MIsna magyarul – Bává Kámá 4.
Ha egy ökör felöklel négy-öt másik ökröt, egyiket a másik után, (az öklelő ökör) tulajdonosa fizet az utolsó után. Ha marad (pénz), azt az előtte megsérült ökör tulajdonosának fizetik.
Nezikin ( נזיקין ) károk, másképp: a károk rendje a Misna negyedik rendje.
Nagyrészt a zsidó bűnügyi és polgári törvényekkel foglalkozik, valamint a zsidó törvény végrehajtó szerveivel. A Nezikin, (károk rendje) tíz traktátusból áll:
Bává Kámá – első kapu
Bává Meciá – középső kapu
Bává Bátrá – utolsó kapu
Szánhedrin – a nagy törvényszék
Mákot – vesszőzés
S’vuot – eskütétel
Edujot – tanúságtétel
Ávodá zárá – idegen vallás
Ávot– atyák bölcsessége
Horájot – döntések (vétekáldozattal kapcsolatban)
Bává Kámá traktátusa
A Bává kámá (első kapu) traktátusa polgári ügyekkel foglalkozik, főleg károkkal és kártérítési szabályokkal. A traktátusnak 10 fejezete van.
Bává Kámá 4/1
Ha egy ökör felöklel[1] négy-öt másik ökröt, egyiket a másik után, (az öklelő ökör) tulajdonosa fizet az utolsó után. Ha marad (pénz), azt az előtte megsérült ökör tulajdonosának fizetik. Ha még ezután is marad pénz, azt az előbbi előtt való megsérült ökör tulajdonosának fizetik. Rabbi Meir szerint az utolsó sérült ökör (tulajdonosa) is pénzhez jut.[2]
Rabbi Simon azt mondja, ha egy 200 értékű ökör felöklel egy másik, azonos értékű ökröt melynek teteme értéktelen, mindkét tulajdonos 100-100 pénzt kap. Az ökör ismét felöklel egy másik, 200 értékű ökröt, a második károsult száz zuz-t kap, az előtte lévők ötven ötven zuz-t (az öklelő állat felét kétfelé osztva). Ha harmadszor is felöklel ugyanaz az ökör egy hasonló értékű ökröt, a sérült ökör gazdája 100 zuz-t kap, az előtte levők ötvenet, és az elsők egy-egy arany dínárt, amely megfelel 25 zuz-nak.
Bává Kámá 4/2
Ha egy ökör a saját fajtájára nézve veszélyes (muád), de más (állat) fajtájára nem, vagy veszélyes az emberre nézve, de állatra nézve nem, veszélyes kisebb állatra, de nagyobb állatokra nem, arra vonatkozóan, amelyikre veszélyes, teljes kárt térít (a gazdája), amelyikre nem veszélyes, fél kárt fizet a gazdája. Ezt mondták (a tanítványok) Rabbi Jehuda előtt: veszélyes szombatonként, de hétköznap nem, mi a teendő? A szombaton okozott kárért teljes kártérítést fizetnek, a hétköznapi kárért fél kártérítést fizetnek. Mikor tekinthető (egy ökör) ártalmatlannak? Ha nem öklel vagy döf három egymásra következő szombaton.
Bává Kámá 4/3
Ha izraelita ökre a szentélyhez tartozó ökröt (héb. hekdes) döfi, vagy a hekdes ökör az izraelita ökrét döfi, mentesek a kár fizetésétől, mert az Exodus könyvében Kiv (21, 35) azt állítják: „mikor valaki ökre megrúgja felbarátja ökrét, hogy az elhull.”[3] Vagyis a felebarát ökre és a hekdes ökre is az. Izraelita ökre, amely a kánaánita ökrét döfte, mentes. Kánaánita ökre, mely izraelita ökrét döfte, akár ártalmatlan ökör (tám) akár veszélyes (muád) teljes kárt fizet.
Bává Kámá 4/4
Egészséges tulajdonos ökre után, amely süketnéma, bolond vagy kiskorú ökrét döfte teljes kárt fizetnek. Süketnéma, bolond vagy kiskorú ökre után, mely egészséges tulajdonos ökrét döfte nem fizetnek kárt. A bíróság gyámot állít a süketnéma, bolond vagy kiskorú ökre mellé, hogy tanúskodjon, ha döf, a veszélyesség ügyében. Ha a süketnéma visszanyeri a hallását, a bolond értelmes lesz, a kiskorú felnő, akkor az előzőleg veszélyesnek ítélt ökör, az ártalmatlan „címét” kapja – ezek Rabbi Meir szavai. Rabbi Joszi szerint az ökör megőrzi a korábbi státuszát. A „stadion ökör” nem érdemel halálbüntetést (ha döf),[4] mivel az Írás szerint Kiv (21, 28) „ha egy ökör döf”, döf és nem döfetik (nem szoktatják döfésre). Ha az ökör rabszolgát vagy rabszolgalányt döfött halálra, harminc szela pénzt fizet (az ökör gazdája) akár száz máne pénzt ért a rabszolga, vagy kevesebbet, vagy akár csak egy dínárt.
Bává Kámá 4/5
Ha egy ökör halálra döf egy embert, és az ökör muád, váltságdíjat fizet (héb. kofer)[5] ha pedig ártalmatlan ökörnek ismerték (tám) nem fizet a (gazda) kofert, de mindkét (ökröt) halálra kövezik. Ugyanez a helyzet áll fenn, ha (az állat gazdája) kiskorú fiú vagy lány.
Bává Kámá 4/6
Ha egy ökör a falba dörzsöli a hátát és (a fal) valakire ráesik (és az meghal), vagy egy állatot űzve véletlenül embert öl, vagy kánaánitát űzve izraelitát öl, vagy láthatatlan célpontot üldöz, vagy valóságos gyereket, az állat nem „felelős” a gazdája kofert fizet.
Bává Kámá 4/7
Nő vagy árva kiskorúak ökre, vagy valaki gyámjának ökre, vagy gazdátlan ökör, hekdes ökre, halott betért (kinek nincs örököse) ökre, (ha ezek az állatok) embert ölnek, halált érdemelnek. Rabbi Jehuda szerint a gazdátlan ökör, a hekdes ökre és a betért ember (aki meghalt) ökre nem érdemelnek halált, mivel gazdátlanok.
Bává Kámá 4/8
Ökör, melyet megkövezésre visznek és gazdái a szentélynek adományoznak, nem számít hekdesnek. Ha (gazdája) levágta, a húsának fogyasztása tilos. Ha még nem ítélték el az ökröt, a gazdája felajánlhatja hekdes-nek. Ha a tárgyalás befejezése előtt levágták, a húsa fogyasztható.
Bává Kámá 4/9
Ha az ökör gazdája átadja az állatot az önkéntes őrnek, vagy kölcsön adja, vagy fizetett őr kezébe adja, vagy bérbe adja, ezek vállalják a gazda minden kötelezettségét. Veszélyes (muád) ökör esetén minden fizetség teljes összeg, ártalmatlan ökör esetén, féláron fizet az (okozott kárért). Ha a gazda megkötötte az ökröt, vagy ajtó mögé zárta a nem szokásos módon, de az ökör kiszabadult és kárt okozott,[6] akár veszélyes, akár nem, Rabbi Meir szerint a kárért a gazda felelős. Rabbi Jehuda szerint fél kárt fizet a tám esetén, a muád esetén mentes, ld. Kiv (21, 36) „de nem őrzi azt meg gazdája.” Rabbi Eliezer azt mondja: (A muád ökör számára) nincs jobb őrzés, mint a kés.
[1] A misna példáiban az öklelő ökör „tám”, tehát ártalmatlan
[2] A misna két féle kiértékeléssel magyarázható: az egyik a Rabbi Meir féle a másik a Rabbi Simon féle, ld. Sefaria, english explanation of the mishna
[3] A felöklelt ökör tulajdonosa testvérszámba megy
[4] stadion ökör vagy bika, amelyet döfésre treníroznak
[5] Az ökör gazdája kofer-t fizet
[6] A helytelen őrzés miatt történt a kár
