Misna magyarul – Bikurim 1.

 

“…végy a föld minden gyümölcsének zsengéjéből, amelyet szerezz a te földedből, amelyet az Úr, a te Istened ád néked; és tedd kosárba és menj oda a helyre, amelyet kiválaszt az Úr, a te Istened, hogy ott lakozzék az ő neve;”

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

A Brachot, Peá, Demáj, Kilájim,  Sviit, Maaszer Seni, Hálá és Orlá traktátusok után most a Bikurim traktátus közlését kezdjük el.

 

MISNA: BIKURIM (a gyümölcs zsengéje)

Első rend, tizenegyedik traktátus

A bikurim (בִּיכּוּרִים) a gyümölcs első termése (zsengéje) az évben, azon gyümölcsé, ill. abból a hét fajtából, melyekkel Izrael földje megáldatott. Az első termésből való gyümölcsből fel kell vinni Jeruzsálembe, a Szentélyben szolgáló papoknak. A sivát háminim, a „hét fajta” a következő: búza, árpa, szőlő, füge, gránátalma, olíva és datolya. Az adomány a gyümölcstől függően, Sávuot és Szukot ünnepe között válik időszerűvé. A mikrá, vagyis a Tóra bikurimra vonatkozó passzusa Mózes ötödik könyvében olvasható (MTörv 26, 1-11):

Mikor pedig bemégy arra a földre, amelyet az Úr, a te Istened ád néked örökségül, és bírni fogod azt, és lakozol abban:

Akkor végy a föld minden gyümölcsének zsengéjéből, amelyet szerezz a te földedből, amelyet az Úr, a te Istened ád néked; és tedd kosárba és menj oda a helyre, amelyet kiválaszt az Úr, a te Istened, hogy ott lakozzék az ő neve;

És menj be a paphoz, aki abban az időben lesz, és mondjad néki: Vallást teszek ma az Úr előtt, a te Istened előtt, hogy bejöttem a földre, amely felől megesküdt az Úr a mi atyáinknak, hogy nékünk adja.

És a pap vegye el a kosarat kezedből, és tegye azt az Úrnak, a te Istenednek oltára elé.

És szólj, és mondjad az Úr előtt, a te Istened előtt: Veszendő mezopotámiai vala az atyám, és aláment vala Egyiptomba, és jövevény volt ott kevesed magával; nagy, erős és temérdek néppé lőn ottan.

Bosszúsággal illetének pedig minket az Egyiptombeliek, és nyomorgatának minket, és vetének reánk kemény szolgálatot.

Kiáltánk azért az Úrhoz, a mi atyáink Istenéhez, és meghallgatta az Úr a mi szónkat, és megtekintette a mi nyomorúságunkat, kínunkat és szorongattatásunkat;

És kihozott minket az Úr Egyiptomból erős kézzel, kinyújtott karral, nagy rettentéssel, jelekkel és csudákkal;

És behozott minket e helyre, és adta nékünk ezt a földet, a tejjel és mézzel folyó földet.

Most azért ímé elhoztam ama föld gyümölcsének zsengéjét, amelyet nékem adtál Uram. És rakd le azt az Úr előtt, a te Istened előtt, és imádkozzál az Úr előtt, a te Istened előtt.

 

BIKURIM: MISNA 1/1

Van aki első termést hoz, és ezt a szöveg felmondásával[1] kíséri, van, aki hoz, de nem mond semmit, van aki nem hoz semmit. A következők nem hoznak semmit: Aki a saját földjébe ültetett, de a [gyümölcsfa] másik magánterület fölé vagy közös tulajdont képező föld fölé hajlik. Hasonlóképpen, az sem hoz, akinek más magánterületről vagy közös tulajdont képező földről az ő területére ráhajló [fája van], vagy aki saját földjébe ültetett és az ő saját földjére hajlik, de alatta magán vagy közös út vezet. Ez nem hoz. Rabbi Jehuda azt mondja, de hoz.

 

BIKURIM: MISNA 1/ 2

Milyen okból nem hoz valaki [első zsengéket]? Mivel azt írták: A te földed zsengéjének elsejét vidd el a te Uradnak Istenednek házába (Kiv 23, 19). Csak akkor köteles az első zsengéiből hozni, ha az összes termés az ő földjéről való. A napszámosok, a bérlők, a szikrikon és a gázlán nem hoznak, ugyanabból az okból, mint az előbbi, mert az nem az ő földjük.[2]

 

BIKURIM: MISNA 1/ 3

Csak a „hét fajta”[3] gyümölcséből hoz. Nem hoz a hegyvidék datolyájából, a völgyek gyümölcséből és nem hoz olyan olíva olajat, mely nem elsőrangú minőségű. Nem hoznak a zsengékből áceret előtt (sávuot ünnepe). Hár Cevoim lakói hoztak bikurim-ot sávuot előtt, de nem fogadták el tőlük, mert írva van: És az aratás ünnepét, munkád zsengéjét, amelyet elvetettél a mezőn (Kiv 23, 16).[4]

 

BIKURIM: MISNA 1/ 4

A következő hoz, de nem mondja fel a bikurim passzusát: A prozelita hoz, de nem mondja fel, és az, aki nem mondhatja: amely felől megesküdt az Úr a mi atyáinknak, hogy nékünk adja (MTörv 26, 3). Ha az anyja izraelita, hoz és mondja. Prozelita [a smone eszre imádság] halk részénél, „Izrael atyáinak istenét” mond [„atyáink istene” helyett]. És amikor a zsinagógában imádkozik: „atyáitok istenét” mond. Ha az anyja izraelita, „atyáink istenét” mond.

 

BIKURIM: MISNA 1/ 5

Rabbi Eliezer ben Jákov azt mondja: Prozelita szülők lánya nem mehet férjhez kohanitához,[5] csak ha az anya izraelita. Ugyanaz a szabály érvényes a prozelita és a felszabadított [kánaánita] rabszolga esetén, akár tíz nemzedékig [is várni kell], amíg egy izraelita anya akad. A gyám, a küldönc, a rabszolga, az asszony, a tumtum és az androginosz, ezek[6] hozhatnak, de nem mondhatják: amelyet nékem adtál Uram (MTörv 26, 10).

 

BIKURIM: MISNA 1/ 6

Két gyümölcsfát vásárol a társa földjéről, visz bikurimot, de nem mond semmit. Rabbi Meir azt mondja: Visz és mond. Kiszáradt a forrás, és kivágják a fát. Visz és nem mond semmit.[7] Rabbi Jehuda azt mondja: Visz és mond. Sávuottól Szukotig, visznek és mondanak. Szukottól Hanukáig viszik és nem mondanak. Rabbi Jehuda ben Beteira azt mondja: visznek és mondanak.

 

BIKURIM: MISNA 1/ 7

Kiválasztotta a gyümölcsöt, és aztán eladta a földjét.[8] Visz, de nem mond semmit. És a másik,[9] abból a fajtából már nem visz. Más fajtából visz és mondja. Rabbi Jehuda azt mondja: Abból a fajtából is visz és mondja.

 

BIKURIM: MISNA 1/ 8

Kiválasztotta a gyümölcsöt, de elrabolták tőle, vagy megrohadt, ellopták, elveszett, vagy piszkos lett, mást visz helyette és nem mond semmit. A második, (amit az első helyett vitt) nem fizet utánuk ötödöt. Elpiszkolódtak a Szentély udvarában, kiönti a kosarat és nem mond semmit. [10]

BIKURIM: MISNA 1/ 9

Honnan tudjuk, hogy az ember felelős [a bikurimért], amit a Szentély hegyére visz? Abból, hogy írva van a te földed zsengéjének elsejét vidd el a te Uradnak Istenednek házába (Kiv 23, 19). Ez arra tanít, hogy felelős a gyümölcsért, amíg a Szentély hegyére viszi (héberül: a Ház hegye – hár há-bájit). Aki egyfajta gyümölcsöt hoz és elmondja a passzust, majd visszatér a másik gyümölcsért, nem mondja.

 

BIKURIM: MISNA 1/ 10

Ezeket hozzák a hét fajta közül a Sávuot ünnepétől Szukotig és mondatják velük a passzust: A hegyek gyümölcsét, a völgyek datolyáját, olajbogyót a Jordán keleti oldaláról. Rabbi Joszi háGlili azt mondja: nem hozunk első zsengéket a Jordán másik oldaláról, mert az nem „tejjel mézzel folyó ország”.

 

BIKURIM: MISNA 1/ 11

Három gyümölcsfát vásárol a társa földjén, hoz és mondja a passzust. Rabbi Meir azt mondja: még két fa esetén is. Aki megvette a gyümölcsfát[11] és a földet is hozzá: visz és mondja a passzust. Rabbi Jehuda azt mondja: a résztulajdonosok és a bérlők is visznek és mondják a passzust.

[1] A Tórából való passzust mondják (ld. bevezetés): „És menj be a paphoz, aki abban az időben lesz, és mondjad néki: Vallást teszek ma az Úr előtt, a te Istened előtt, hogy bejöttem a földre, amely felől megesküdt az Úr a mi atyáinknak, hogy nékünk adja.”

 

[2] Szikrikon – banditák, akik a gazda életére törnek, ha nem ad nekik a gyümölcséből. Gázlán: aki csalással elveszi a gyümölcsöt.

[3] Hét fajta (ld. bevezető), hét fajta gyümölcs, mellyel Erec Iszráel földje megáldatott.

[4] A Bikurim ajándéka nem hozható Sávuot előtt Jeruzsálembe.

[5] Kohanita: papi törzsből való, akik a származásuk „tisztaságára” ügyelnek.

[6] Tumtum: nincsenek rajta se maszkulin se feminin jegyek. Androginosz: mindkét nemi jelleg látható rajta.

[7] A gyümölcsfa kivágása előtt még gyümölcsöt hozott. Ezt viszi Jeruzsálembe.

[8] Eladta: mielőtt Jeruzsálembe vinné a bikurimot.

[9] Másik: aki a földet megvette. Abból a fajtából: amelyből az előző tulajdonos vitt.

[10] Nem kell helyette más bikurimot vinni.

[11] Akár egyetlen fa esetén.