Misna magyarul – Demáj traktátus 5.

“…a szegény, aki kenyérdarabokat vagy datolya szeleteket kapott [alamizsnaként], tizedet fizet külön, mindegyik után.”

  A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

A Brachot és a Peá traktátus után most a Demáj traktátust közöljük. Az első rész a bevezető magyarázatokkal  itt, a második rész itt,  harmadik rész itt, a negyedik rész itt olvasható.

Héberből fordította és magyarázatokkal ellátta: Uri Asaf.

 

DEMÁJ: MISNA 5/1

Aki a péktől vásárol,[4] hogyan rendezi a tizedet? Leveszi az adomány tizednek [trumát máászer] és a hálá [kalács] megfelelő mennyiségét, és azt mondja: „Ami itt van, az egy a százból. Ezen az oldalon legyen a tized, és mellette pedig a tized további része. Amit én tizedként megnevezek, az a kohénnek járó adomány tized [trumát máászer] és a többi a hálá adománya. A máászer seni legyen ettől ’északra vagy délre’[5], és pénzzel megváltható.”

DEMÁJ: MISNA 5/2

Aki[6] egyben akarja leválasztani a papi adományt (trumá) és [a szintén papoknak járó] adomány tizedét (trumát máászer) az félre teszi az egész mennyiség egy harmincharmadát[7] és a [félre tett részre] a következőt mondja: [8] „Ami ezen az oldalon van, az egy a százból, és hulin, a többi pedig adomány[9]az egész után; az egy a százból, a hulin után legyen tized, és mellette a többi szintén tized. Amit tizednek mondtam, ahhoz az adomány tizede is járul; Az adomány tized az [első tizedtől] ’északra lesz, vagy délre’, és pénzzel megváltható.”

 

DEMÁJ: MISNA 5/3

Aki a péktől vásárol leválaszthatja tizedet a még meleg kenyérről arra nézve, amelyik már kihűlt, vagy fordítva, a kihűlt kenyérről a melegre. Vagy a kemence alján lévő tálakban [lévő kenyérről]. Ez Rabbi Meir véleménye. Rabbi Jehuda nem engedi meg, mondván: Az előző nap lisztje valakitől van, míg a mai pedig valaki mástól.[10] Rabbi Simon megtiltja az adomány tized esetében és megengedi a hálá esetében.

DEMÁJ: MISNA 5/4

Aki üzletben vásárol [kenyeret], Rabbi Meir szerint minden fajta sütőformában[11] lévő kenyér után tizedet ad. Rabbi Jehuda azt mondja: Egy fajta sütőforma után fizet tizedet az összes után. Rabbi Jehuda elismeri, hogy aki monopoltól[12] vásárol, minden egyes sütőforma után tizedet fizet.

DEMÁJ: MISNA 5/5

Aki a szegénytől vásárol , hasonlóképpen a szegény, aki kenyérdarabokat vagy datolya szeleteket kapott [alamizsnaként], tizedet fizet külön, mindegyik után. Datolya és szárított füge esetén, összevegyíti ezeket [és együtt adózik utána] és elveszi az alamizsnát. Azt mondta Rabbi Jehuda, mikor? Ha a sok alamizsnát kap. Ha az alamizsna kevés, minden darab után tizedet fizet.

DEMÁJ: MISNA 5/6

Aki a nagykereskedőtől vásárol, és visszatér hozzá, hogy újra vásároljon, a második vétel után már nem fizet tizedet, elég, ha ugyanabból a kosárból [vagy zsákból] vásárol, vagy ugyanazt a terméket veszi. Ha a nagykereskedő azt állítja, hogy egyfajta áru [eredetük megegyezik], szavahihető.

DEMÁJ: MISNA 5/7

Aki gazdától vásárol, majd visszatér hozzá és újból vásárol, elég egy árúból tizedet adni a másik után, még akkor is, ha két különböző kosárból való az árú, sőt ha két különböző városból. Gazda, aki a piacon zöldséget árul, azok az árúk után, melyek az ő zöldséges kertjéből valók, együtt levonhatja a tizedet mindegyik után, de ha különböző termelőktől van az árú, mindegyik szállítmány külön tizedre köteles.

DEMÁJ: MISNA 5/8

Aki tevelt[13] vásárol két helyről, tizedet fizet az egyik helyről vásárolt árúra, mindkettő után. Annak ellenére, hogy azt mondták, hogy nem lehete tevelt árúsítani, csak szükség esetén.

DEMÁJ: MISNA 5/9

Tizedet fizetnek a zsidó árúja [tevel] szerint, a nem zsidó árúja után; vagy a nem zsidó árúja szerint a zsidó árúja után; a zsidó árúja szerint a szamaritánus árúja után; a szamaritánus árúja szerint a szamaritánus árúja után. Rabbi Eliezer tiltja a szamaritánus szerinti tizedet a szamaritánus árúja után.

DEMÁJ: MISNA 5/10

A lyukas cserép[14] olyan, mint a föld. Ha a föld [termékéből] ad tizedet a lyukas cserépben lévő [termék után], vagy a lyukas cserép termékéből a földben lévő után, adománya adomány; a nem lyukas cserépből a lyukas cserép[után] adomány, de ismételten ad adományt[15]; a lyukas cserépből a nem lyukas után, adomány, de nem ehetnek belőle, míg nem vették le belőle az adományt és a tizedet.

DEMÁJ: MISNA 5/11

Adomány demájból demáj után,[16] a demájból a vádáj [melyből levonták a tizedet] után, adomány, de megismétli. A vádájból a demáj után, adomány, de nem esznek belőle, amíg nem vették le belőle az adományt és a tizedet.

[1] Megbízható árut akar vennei, melyre kirótták a tizedeket.

[2] Akiben megbízhatna a tized ügyében.

[3] A szamárhajcsárok, akik árút hoztak, egymást támogatják, (összebeszéltek), a háláchá szerint nem megbízhatók.

[4] A pék feltehetően demájból sütött kenyeret. A péknél, nemcsak a papoknak járó tized kérdése merül fel, hanem az ún. trumát hálá, vagyis a kalácsadomány papoknak járó része is; aki vásárol, annak „javítani” kell a terméket (ld. bevezetés).

[5] Az égtájak megnevezése jelképes szóhasználat.

[6] Ez a misna a papi adomány leválasztási műveletéről szól.

[7] Az adomány felszentelésének lényege, hogy levesz 3/100 –ot a teljes mennyiségből. Ez a hulin, héberül (a profán) vagy „felszentelendő” után járó adomány mennyisége. Nevezhetjük ezt a lisztet tevel-nek is, a művelet elvégzése előtt.

[8] Ez a nehezen követhető szöveg-formula, melyet annak kell elmondani, aki a leválasztás műveletét végzi.

[9] ld. bevezetés

[10] Különböző liszt-kereskedők.

[11] Tál, tepsi, forma, keret: a Misna is idegen szót használ: tipus(z); azt is mondhatjuk a forma helyett: csomagolás.

[12] Monopol: a Misna itt is idegen szót használ: Kereskedő, aki az összes péktől felvásárolja az árút, és tovább adja, akár volt rá tized kivetve, akár nem .

[13] Tevel – termék, melyből nem szándékoztak tizedet és adományt leadni (ld. bevezető). Tevelt csak létszükség esetén lehet árúsítani.

[14] Lyukas cserép: Edény, melybe magot vetettek, és az edény aljáról a földbe gyökerezik. A termés tevel-nek számít és ugyanúgy adomány köteles, mint a közvetlenül a földben termő termés.

[15] A nem lyukas cserép (melyben a gyökerek nem érintkeznek a földdel) nem adomány köteles, (héb. pátur – és nem is számít tevel-nek) ezért ha abból vesz adományt, meg kell ismételni, (rabbi Bertanura szerint az első adomány a papoké lehet).

[16] Az egyik embertől vásárolt demájból a másik embertől vásárolt demáj után adózik. Az egyik demájból levontak, a másikból nem vontak le tizedet.