Misna magyarul – Gitin 5.

Írta: Uri Asaf - Rovat: Hagyomány

„A békesség kedvéért a nem zsidók szegényeitől nem lehet megtagadni a lehullott kalászokat vagy az elhagyott kévéket, vagy a mező szélét.”

Arthur Hughes: Tallózó (részlet)

 Misna, magyarul Ismétlés (héberül  ‏‏שְׁנָהמִ misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

Gitin, héberül: גיטין traktátusa a Násim rendhez tartozik. Ez a traktátus a halachikus válás részleteivel foglalkozik. A gitin szó a get (akkádi eredetű szó) többesszáma, és a nőtől való válást igazoló dokumentumra, engedélyre utal. Mint korábban láttuk, a válás szabályaival a ketubot traktátus is foglalkozik.

A Szombat Misnája: Gitin traktátus

Ötödik fejezet

 

Gitin 5/1

Ha valaki kárt szenved (pl. a termése tönkremegy)[1] a legjobb minőségű (terméssel) segítik meg. Ha valakinek hitelt adnak, az illető közepes minőségű terméssel fizeti vissza. Az asszony ketubáját a leggyengébb minőségű terméssel váltják meg. Rabbi Meir szerint az asszony ketubáját közepes minőségű terméssel váltják meg.

 

Gitin 5/2

Akinek szabad termése is van, az nem fizethet elzálogosított terméssel, még akkor sem, ha a (szabad termés) rossz minőségű. Nem szabad az árvák vagyonából adósságot visszafizetni, még akkor sem, ha ezt a rossz minőségű termésből fizetik.

 

Gitin 5/3

A köz javát figyelembe véve, elzálogosított termékből nem fizetik vissza az elfogyasztott termék árát, se a talajjavítás költségeit, se az asszony és a lánygyermekek ellátását. Ha valaki elveszett (értéktárgyat) talál, nem kell őt megesketni, ez is a köz javára van.

 

Gitin 5/4

Árvák, akik (saját akaratukból) gondozó felügyelete alatt állnak, vagy gyám felügyelete alatt, akit az apjuk nevezett ki, a gyám köteles elvégezni a tized levonását az (árvák) vagyonából. A gyámot, akit az apa nevezett ki, az (árvák) nagykorúsága idején, meg kell esketni.[2] Ha Bet Din nevezte ki, nem kell megesketni. Ábá Saul ennek ellenkezőjét állítja. Aki tévedésből rituális kárt okoz, pl. összekeveri a (közönséges) hulint a trumának (ill., papi adomány) szánt terméssel, vagy megrontja a bort (bálványimádás céljából). Ha szándékkal teszi, vétkes. A papok, akik a szentélyben az áldozat (húsát) szándékosan alkalmatlanná teszik vétkesek.

 

Gitin 5/5

Rabbi Johánán ben Gudgedá egy süketnéma lány ügyében tanúskodott, akit az apja megházasított, és get-tel elválasztották,[3] ugyancsak egy kiskorú izraelita árva lány ügyében, akit édesanyja paphoz adott, és aki az adományból (trumá) ehetett. A rabbinikus döntés szerint, ha a lány meghal, a férje lesz az örököse. (Ugyanez a Rabbi egy gerenda ügyében is határozott, melyet elloptak és beépítettek egy másik épületbe. A tolvaj pénzben is kompenzálhatja a tulajdonost, ha megbánást tanúsít. Ugyancsak egy vétekáldozat ügyében, melyről a közösség nem tudta, hogy hiányzik, a (áldozati állat) engesztelésnek elfogadtatik az oltár javára.

 

Gitin 5/6

Judeában, a háborúban, a zsidó áldozatok földjének kisajátításával kapcsolatban nem volt szabály, (ld. héb. szikrikon).[4] Később, a háború után, már volt a szikrikon esetére szabály. Hogyan? Ha megvette a földet a szikrikontól, majd elment a föld eredeti gazdájához és tőle is megvette, az alku érvénytelen. De ha az eredeti gazdánál kezdi, és utána megállapodik a szikrikonnal, az alku érvényes. Ha megvásárolt egy darab földet a férjtől, majd a feleségétől is, az alku érvénytelen. Ha a feleségnél kezdi, majd elmegy a férjhez, az alku érvényes. Ez a szabály az első (korábbi) misna szerint érvényes. Az ezután határozó Bet Din azt mondta: Aki a szikrikontól (földbitorlónál lévő földet) megveszi, az eredeti tulajdonost is kifizeti a föld árának negyedével. Mikor teszik ily módon? Mikor az eredeti tulajdonos olyan szegény, hogy nem képes visszavásárolni (a földjét). Ha megteheti, mindenki előtt előnye van a vásárlásban. Rabbi[5] összehívta a Bet Dint és úgy számoltak, hogy ha a tulajdon tizenkét hónapig a szikrikon kezében volt, az aki korábban kéri, megveheti, de az eredeti tulajdonosnak fizet negyedet.

 

Gitin 5/7

A süketnéma mutogat, és neki is mutogatnak. Ben Betéra szerint, ha ingóságok eladásáról van szó arcával (mimikával) jelez. Kisgyerekek is így viselkednek ingóságok esetén, vételük és eladásuk érvényes.

 

Gitin 5/8

A békesség kedvéért, a következő szabályokat kell betartani: (a tóraolvasásnál) kohén olvas elsőnek, utána lévi és azután izrael. A békesség kedvéért az eruv elhelyezése mindig ugyanabban a helyiségben (szobában) történik, ahol régen, ill. korábban is volt. Békesség kedvéért, az a vízgyűjtő, amely a csatornához közelebb áll, azt töltik meg elsőnek. Madarak, halak fogására állított csapda, a békesség kedvéért rablásnak tekinthető. Rabbi Joszi szerint is valóságos rablás. Ha süketnéma, gyengeelméjű vagy kiskorú talál valamit, a békesség kedvéért, rablásnak számít elvenni. Rabbi Joszi szerint ez valóságos rablás. A békesség kedvéért a szegény ember az olajfa tetején lévő ágakról szed, ami ez alatt van, az lopásnak számít, Rabbi Joszi szerint ez lopás. A békesség kedvéért a nem zsidók szegényeitől nem lehet megtagadni a lehullott kalászokat vagy az elhagyott kévéket, vagy a mező szélét.

 

Gitin 5/9

Asszony kölcsön adhat társának, aki a smitá év betartása ügyében nem megbízható, szitát, darálót, malomkövet, sütőt, de nem szitál, vagy őröl vele együtt. A háver felesége kölcsönadhat szitát, szűrőt az ámhorec feleségének, és vele együtt őrli, válogatja, szitálja a lisztet. De mikor vizet tesznek a liszthez, azt már nem teheti vele együtt, (mert a hálá leválasztásánál[6] nem érintheti meg a kezét) mert az a nő nem ismeri a szabályt. A kölcsönzés, a segítség mind a békés együttlétet szolgálja. Az idegen kezét megfoghatjuk jó munkát kívánva (a smitá év során) de izraelita kezét nem. Hogylétük felőli érdeklődés, s a köszöntés a békét szolgálja.

[1] Pl. a háziállatok lelegelik a szomszéd termését

[2] Meg kell esketni: hogy nem vett el semmit az árvák vagyonából.

[3] A süketnémát, nem lehet get-tel elválasztani

[4] Szikrikon itt: aki a háborús helyzetben földet bitorol. Feltehetően a rómaiakkal folytatott háborúról van szó, amikor az életét féltő embertől a katonák elvehették a földet.

[5] Rabbi: Rabbi Jehuda háNászi

[6] hálá (kalács) leválasztása: ld. papi adományok

Címkék:Gitin, Misna

[popup][/popup]