Misna magyarul – Eruvin 6.

“Testvérek, vagy társak, akik apjuk asztalánál étkeznek, de a saját házukban laknak, külön eruv jár mindegyiktől. Ezért, ha egyikük megfeledkezett, és nem gondoskodott eruvról, nem lesz joga…”

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan(tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

A Sabat traktátus után most az Eruvin traktátus fordítását kezdjük közölni. Ez a Moed rend második traktátusa. Eruv, többes számban eruvin ún. rituális tér, melyben „házon kívül” is megengedett a zsidó vallás szabályainak megfelelő tevékenység, szombaton és jom kipur napján. Az eruv jelentése „keverés”. A „házon kívül” itt azt jelenti, hogy a közterületből elkülönítenek egy szombathoz alkalmas teret. Az Eruvin első része itt,  a második része itt, a harmadik része itt, negyedik része itt, ötödik része itt olvasható.

 

Misna Eruvin 6

 

6/1

Aki idegennel egy udvarban lakik, vagy olyan valakivel, aki nem ismeri el az eruv szentségét, tilos közlekednie [abban az udvarban] – Rabbi Meir szavai. Rabbi Eliezer ben Jákov azt mondja: nem tiltják meg, csak ha két zsidó egymásnak megtiltja.

 

6/2

Rábán Gámliel mondta a cádokival[1] kapcsolatban, aki velünk lakott Jeruzsálemben egy átjáróban: apánk azt mondta, siessetek és vigyétek ki az edényeket az átjáróba, mielőtt ő tenné, és bármit megtiltana nektek.[2] Rabbi Jehuda másként fogalmazott: igyekezzetek és tegyétek a dolgotokat, mielőtt kijön és bármit megtiltana nektek.

 

6/3

Ha egy lakó a közös udvarban elfelejtett csatlakozni az eruvhoz, a saját házába nem vihet be és nem hozhat ki semmit, se ő se mások az udvarból, de mások házába beléphet, úgy mint a többiek. Ha a többiek neki ajándékozzák a jogukat,[3] szabadon közlekedhet az udvarban, de ők nem. Két lakó is volt az [udvarhoz tartozó házakban] és elfeledkeztek az eruvról,[4] az egyik a másikat eltiltja, az egyik adja és elveszi a szabad mozgás jogát, mindketten adnak jogot, és nem vesznek el.

6/4

Mikor adhatja át a jogát? Bet Sámáj szerint szombat előtt, Bet Hilel szerint még a sötétedés beálltakor is. Ha a lakó átadta a jogát, és kivitt valamit az udvarba, akár szándékosan, „visszaveszi” a kihozás jogát, és a mozgatás ismét tilos – ez Rabbi Meir véleménye. Rabbi Jehuda szerint, ha szándékosan tette, tilos, ha nem szándékosan, nincs tiltás.

 

6/5

Házigazda, aki mindkét szomszédjával együtt fogyasztja a bort, az egyikkel és a másikkal is, a szomszédoknak nem kell külön eruvól gondoskodni. Ha az egyikkel együtt iszik bort, a másikkal olajat használ közösen, a szomszédoknak részt kell venni az eruvban. Rabbi Simon azt mondja: egyik esetben sem kell az eruvban részt venniük.

 

6/6

Öt csoport, akik egy teremben töltötték a szombatot. Bet Sámáj szerint eruv szükséges minden egyes csoport számára. Bet Hilel szerint egy eruv elegendő mindenki számára.[5] Mindenki egyetért: amíg egyesek külön szobát foglalnak el, vagy az emeleten (padláson) laknak, akkor külön eruv szükséges minden csoportnak.

 

6/7

Testvérek, vagy társak, akik apjuk asztalánál étkeznek, de a saját házukban laknak, külön eruv jár mindegyiktől. Ezért, ha egyikük megfeledkezett, és nem gondoskodott eruvról, nem lesz joga, (héb. resut). Mikor? Ha az eruv, amit elhelyeztek, másutt van, de ha az eruv a házban van és nincs velük más lakó, nem kell külön eruvot készíteni.

 

6/8

Öt udvar nyílik egymásba, és mind egy átjáróba nyílnak, eruvot csinálnak az udvarok számára, de az átjáróhoz nem. Az udvarokban szabad a szombati közlekedés, az átjáróban nem. Ha az átjárónál is hozzájárultak az eruvhoz, mindkét hely megengedett. Eruvot készítettek az udvarokhoz és hozzájárultak az átjáró eruvjához, de az udvarok egyik lakója nem vett részt a közös eruvban, mindenkinek megengedett. Ha az átjáró egyik lakója nem járult hozzá az eruvhoz, az udvar megengedett a lakók számára, de az átjáró[6] nem, mivel az átjáró udvarnak számít, mint a házak körüli udvarok.

 

6/9

Két udvar esetén, melyek egymásba nyílnak,[7] eruv van a belsőben és a külsőben nincs, a belsőben megengedett, a külsőben nem. Ha a külsőben van eruv, a belsőben nincs, mindketten tilosak. Ha az udvarok külön gondoskodtak eruvról, mindegyik megengedett, külön-külön saját magának. Rabbi Ákiva megtiltja a külső udvart, mivel [a belső udvar lakói] átjárnak azon. A Bölcsek szerint az átjárás nem okoz tiltást.

 

6/10

Ha a külső udvar egyik lakója nem vett részt az eruvban, a belső megengedett, a külső udvar azonban tiltva van. Ha a belső udvar egyik lakója nem vett részt, mindkét udvar tiltva van. Ha a két udvar egy közös helyen készít eruvot, és valamelyik udvar egyik lakója nem vett részt ebben, mindkét udvar használata tiltott. Ha mindkét udvarban egy-egy magányos lakó van, nincs szükség eruvra.

 

[1] Cádoki (szadduceus), aki a szóbeli TÓRÁT nem ismeri el.

[2] A cádoki is zsidónak számít, természetesen. Ez esetben a misna a resut – a szombati közlekedési jog elvitatásával foglalkozik.

[3] Jogukat: itt héb. resut, a szombat területén való szabad közlekedéshez.

[4] Két lakó: a többiek, akik együtt gondoskodtak az eruvról, lemondanak a jogukról a kettő javára.

[5] Bet Sámáj szerint a terem öt részre van osztva és mindegyik külön lakásnak számít. Bet Hilel szerint a válaszfalak nem érnek a mennyezetig, ezért nem tekinthetők külön lakásoknak.

[6] Az „átjáró”, héb.  mávoj, (általában közútra nyíló) utca, köz, melyben lehetnek lakóházak.

[7] A külső udvar az utcára nyílik.