ketubáját (házaslevelét) se kaphatja vissza, se a járandóságát, se az ellátását, se az egyik se a másik férjtől. Az ilyen asszony gyermeke mamzernek[5] számít mindkét férfi részéről, (az elvált és az új férjtől egyaránt). (Ha papok) se az egyik, se a másik nem érintkezhetnek vele. Se az egyik, se a másik nem jogosult a nő keresetére, munkája gyümölcsére, vagy fogadalmától való felmentésére. Ha izraelita nő, paphoz nem mehet feleségül, ha lévita lánya nem jár neki tized, ha pap lánya a trumából nem részesül. Se az egyik se a másik (férj) nem örökölheti a nő ketubáját. Ha meghalnak, a testvéreik hálicát csinálnak és nincs levírátus házasság.

Ha (a férj) megváltoztatta a saját vagy a nő nevét, a saját városának nevét, vagy a nő városának nevét, el kell váljon mindkét férfitől (épp úgy a régitől, mint az újtól). És büntetés jár neki.

 

Gitin 8/6

Ha valakinek, az összes tiltott női rokon[6] közül megengedett, hogy asszonytársa (riválisa a többnejűség alapján) megházasodjon. Az asszonytársak fogták magukat és összeházasodtak, de kiderült, hogy terméketlenek, mindegyiktől el kell válniuk, és ezzel büntetés jár.[7]

 

Gitin 8/7

Ha egy férfi elveszi felségül a sógornőjét (jevamto) és annak asszonytársa máshoz megy, majd kiderül, hogy a sógornő gyermektelen, ( a levirátus házasság nem valósul meg). El kell hagynia a férjet.

 

Gitin 8/8

Ha egy írnok get-et írt egy nőnek, hogy a férje azt adja át neki, és egy igazolást a feleségnek, amellyel a ketubáját kiválthatja, de tévedésből az írnok a get-et a feleség kezébe adta és az igazolást a férjnek. Majd kicserélték a két iratot, a get a férjhez került a ketubá igazolása a nőhöz. Ezután elváltak és a nő újra férjhez ment. Ezt követően, a nő különváltnak tekintetik mindkét férfitől, ennek minden következményével. Rabbi Eliezer szerint: Ha azonnal elválnak, abban nincs get. Ha ezt bizonyos idő elteltével teszik, az válásnak számít. Az első férjnek nincs joga a második bármely jogát megvonni. Ha a férj válólevelet írt a feleségének, de meggondolta magát, Sámáj iskolája szerint a nőt megfosztotta a pappal való házasság lehetőségétől. Hilel szerint, ha feltétellel adta (a válólevelet) nő kezébe, azzal nem fosztotta meg őt attól hogy paphoz menjen.

 

Gitin 8/9

Ha egy férfi elvált a feleségétől, (és tanúság szerint), együtt tartózkodtak egy fogadóban, Sámáj szerint, ha nincs tanú, nem kell második get, hogy elváltaknak tekintsék őket. Hillél szerint, ha van tanú, a nőnek szüksége van második válólevélre. Mikor van így? Ha a nő házasság után vált el, de mindkét iskola megegyezik abban, hogy ha eljegyzés után vált el, nincs szükség második válólevélre, mert a férj még kedves hozzá. Ha „kopasz get” alapján ment hozzá,[8] a nő elhagyhatja őt.

 

Gitin 8/10

Ha az írnok, nem szándékosan, kopasz válólevelet készít, akárki kiegészítheti, ezek Ben Nánász szavai. Rabbi Ákiva azt mondja: ezt csak olyan rokonok egészíthetik ki, akik más alkalmakkor is tanúskodtak. Mi az a kopasz válólevél? Amelyben több lap van, mint aláírás.

[1] Héberül : resut hárábim – közterület

[2] Kidusin: pénzérmét dob a nőnek

[3] Mert a férfi dobta

[4] érvénytelen válólevelek esete

[5] mamzer: fattyú

[6] A Tóra szerint tizenöt fajta tiltott nő-rokoni kapcsolat van (héb: árájot).

[7] Rendkívül bonyolult talmudi szöveg szükséges e misna megértéséhez, hasonlóan a következőhöz.

[8] olyan get, amelyről hiányzik aláírás, vagy tanúság