Misna magyarul – Eruvin 1.

“Náddal körülveszik a területet, feltéve, ha nád és nád között nem nagyobb a rés, mint három tenyér. Rabbi Jehuda azt állítja, hogy karaván tábornak való területről beszéltek. Bölcsek azt mondják, hogy csak a jelen esetben beszélünk karaván táborról.”

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan(tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

A Sabat traktátus után most az Eruvin traktátus fordítását kezdjük közölni. Ez a Moed rend második traktátusa. Eruv, többes számban eruvin ún. rituális tér, melyben „házon kívül” is megengedett a zsidó vallás szabályainak megfelelő tevékenység, szombaton és jom kipur napján. Az eruv jelentése „keverés”. A „házon kívül” itt azt jelenti, hogy a közterületből elkülönítenek egy szombathoz alkalmas teret.

 

Misna Eruvin (Moed rend )

 

1/1

Folyosó,[1] ahol [a felső heveder, ill. keresztgerenda] magasabban van, mint húsz könyök, csökkenteni kell a magasságot. Rabbi Jehuda szerint nem szükséges. Ha a folyosó szélesebb, mint tíz könyök, szűkíteni kell. Ha a folyosó kapuformájú, nem szükséges szűkíteni, akkor sem, ha tíz könyöknél szélesebb.

 

1/ 2

A folyosó engedélyezése[2] – hechser. Bet Sámáj szerint, szükség van ajtófélfára[3] és vízszintes hevederre, Bet Hilel szerint ajtófélfára vagy vízszintes hevederre. Rabbi Eliezer azt mondja: két ajtófélfára. Egy tanítvány azt mondta Rabbi Jismáel nevében, Rabbi Ákiva előtt: Bet Sámáj és Bet Hilel nem különböztek a folyosó ügyében, melynek szélessége kevesebb, mint négy könyök, és amely járható (használható) megfelelő ajtófélfával vagy hevederrel. Akkor miben különböztek? Abban a folyosóban, amelynek szélessége négy és tíz könyök között van, és ahol Bet Sámáj szerint szükség van ajtófélfára és vízszintes hevederre, Bet Hilel szerint ajtófélfára vagy vízszintes hevederre. Rabbi Ákiva szerint ebben is és abban is különböztek.[4]

 

1 /3

A heveder, melyről a Bölcsek beszéltek, elég széles kell legyen, hogy egy áriah nagyságú[5] tégla elférjen rajta, ahol az áriah nagysága fél tégla, másképp három tenyér. Eszerint elég, ha a heveder tenyérnyi[6] széles, hogy hosszában elférjen rajta az áriáh.

 

1 /4

Elég széles, hogy egy áriah elférjen rajta, és elég erős, hogy elbírja az áriáh súlyát. Rabbi Jehuda azt mondja: fontos, hogy széles legyen, ha nem is annyira erős.

 

1/5

A heveder anyaga lehet ágakból vagy nádból, mégis úgy néz ki mintha fémből lenne. Ha görbe, egyenesnek tűnhet, ha lekerekítik, szögletesnek tűnik. Minden, aminek a kerülete[7] három tenyér, az átmérője egy tenyér.[8]

 

1/6

Az ajtófélfa magassága, amelyről a Bölcsek beszéltek, legalább tíz tenyérnyi, szélessége és vastagsága bármennyi lehet. Rabbi Joszi azt mondja: szélessége legyen három tenyér.

1/7

Ajtófélfa készülhet bármiből. Akár „élő” dologból is. Rabbi Joszi megtiltja. Tisztátalanná válik a golel szabálya szerint.[9] Rabbi Meir szerint nem. Írhatnak rá válási igazolást.[10] Rabbi Joszi háGlili elveti.

 

1/8

Ha a karaván a völgyben táborozik, és a tábort körülveszik az állatok szerszámai (pl. nyergek), hordozhatunk benne,[11] azzal a feltétellel, hogy a kerítés magassága legalább tíz tenyér és a rések nem haladják meg a kerítés magasságát. Minden olyan rés, amely tíz könyök nagyságú engedélyezett, mert kapunak számít. Ennél nagyobb rés tilos.

1/9

Körülveszik [a tábor] területét három kötéllel, egyik a másik felett. Ne legyen három tenyérnél nagyobb távolság kötél és kötél között. A kötelek nagysága és vastagsága, meghaladja a tenyér szélességét[12], ezáltal a kötél-hármas mérete tíz tenyér körül legyen.

 

1/10

Náddal körülveszik a területet, feltéve, ha nád és nád között nem nagyobb a rés, mint három tenyér. Rabbi Jehuda azt állítja, hogy karaván tábornak való területről beszéltek. Bölcsek azt mondják, hogy csak a jelen esetben beszélünk karaván táborról. Minden olyan kerítés, mely nem vízszintes és függőleges elemekből van összerakva, nem számít kerítésnek – ezek Rabbi Joszi ben Rabbi Jehuda szavai. Bölcsek szerint: egyik a kettő közül.[13]

Négy dolog alól felmentést nyer [az ember a katonai] táborban: hozhat fát akárhonnan, nem kell kezet mosni,[14] ehet demáj-t, és nincs szükség eruv –ra.

 

[1] (Zárt) bejárati folyosó – héberül mávoj.

[2] Engedélyezés: tárgyak, pl. étel hordozása szombaton.

[3] Ajtófélfa: a misna a héb. lehi szót használja.

[4] Rabbi Ákiva szerint: a folyosó szélességében és az ajtó kellékeiben egyaránt különböztek.

[5] Áriáh – fél tégla hosszúságú cserép vagy tégla.

[6] A tenyér (tefah) hosszúságmérték, akárcsak a könyök (ámá).

[7] Köralakú.

[8] Itt a misna „szélességet” említ. A keresztgerenda ill. heveder említése a geometriába kalandozik.

[9] Golel: sír fedél, szakofág fedél.

[10] Válási okirat, amit az asszony kap, héberül get. A misna nem fejti ki, mire írják: valószínű, hogy „élő” dologra. Rabbi háGlili véleménye a Tórában szereplő szefer kritut-hoz (válási tekercs) kapcsolódik, amely nem lehet élő dolog.

[11] A tábor kerületén belül, szombaton, mintha zárt terület lenne.

[12] Egy tenyér – a három kötél együtt. Egy kötél vastagsága egy harmad tenyér.

[13] Vagy függőleges, vagy vízszintes szár, de csak az egyik.

[14] Kenyér evése előtt.