Misna magyarul – Edujot 2.

“Öt dolog van, amely tizenkét hónapig tartott. Az özönvíz nemzedékének pere, tizenkét hónap. Jób pere, tizenkét hónap. Az egyiptomiak pere: tizenkét hónap. Góg és Magóg pere, az eljövendő világban: tizenkét hónap.”

 

Az Edujot (tanúságok) c. traktátus a Nezikin rend hetedik része. A Jeruzsálemi Szentély pusztulása után, Raban Gamliel eltávolításával a pátriárka hivatalából, szükségessé vált a vallási kérdések eldöntése a többség akaratával. Az Edujot elnevezésű értekezés a „támadhatatlan” hagyományok gyűjteménye. Időről időre újabb anyagot adtak hozzá ehhez az alapmunkához, melynek során határozat született az egész Misna átdolgozásáról. Az Edujot traktátusban érintett különböző témák között nincs kapcsolat. Még a háláchá-ért felelős bölcsek neve sem mindig igazít el.

 

Edujot 2/1

Rabbi Hánina, a papok helyettes (héb. Szgán) vezetője négy dologról tett tanúságot. A papok soha nem tartózkodnak attól, hogy az elsődleges (fokozatú) tisztátalansággal jellemző húst vegyítsék és elégessék együtt a másodlagos tisztátalanságú hússal, annak ellenére, hogy a kétféle hús érintkezése fokozza a tisztátalanságot. Rabbi Ákiva hozzátette: a papok soha nem tartózkodnak attól, hogy olyan olajjal gyújtsák meg a mécsest, amelyet ún. tevul jom érintett[1] és amely fémedényben lévő olajjal keveredett, melyet tame met [2]kezelt, annak ellenére, hogy az egyik tisztátalanság hozzáadódik a másikhoz.

 

Edujot 2/2

Rabbi Hánina, a papok helyettes (héb. Szgán) vezetője azt mondta: soha nem láttam lenyúzott (állat) bőrét, az elégetés helyén. Rabbi Ákivá azt mondta: szavaiból azt tanuljuk, hogy a papok nem akarták a (megnyúzás során) hibásnak talált, levágott elsőszülött állat bőrét. A Bölcsek szerint a „soha nem láttam” nem bizonyíték, mert (a bőr) bizonyára az elégetés helyére kerül.

 

Edujot 2/3

(Rabbi Hánina) egy Jeruzsálemhez közel fekvő faluról is tanúskodott, ahol élt egy öreg, aki a falu összes lakójának kölcsönt adott, a saját kézírásával írva a kötelezvényt, és a többiek tanúként aláírták, és ez a Bölcsek elé került és azok elfogadták. Tapasztalatodból azt is megtanulod, hogy a feleség megírhatja a saját válólevelét (get) és a férj megírja az igazolást, mely szerint a get csak attól függően lesz érvényben, hogy ki írta alá. Ő ezenkívül tanúskodott a tűvel kapcsolatban, amelyet az áldozati állat húsában találtak, ahol a kés és a kezek tiszták voltak, de az áldozat tisztátalan lett (a tű miatt). De ha a (tűt az állat) ürülékében találták az áldozat tiszta lehet.

 

Edujot 2/4

Rabbi Ismael három dolgot mondott a Bölcsek előtt a Javnei Kerem-ben.[3] Az egyik (dolog) a felvert tojás, melyet a trumá zöldségére[4] terítettek, és mint médium (érintkezési közvetítő) szolgál, ha egy tevul jom érintené a tojást. Ha a tojás „sisak” formát ölt, nem szolgál átmenettel az érintés során. A másik, (a földön felejtett) kalász, mely a (búza)táblát érintve áll a földön. Ha együtt learatják (a kalászt) a búzatáblával, a kalász a szegények tulajdona. A harmadik, kis kert melyet szőlő lugas övez, ahol helyet hagynak a szüretelőnek, mindkét oldalról a kosarával együtt. Ezt a lugast bevetheti, ha akarja. (De ha az elválasztó távolságot nem tartja be), ne vessen oda magot.

 

Edujot 2/5

Három dolgot mondtak Rabbi Ismael előtt, melyhez nem adott engedélyt és nem is tagadta meg az engedélyt, majd Rabbi Josua ben Matja megmagyarázta a szavait. Ha valaki elgennyesedett sebet kezel szombaton, úgy hogy megnyitja, hogy a seb nyitott marad, vétkezik, de ha csak a váladék kimosására teszi, nem vétkes. Ha valaki kígyóra vadászik, szombaton, nehogy megmarja, nem vétkes, ha azért, hogy (a kígyómérget begyűjtse orvoslásra), vétkes. Az égetett cserépedényről (azt mondta) (melyet gömbalakban készítettek és kettévágtak), a halott sátrában megőrzi a tisztaságát, de a “folyós” asszony kezében nem. Rabbi Elázár ben Cádok szerint, az említett asszony kezében is tiszta marad, mert nem teljes (elkészültében).

 

Edujot 2/6

Rabbi Ismael három dolgot mondott, melyet Rabbi Ákiva nem fogadott elismeréssel. Ha a fokhagymát, az éretlen szőlőt és a zöld kalászt összekeveri és nehéz követ helyez rá (hogy levet eresszen). Rabbi Ismael szerint a szombat beállta előtt még befejezheti, Rabbi Ákiva szerint nem teheti meg.

 

Edujot 2/7

Három dolgot mondtak Rabbi Ákiva előtt: kettőt Rabbi Eliezer nevében és egyet Rabbi Jehosua nevében. Kettőt Rabbi Eliezer nevében: szombaton a nő kimehet (az utcára) az „aranyváros” nevű ékszerrel, galambászok alkalmatlanok a tanúságtételre. (Végül) egyet Rabbi Jehosua nevében: patkány, melynek szájában döglött csúszómászó van, az adománykenyéren fut keresztül, az adománykenyér (rituálisan) tiszta marad, akár a (csúszómászó) hozzáért vagy nem.

 

Edujot 2/8

Három dolgot mondott Rabbi Ákiva: ezek közül kettőért köszönetet mondtak, és egyért pedig nem. Az oltott mésszel foglakozó munkás szandálja is tisztátalan lehet, a betét (cipőtalp) által felvett tisztátalanságtól). Agyag (kerámia) törött kemence (maradványa) négy kubit, (1 kubit =45 cm) , mások szerint három kubit kell legyen, (hogy felvegye a tisztátalanságot). Ezért köszönetet mondtak. Vagy a szék, melynek két lába hiányzik, Ákiva szerint tisztátalanságot kap, a Bölcsek szerint nem (mert úgysem lehet ülni rajta).

 

Edujot 2/9

Azt szokta mondani: a fiú az apától szépséget kap, erőt, vagyont, gazdagságot, hosszú életet, nemzedékek sokaságát, ahol ő az utolsó. “Ki tette ezt, ki vitte véghez? Ki hívja elő örök idők óta a nemzedékeket? Én, az Úr vagyok az első, és én mindvégig ugyanaz maradok” (Ésaiás 41, 4). Bár azt is mondták: “Ő azonban így szólt Ábrámhoz: „Tudd meg, hogy nemzetséged idegen lesz egy országban, amely nem az övé. Szolgálni fognak nekik, azok pedig elnyomják őket 400 esztendeig” (Ter 15, 13), de “A negyedik nemzedékben térnek ide vissza”. (Ter 15, 16).

 

Edujot 2/10

Azt is szokta mondani (Rabbi Ákivá): Öt dolog van, amely tizenkét hónapig tartott. Az özönvíz nemzedékének pere, tizenkét hónap. Jób pere, tizenkét hónap. Az egyiptomiak pere: tizenkét hónap. Góg és Magóg pere, az eljövendő világban: tizenkét hónap. A pokolban lévők pere: tizenkét hónap. „Azután újholdról újholdra és szombatról szombatra eljön minden ember, és leborul előttem – mondja az Úr. “ (Ésaiás 66, 23-24). Rabbi Johánán ben Nuri azt mondja: a pészahtól sávuotig (negyvenkilenc nap) elvileg azonos a “szombatról szombatra” kifejezéssel.

[1] tevul jom: a tisztátalanság legkisebb fokozata

[2] tame met: halott érintéséből fakadó legmagasabb fokú tisztátalanság

[3] Kerem de Javne: a Rabbinikus iskola a Szentély pusztulása után, Javne városában. A Kerem jelentése : szőlőskert

[4] trumá : templomi adomány, mely szentséggel bír