Misna magyarul – Eruvin 10.

“Nem állhat valaki a saját területén, hogy onnan átvizeljen a közterületre, (és fordítva:) nem állhat a közterületen, hogy onnan átvizeljen a magánterületre.”

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan(tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

A Sabat traktátus után most az Eruvin traktátus fordítását közöljük. Ez a Moed rend második traktátusa. Eruv, többes számban eruvin ún. rituális tér, melyben „házon kívül” is megengedett a zsidó vallás szabályainak megfelelő tevékenység, szombaton és jom kipur napján. Az eruv jelentése „keverés”. A „házon kívül” itt azt jelenti, hogy a közterületből elkülönítenek egy szombathoz alkalmas teret. Az Eruvin első része itt,  a második része itt, a harmadik része itt, negyedik része itt, ötödik része itt, hatodik része itt,, hetedik része itt, a nyolcadik része itt, a kilencedik része itt olvasható.

 

Misna Eruvin 10

10/1

Tefilint talál az úton (szombaton), visszahozza a városba, egy párt.[1] Rábán Gámliel mondja: behoz akár két párat is, (kettőt-kettőt). Mire vonatkozik? Használt tefilinre. De új tefilin esetében nem kell elhozni. Többet is talált, egy csomagban vagy egymáshoz kötve, megvárja, míg besötétedik[2] és visszahozza. Veszély esetén: betakarja őket és elmegy onnan.

 

10/2

Rabbi Simon azt mondja: Odaadja a barátjának, a barátja a barátjának, addig folytatják, amíg elérik a külső udvart. Így tesz a fia[3] esetén: a barátja kezébe adja, a barát a barátnak, ezt akár százszor is megismétlik.[4] Rabbi Jehuda azt mondja: Korsót talál, a társának adja át, (aki közel áll hozzá) a társa a társának, és így tovább, akár a szombat tartományon túl. Azt mondták neki: nem viheti a korsó gazdájától távolabb.

 

10/3

Könyvet[5] olvas a küszöbön, kitekeredett a kezéből, visszatekeri magához. A háztetőn olvas, a könyv kitekeredik a kezéből, ha nem nyílik ki tíz tenyérnél messzebb, visszagörgeti magához. Ha tíz tenyér távolságot elér, az írásra lefele fordítja a könyvet. Rabbi Jehuda azt mondja: még akkor is visszatekerheti maga felé, ha csak egy tűnyi magasságban távolodott el a földtől. Rabbi Simon azt mondja: akkor is visszatekerheti, ha a könyv a földön van, mivel a sábát tilalma nem vonatkozik a szent könyvekre.

 

10/4

Ablakpárkányra tesznek és visznek dolgokat szombaton. Aki a magánterületen áll, vihet dolgokat a köz területén (és fordítva), aki a köz területén áll, vihet dolgokat a magánterületen, feltéve, hogy nem viszi messzebb, mint négy könyök.

 

10/5

Nem állhat valaki a saját területén, hogy onnan átvizeljen a közterületre, (és fordítva:) nem állhat a közterületen, hogy onnan átvizeljen a magánterületre. Ez ugyancsak vonatkozik a köpésre. Rabbi Jehuda azt mondja: ha a köpet összegyűlt a szájában, nem menjen messzebb, mint négy könyök és köpje ki.

 

10/6

Ne álljon a magánterületen, és (áthajolva) igyon a közterületen, vagy fordítva, a közterületen állva igyon a magánterületen, csak úgy, ha a feje és testének nagy része azon a területen van, ahonnan iszik. Így van a szőlőprés esetében[6],  valamint a vízcsővel. Ihat az ereszből, ha alacsonyabban van a feje, mint tíz tenyér, vagy a vízvezetékből akárhonnan.

 

10/7

Ciszterna a közterületen, nyílása tíz tenyér magas, rajta nyílás: ebből megtölthetik a vödröt szombaton. Szemétgyűjtő a közterületen, tíz tenyér magas, nyílás van rajta, melyen át szemét tölthető szombaton.

 

10/8

Fa melynek a földet takarja, ha az ágak nincsenek három tenyérnél magasabban a földtől, vihet (húzhat) alattuk dolgokat. Ha a fa gyökerei három tenyérnyire a föld felett húzódnak, ne üljön rájuk. Nem zárják be az ajtót, mely a tároló helyet takarja, vagy a vesszőfonatot a fali résben, se a gyékénytakarót, csak akkor, ha a padlónál magasabban vannak.

 

10/9

Ne nyisson ajtót a közterületen, úgyhogy közben a privát területen áll, és a privát területen, hogy közben a közterületen áll, csak úgy, ha tíz tenyér magas válaszfalat csinál a hely körül, ahol áll, – ezek Rabbi Meir szavai. Azt mondták neki (a Bölcsek), hogy szokás volt a hentesek piacán Jeruzsálemben, hogy (szombaton) kulcsra zárták az ajtót és a kulcsot az ajtó fölé függesztették. Erre Rabbi Joszi azt mondta, hogy az a gyapjúpiac volt.

 

10/10

Retesz, melynek fogantyú van a végén, Rabbi Eliezer megtiltja a használatát, Rabbi Joszi megengedi. Rabbi Eliezer azt mondta: ez megengedett dolog[7] volt a tibériási zsinagógában, amíg nem jött Rábán Gámliel és az Öregek és megtiltották nekik. Erre Rabbi Joszi azt mondta: ők nem engedték, de aztán jött Rábán Gámliel és az Öregek és megengedték nekik.

 

10/11

Kapu-retesz, melyet a földön húznak, a Szentélyben használható, de az országban másutt, nem. Itt is és ott is tilos a használata. Rabbi Jehuda azt mondja: amelyik a földön nyugszik, használható a Szentélyben, amit a földön húznak, mindenütt.

 

10/12

A kapu alsó reteszét visszatolják a helyére a Szentélyben, másutt nem. A felsőt itt is tilos és ott is tilos. Rabbi Jehuda azt mondja: a felsőt a Szentélyben, az alsót mindenütt. [8]

 

10/13

Visszatesznek meglévő kötést a Szentélyben, de másutt nem. Ha friss kötésről (sebről) van szó, itt sem és ott sem. Megkötik az elszakadt húrt[9] a Szentélyben, de másutt nem. Új húr felszerelése mindenütt tiltott. Kivágható a kinövés (az áldozati állaton) a Szentélyben, de másutt nem. Ha szerszámmal teszi, tilos, akárhol.

 

10/14

Pap (kohen) akinek az ujja megsérült (szombaton) bekötözi náddal, a Szentélyben, de másutt nem. Ha vért kell onnan venni, se itt, se másutt. Sót szórnak az oltár feljárójára, hogy ne csússzanak meg rajta. Húzhatnak vizet a „golá ciszternából”[10] és „nagy ciszternából” a kerekes merítéssel szombaton, a „hideg kútból” csak ünnepnapon, szombaton nem.

 

10/15

Ha serec[11] kerül a Szentélybe, a pap kiemeli a deréköve segítségével, hogy ne maradjon ott tisztátalanság, ezek Rabbi Johánán ben Beroka szavai. Rabbi Jehuda szerint facsipesszel, hogy egy szemernyi tisztátalanság ne maradjon ott. Honnan kell kitakarítani? A csarnokból, a teremből, a terem és az oltár közül. Rabbi Simon ben Nánász szerint. Rabbi Ákiva szerint arról a helyről, ahol a serec szándékosan hagyott jelenlétéért káret [12]jár, és a nem szándékosért pedig vétek áldozat, más helyeken edényt borítanak rá. Rabbi Simon azt mondja: ahol a Bölcsek megengedték neked – a tiédből adtak, és ahol nem engedik, a szombat törvénye tiltja meg.

[1] Egy pár tefilin: tefilin (imaszíj) ros és tefilin jád (fej és kar)

[2] Megvárja, míg a szombat véget ér.

[3] Fia: akit a felesége szült neki a mezőn, szombaton.

[4] Századszor: amíg a városba érnek.

[5] Könyv: tekercs formában.

[6] A szőlőprés felé hajolva iszik– kóstolásnak számít.

[7] A kapu reteszelése megengedett volt szombaton

[8] Korábban vízszintes reteszről volt szó, 10-11,  és függőleges reteszekről 12.

[9] Hangszer húrját.

[10] A Szentély udvarában lévő ciszternák.

[11] Serec: tisztátalan állat, pl. csúszómászó.

[12] Káret – kivágatik a népéből.