Misna magyarul – Demáj traktátus 2.

“A megbízható ember tizedet ad az után is, amit eszik, az után is, amit elad, az után is, amit vásárol, és nem megy írástudatlanok társaságába.”

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

A Brachot és a Peá traktátus után most a Demáj traktátust közöljük. Az első rész a bevezető magyarázatokkal  itt olvasható.

Héberből fordította és magyarázatokkal ellátta: Uri Asaf.

 

DEMÁJ: MISNA 2/1

Ezek azok a dolgok, melyekből demájként leválasztják a tizedet mindenhol:[1] A préselt füge és a datolya, a karob [szentjánoskenyér], a rizs és a kumin [kömény].  A külföldről való rizs, akárhogy használják, mentes.

DEMÁJ: MISNA 2/2

A megbízható ember tizedet ad az után is, amit eszik, az után is, amit elad, az után is, amit vásárol, és nem megy írástudatlanok társaságába.[2]  Rabbi Jehuda [is] azt mondja, hogy a megbízható ember mehet az írástudatlanok társaságába. Ha maga felől nem megbízható,[3] hogyan várhatunk megbízhatóságot mások felől?

DEMÁJ: MISNA 2/3

Aki magát hávernak[4] mondja, az nem ad el írástudatlannak se szárazat, se nedveset és nem vásárol tőle nedveset;[5] nem vendégeskedik az írástudatlannál, és nem látja őt vendégül a saját ruháiban.[6] Rabbi Jehuda azt mondja, ne tartson kis háziállatot [kecske, bárány],[7] ne esküdözzön és ne nevetgéljen feleslegesen, és ne érje a halott által tisztátalanság, szolgáljon a tanházban. Azt mondták neki [Rabbi Jehudának]: ezek a feltételek nem egyesíthetők egyetlen szabály szerint.

DEMÁJ: MISNA 2/4

A pékeket a bölcsek másra nem kötelezték, csak a trumá tizedére és a kalács kiválasztására. Boltos nem árulhat demájt, aki azonban nagyban kereskedik, annak szabad. Ezek a nagykereskedők és a gabonakereskedők.

DEMÁJ: MISNA 2/5

Rabbi Meir azt mondja: Amit rendszerint nagy mennyiségben mérnek, ha kis mennyiségekben, adagokban mérik, a kis mérték elhanyagolható a nagyhoz képest; amit rendszerint kis adagokban mérnek, ahhoz képest a durva mérték nem jön számításba. Mi számít durva mértéknek? Száraz árúk esetén három kab, [8]folyadéknál a dínár.[9] Rabbi Josze azt mondja: Füge kosár, szőlő kosár és zöldséges kosarak: Ezekből szabad árulni felbecsült mennyiséget is.[10]

[1] Mindehol: még Kezívben is, vagyis Izrael határán túl.

[2] Ha az irástudatlan asztalánál eszik, felmerül a gyanú, hogy demájt eszik, amely a tized levonása szempontjából kétséges.

[3] Nem lehet megbízható, mert az írástudatlan asztalánál étkezett; az írástudatlan nem tartja be a tized előírásait.

[4] A misna esetében akkor háver (egyszerű mai jelentése barát) ha tanúk előtt tanúsítja, hogy a tized szabályait betartja.

[5] Szárazat vásárolhat; a táhárottal (rituális tisztasággal) rendelkező és fogyasztásra való (hulin) termék nem adható el írástudatlannak, mert őnála nem őrzi meg a rituális tisztaságát; száraz termék azonban nem veszi át a tisztátalanságot.

[6] Az ám háárec („a föld embere” a tanulatlan) ruhái tisztátalanságot hordoznak.

[7] A kis házállat  mások földjén legel és ez rablásnak számít.

[8] 1 Kab = 1220 köbcentiméter, 1.22 liter.

[9] Dínár (másképpen zuz) : Itt dínár értékű folyadék mennyiség.

[10] Felbecsült: Nem súly vagy térfogat mérték szerint, hanem a kosárból, pl. darabszámra.