Misna magyarul – Eruvin 4.

“Úton van és rásötétedik. Ismerős fára vagy falra bukkan, és ha mondja: „legyen a szombatom alatta” – nem elfogadható. Ha azt mondja: ‘legyen szombatom a (fa) gyökerénél’, – megtehet kétezer könyök távolságot a gyökérig és attól a házáig még egyszer kétezret.”

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan(tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

A Sabat traktátus után most az Eruvin traktátus fordítását kezdjük közölni. Ez a Moed rend második traktátusa. Eruv, többes számban eruvin ún. rituális tér, melyben „házon kívül” is megengedett a zsidó vallás szabályainak megfelelő tevékenység, szombaton és jom kipur napján. Az eruv jelentése „keverés”. A „házon kívül” itt azt jelenti, hogy a közterületből elkülönítenek egy szombathoz alkalmas teret. Az Eruvin első része itt,  a második része itt, a harmadik része itt olvasható.

 

Misna Eruvin 4

(Szeder Moed)

 4/1

Akit idegenek, vagy a gonosz szellem erővel kimozdított a [szombat tartomány területéről, attól a ponttól] csak négy könyök távolságot tehet meg. Ha visszaviszik, az olyan, mintha ki se mozdult volna. Ha más városba vitték, vagy karámba zárták, vagy ólba, Rábán Gámliel és Rabbi Elázár ben Ázárjá szerint, a városban mindenhová elmehet. Rabbi Jósua és Rabbi Ákiva azt mondják, ott is csak négy könyököt mehet. Történt egyszer, hogy Prandisim-ból[1] jöttek és a hajójukat elsodorta a tenger. Rábán Gámliel és Rabbi Elázár ben Ázárjá (a hajó) egész hosszát bejárták, de Rabbi Jósua és Rabbi Ákiva nem mentek többet, mint négy könyök,[2] mert ők szigorúak voltak magukkal szemben.

 

4/2

Egyszer nem érkeztek meg a kikötőbe, mikor besötétedett, [megkezdődött a szombat]. Azt kérdezték Rábán Gámlieltől: leszállhatunk –e a hajóról? Ki szabad szállnotok, mert láttam, hogy még mielőtt a szombat bejött, a szombat tartományába jutottunk.

 

4/3

Ha valaki engedéllyel kiment a szombat – tartomány területéről, és utólag azt mondták neki, hogy a feladatát már teljesítették,[3] akármerre elmehet kétezer könyök távolságon belül. Ha a szombat – tartományon belül maradt, olyan, mintha sehova nem indult volna,[4] visszatérhet a helyére.

 

4/4

Megpihent az úton és amikor felkelt, [a szombat megkezdődött] és látta, hogy város van a közelben, de mivel nem volt szándékában, nem ment be. Ez Rabbi Meir véleménye. Rabbi Jehuda szerint bemehetne. Rabbi Jehuda szerint Rabbi Tarfon egyszer bement, pedig nem állt a szándékában.

 

4/5

Ha valaki útközben elaludt, és nem vette észre, hogy közben besötétedett, Johánán ben Nuri szerint kétezer könyök távolságra mehet minden irányban. Bölcsek szerint, nem mozdulhat többet, mint négy könyök. Rabbi Eliezer azt mondja: álljon annak a közepén.[5] Rabbi Jehuda szerint menjen abba az irányba, amerre akar.[6] Rabbi Jehuda hozzáteszi: ha eldöntötte merre megy, nem fordulhat vissza.[7]

 

4/6

Ketten voltak, oly módon, hogy mindkettő átfedésben van egymással. Hoznak ételt, és középen esznek, de egyik se viheti át (az ételt) a másik területére. Hárman voltak, a középső a két szélsővel átfedésben, étkezhetnek egyenként a középsővel, közös helyen, a két szélső egymással nem. Azt kérdezte Rabbi Simon: mire hasonlít a dolog? Három udvarra, mely egymásba nyílik, és a közterület felé nyitottak. A két szélső eruvot csinál a középsővel, így a középső közös velük, és ők közösek vele, a két szélső tilos egymás számára.

 

4/7

Úton van és rásötétedik. Ismerős fára vagy falra bukkan, és ha mondja: „legyen a szombatom alatta” – nem elfogadható. Ha azt mondja: „legyen szombatom a (fa) gyökerénél”, – megtehet kétezer könyök távolságot a gyökérig és attól a házáig még egyszer kétezret. Ily módon négyezer könyök távolságot tesz meg sötétedés után.

 

4/8

Ha nem ismer [se fát, se falat a közelben] és a háláchában járatlan,[8] és azt mondja: „legyen szombatom azon a helyen, ahol most vagyok, kétezer könyök jár neki minden irányban. Rabbi Hánina ben Antignosz szerint kör szerint. A Bölcsek szerint a szögletes szerint, miként a tábla, mert akkor területet nyer a sarkoknál.

 

4/9

Erről mondták a Bölcsek: a szegény ember eruvot csinál a lábával.[9] Rabbi Meir azt mondta: Ez a szegény emberre érvényes. Rabbi Jehuda azt mondta: egyforma a szegény és a gazdag. De a gazdag ember előnyére mondták, hogy az eruvhoz kenyér kell, hogy segítsék, hogy ne fáradjon az eruvval gyalogosan.[10]

 

4/10

Elindult abba a városba, hogy eruvot csináljon, de a barátja megállította, mielőtt kitette a kenyeret. Neki szabad abba a városba menni szombaton, de a városa lakóinak sem. Ezek Rabbi Jehuda szavai. Rabbi Meir szerint, aki eruvot készíthet, de nem tette, az olyan, mint a szamár és tevehajcsár egy személyben.[11]

 

4/11

 

Aki elhagyta a szombat területét, akár egy könyökkel, nem térhet vissza. Rabbi Eliezer szerint két könyöknél még visszatérhet, háromnál nem. Akire a területen kívül rásötétedett, egy könyökre sem léphet be. Rabbi Simon azt mondja: ha [sötétedés után] kívül marad tizenöt könyökre, visszatérhet, mivel a jelölő szalag helye nem pontos, a mérők tévednek.

[1]Prandisim: helység neve. A hajón Bölcsek utaztak mikor beállt a szombat.

[2] A hajón való mozgásról van szó. A bölcsek a hajót karámnak tekintették.

[3] Kiment: például életmentés céljából.

[4] Indult: például fegyveres akcióra. A fegyverét visszaviheti a házába.

[5] Álljon a közepén egy körnek, melynek átmérője négy könyök.

[6] Amerre akar: persze csak négy könyökre.

[7] Mindezt a négy könyökön belül.

[8] Háláchá: törvény.

[9] Eruvot csinál: kijelöli a szombat helyét (ha nincs otthon). A lábával: ahol áll, ott megjelöli a helyet, ahol a szombat kezdődik.

[10] Gyalogosan: oda küld valakit a kenyérrel.

[11] Korábban szerepelt ez a hasonlat: egyszerre senki se lehet szamár és tevehajcsár.