Misna magyarul – Gitin 4.

Írta: Uri Asaf - Rovat: Hagyomány

“Aki félig rabszolga és félig szabad ember, egy napot magának dolgozik és egy napot a gazdájának. Ezek Hilel iskolájának szavai.”

 

Misna, magyarul Ismétlés (héberül  ‏‏שְׁנָהמִ misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

Gitin, héberül: גיטין traktátusa a Násim rendhez tartozik. Ez a traktátus a halachikus válás részleteivel foglalkozik. A gitin szó a get (akkádi eredetű szó) többesszáma, és a nőtől való válást igazoló dokumentumra, engedélyre utal. Mint korábban láttuk, a válás szabályaival a ketubot traktátus is foglalkozik.

 

A Szombat Misnája: Gitin traktátus

Negyedik fejezet

 

Gitin 4/1

Get-et (válólevelet) küld a feleségének, és eléri a küldöncöt, vagy azt, akit a küldönc után küldött, és azt mondja: „az a get, amit veled küldtem, érvénytelen”. A get valóban érvénytelennek számít. Ha a férj találkozik a feleségével, mielőtt az említett küldönc megérkezne, azt mondja: „a get, amit küldtem neked, érvénytelen”, akkor a get valóban annak számít. Ha azonban a get az asszony kezéhez jut, a férj már nem érvénytelenítheti.

 

Gitin 4/2

Régi időkben (a férj összehívhatta) a helyi bírákat, és érvényteleníthette a válólevelet. Az idős Raban Gamliel azonban úgy döntött, hogy ez nem szolgálja a világ javát.[1] Régebben (a válólevélben tetszés szerint) feltüntették a nevüket és a városuk nevét[2]. Az idős Raban Gamliel azonban úgy döntött, hogy a világ javát szolgálja, ha a férj minden nevét és az asszony neveit is, egyaránt feltüntetik.

 

Gitin 4/3

Özvegy nem kaphat fizetséget az árvák tulajdonából, csak eskü alatt, (feltéve, hogy addig nem nyúlt az árvák pénzéhez). Ha (a bírák) vonakodnak megesketni, akkor az idős Raban Gamliel utasítása szerint az árvák tetszésük szerint megeskethetik az özvegyet, aki ily módon megkapja a ketubája szerint (járó pénzt). Az világ javát szolgálja[3] az is, hogy a tanúk ráírják a nevüket a get-re. Hilel előírta az ún. prozbolt[4] a világ javára.

 

Gitin 4/4

Ha egy nem-zsidó rabszolgát elrabolnak és megváltják[5] a rablóktól, a rabszolga visszatér a rabszolgasághoz. De ha megváltják, mint szabad ember, nem lehet újra rabszolga. Rábán Simon ben Gámliel szerint, akárhogy is legyen, a megváltott mindkét esetben rabszolga lesz. Rabszolga, akit a gazdája zálognak fogva tart (adósság fejében), ha szabadon engedik, nem tartozik senkinek. Sőt, a gazdája felszabadítja, a „világ javára” és szabadságlevelet ír neki. Raban Simon ben Gámliel szerint nem ír, hanem felszabadítja.

 

Gitin 4/5

Aki félig rabszolga és félig szabad ember, egy napot magának dolgozik és egy napot a gazdájának. Ezek Hilel iskolájának szavai. Sámáj iskolája szerint a „tikun” a gazdának szól és nem a rabszolgának, mivel rabszolganőt nem vehet feleségül (mivel félig szabad). Szabad nőt pedig azért nem mert félig rabszolga. Akkor maradjon nőtlen? Vajon a világot nem a pirjá ve rivjá[6] miatt teremtették? „Nem a semmiért teremtették, hanem azért, hogy benépesítsék” (Ésaiás 45, 18). A világ javára (tikun olám) kötelezik a gazdáját, hogy szabadítsa fel, és igazolást ad neki a rabszolga (vásárlás) fél áráról. Ebben az értelemben Hilel iskolája követte Sámáj iskoláját.

 

Gitin 4/6

Aki eladja rabszolgáját gojnak, vagy külföldön, a rabszolga felszabadultnak tekinthető. Foglyok nem válthatók meg értékükön felül, – a világ javára. Foglyoknak nem segítenek a szökésben, – a világ javára. Rábán Simon ben Gámliel azt mondja: a foglyok javára.[7] Nem vesznek könyvet, mezuzát, se imaszíjakat gójoktól áron felül, a világ javára.

 

Gitin 4/7

Aki rossz nő hírét keltve, elválik a feleségétől, nem veheti őt újra feleségül. Aki megesküdött, hogy elválik a feleségétől, nem veheti őt újra feleségül. Rabbi Jehuda szerint, olyan eskü után, mely mások hallatára hangzott el, nem veheti el. Ha az esküt nem hallották, elveheti (korábbi feleségét). Rabbi Meir szerint minden olyan eskü után, amely vizsgálatot igényel, nem veheti el. Ha nem igényli Bölcs ember vizsgálatát, elveheti. Rabbi Eliezer szerint az egyiket (feleséget) a másik miatt tiltották meg. Rabbi Joszi Rabbi Jehuda nevében mesélte: eset történt Cidonban, ahol egy férfi megesküdött, hogy „nem válok el tőled”, de mégis elvált, de a Bölcsek megengedték, hogy a közösség kedvéért (tikun olám) visszavegye őt.

 

Gitin 4/8

Elválik a feleségétől, mert az nem tud gyereket szülni, Rabbi Jehuda szerint nem veheti vissza. Más Bölcsek szerint visszaveheti. (Az említett nő) hozzá ment valaki máshoz és fiai születtek, a nő visszakéri a ketubáját. Rabbi Jehuda szerint azt mondják neki: „jobb, ha kevesebbet beszélsz”.[8]

 

Gitin 4/9

Aki eladja magát és gyermekeit rabszolgának (nem zsidónak) nem váltják meg, de halála után megváltják a gyermekeit. Aki eladja a földjét a nem zsidónak, a közösség kedvéért (tikun olám), hoz a termésből első zsengéket.

[1] mert vitát és veszekedést okoz

[2] Ha pl. a külföldi városukban másképp nevezték őket

[3] „emberek – avagy a világ javát szolgálja” – a híres tikun olám kifejezés

[4] prozbol: kölcsön adósságok elengedése a smitá évben

[5] megváltja: nem az eredeti gazdája

[6] Pirjá ve rivjá: gyarapodj és szaporodj (Genezis)

[7] Hogy megmentsék őket a rossz bánásmódtól

[8] Mert a férj mondhatja: ha tudom, hogy vissza kell adnom a ketubáját, nem váltam volna el

támogatás

Címkék:Gitin, Misna