Misna magyarul – Béicá 5.
“A szentélynek ajánlott parázsból elvehetnek, a szentélynek ajánlott lángot nem használják és nem vesznek belőle. Aki kiviszi a parazsat a közterületre, köteles áldozatot hozni, láng esetén mentes.”
Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִשְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.
A P’száhim (Pészahok) traktátus befejezése után most a Béicá traktátus fordítását közöljük. A Béicá (jelentése: tojás) a bibliai ünnepek (jom-tov) szabályairól szól, amennyiben azok eltérnek a szombat törvényeitől, például a szállítás, vagy az ételek dolgában. Az első rész itt, a második rész itt, a harmadik rész itt, a negyedik rész itt olvasható.
5/1
Leereszthetik a gyümölcsöt a kéményen keresztül[1] ünnepnap, de szombaton nem. Beázás esetén befedhetik a gyümölcsöt edényekkel, ugyanígy a boros és az olajos korsókat. Szombaton, beázás esetén edényt tesznek (a lyukas tető) alá.
5/2
Minden, ami szombaton előírásos, a svut, a resut,[2] vagy a szombatra előírt parancsolat következtében, az ünnepnapon is kötelező. Következők a svut előírásos példái: nem másznak fára, nem lovagolnak az állaton, nem csónakáznak a vízen, nem tapsolnak, nem csapkodják a combjukat, nem táncolnak. Ezek a resut példái: nem bíráskodnak, nem esketnek, nem választanak el.[3] A következők is tiltva vannak, mivel parancsolatok: nem tesznek felajánlást, (héb. hákdásá) a szentélynek, nem értékelik fel[4] a (szentélynek adott ajándék ellenértékét), se nem tehet ajánlatot[5] állat vagy tulajdon ügyében, nem tesznek félre termést trumá és tizedek számára. Mindezek a jom tov (ünnep) esetén mondottak, ebből következik, hogy szombaton is ez a szabály. A jom tov és szombat között az egyetlen különbség az ember ételét illeti.
5/3
Az állatok és edények, csak úgy, mint a gazdáik lábai.[6] Aki a fia, vagy a pásztor kezébe adja az állatot, olyan messzire vihetik, mint a gazdája lábai (vinnék). Edények, melyek valamelyik testvér tulajdonát képezik, a házban. A (kivitel) szokása a testvér lábai szerint. Edényekkel, melyek nem tulajdoníthatók valakinek, a hely szokása szerint járnak el.
5/4
Aki edényt kölcsönbe vesz a barátjától jom tov előtt, a kölcsönző lábai szerint. Ha az ünnepen kölcsönöz, akkor a kölcsönbe adó barát lábai szerint. Asszony, aki fűszert, vizet és sót kölcsönöz a szomszédjától a tészta dagasztásához, mindkettőjük lábai szerint. A víz esetében Rabbi Jehuda felment, mivel (az, hogy honnan való) nem lényeges.
5/5
A parázs, a gazdái lába szerint, a láng, a (szombat területen) belül mindenütt lehetséges. A szentélynek ajánlott parázsból elvehetnek, a szentélynek ajánlott lángot nem használják és nem vesznek belőle. Aki kiviszi a parazsat a közterületre, köteles (áldozatot – ásám) hozni, láng esetén mentes. Magánzó ciszternája, a magánzó lába szerint. Ha a ciszterna város lakói közös birtoka, a város lakóinak lába szerint. Babilóniai zarándokok esetén, aszerint, aki feltölti.
5/6
Valaki, akinek gyümölcse egy másik városban van, a város lakói eruvot csináltak számára, hogy a tulajdonosnak vigyenek belőle: ne vigyenek, (mert abból nem ehet a tulajdonos). De ha ő maga csinálta az eruvot, gyümölcsei, akár ő maga.
5/7
Ha valaki vendégeket hívott, azok nem hozhatnak magukkal ételt, csak akkor, a vendéglátó kiadta nekik az ételt, ünnep előtt. (Ünnepen) nem itatják meg és nem vágják le a pusztában legelő állatokat, de otthon megitatják és levágják a háziállatot. És ezeket tekintik háziállatnak: amelyek a városban alszanak. A pusztában legelők azok, amelyek a porban (kint) alszanak.
[1] A tetőn szárított gyömölcsöt, ha esik az eső.
[2] A svut rabbinikus parancsolat, resut : önként vállalt cselekedet, micvá : a Tóra parancsolata.
[3] El- választanak: Itt a misna a hálicát és a jibumot említi, melyek a Tóra törvényei.
[4] Felértékelik: ld. Lev 27, 1-8.
[5] Itt a misna a héb. herem szót használja, amely a felajánlott állat vagy más, kiváltságos helyzetére utal.
[6] Gazda lába: olyan messzire mehetnek, mint a gazdájuk teszi.