Misna magyarul – Bává Kámá 3.
“Ha valaki a közterületen hagyja a korsóját, majd valaki belebotlik és a korsó eltörik, nem tartozik semmivel. Ha megsérülnek (a korsótól), annak tulajdonosa megfizeti a kárt.”
Nezikin ( נזיקין ) károk, másképp: a károk rendje a Misna negyedik rendje.
Nagyrészt a zsidó bűnügyi és polgári törvényekkel foglalkozik, valamint a zsidó törvény végrehajtó szerveivel. A Nezikin, (károk rendje) tíz traktátusból áll:
Bává Kámá – első kapu
Bává Meciá – középső kapu
Bává Bátrá – utolsó kapu
Szánhedrin – a nagy törvényszék
Mákot – vesszőzés
S’vuot – eskütétel
Edujot – tanúságtétel
Ávodá zárá – idegen vallás
Ávot– atyák bölcsessége
Horájot – döntések (vétekáldozattal kapcsolatban)
Bává Kámá traktátusa
A Bává kámá (első kapu) traktátusa polgári ügyekkel foglalkozik, főleg károkkal és kártérítési szabályokkal. A traktátusnak 10 fejezete van.
Bává Kámá 3/1
Ha valaki a közterületen hagyja a korsóját, majd valaki belebotlik és a korsó eltörik, nem tartozik semmivel. Ha megsérülnek (a korsótól), annak tulajdonosa megfizeti a kárt. Ha a közterületen álló és vízzel teli korsó eltörik, és (a kifolyt) vízben valaki elcsúszik, vagy a korsó cserepe megvágja, (a korsót állító) ember fedezi a kárt. Rabbi Jehuda szerint, csak ha szándékosan teszi oda, ha nem szándékosan tette oda, semmivel nem tartozik.
Bává Kámá 3/2
Aki kiönt vizet a köz területén, és ettől valaki kárt szenved, fizeti a kárt. Tüskét, üvegcserepet szór (a köz területére) vagy tüskekerítést emel, a kerítés a közterületre esik, és ettől mások megsérülnek, fedezi a kárt.
Bává Kámá 3/3
Aki kiviszi a szénát és kiteríti a köz területén, hogy trágya legyen belőle, és ha ettől más megsérül, fizeti a kárt, és az, aki először használja (vagy hozzányúl) az birtokolhatja.[1] Raban Simon ben Gamliel szerint aki bármilyen kárt okoz a köz területén, az fizeti az okozott kárt, és aki előbb elviszi a közterületre helyezett dolgokat, tárgyakat, azokat birtokolhatja. Ha valaki visszájára fordít egy trágyadarabot a köz területén és ezzel valakinek kárt okoz, megfizeti az okozott kárt.
Bává Kámá 3/ 4
Két fazekas[2] megy az úton, az első megbotlik és elesik, a második, aki utána megy belebotlik, és ráesik, az első fedezi az okozott kárt.
Bává Kámá 3/5
Az úton edényt visz valaki és egy gerendát visz valaki más, az edény összetörik a gerendától, (a gerendás) mentes a kártól, mert mindkettőnek joga az úton járni. Ha a gerendás megy elől, és mögötte megy az ember edénnyel a kezében, ha neki megy a gerendának és eltörik az edény, a gerendás mentes a büntetéstől. Ha a gerendás egyhelyben áll, vétkes. De ha szólt az edényesnek, állj meg, akkor mentes. Elől ment az edényes, utána a gerendás, az edénybe ütközik a gerenda és az edény eltörik, a (gerendás) köteles. Ha az edényes hirtelen megáll, (a gerendás) mentes. Ha szólt a gerendásnak, hogy álljon meg, akkor (az utóbbi) köteles. Lám, az égő gyertya és utána megy a len.
Bává Kámá 3/6
Ketten a köz területén, az egyik megy, a másik fut, vagy mindketten futnak és mindketten megsérülnek. Egyikük sem fizet büntetést.
Bává Kámá 3/7
Fát vág a saját területén, és valakit megsebesít a köz területén, vagy a köz területén (fát vág) és megsért valakit a saját területén, vagy a saját területén és megsért valaki mást egy másik területén, vétkes.
Bává Kámá 3/8
Két ártalmatlannak (ismert) ökör[3] megsérti egymást, a tulajdonos a kár felét fizeti annak, akit a nagyobb kár ért. Ha az ökrök ismertek arról, hogy veszélyesek, a nagyobb sérülésért teljes kárt fizetnek. Ha az egyik (állat) ártalmatlannak számít, a másik veszélyesnek, a veszélyes (gazdája) a kár egészét fizeti, az ártalmatlan pedig csak fél kárt térít, ha jelentősebb kárt okoz. Igy van az embernél, ha két ember egymást bántja, teljes kárt térítenek annak, aki nagyobb sérülést szenved. Ember és (ártalmatlannak számító) ökör esetén, az ember a nagyobb sérülésre teljes kárt térít, míg az ártalmatlan ökör okozta kár után csak fél kárt térítenek. Rabbi Ákiva szerint még akkor is, ha az ökör ártalmatlannak számít, és megsért egy embert, teljes kárt fizetnek annak, akit nagyobb sérülés ér.
Bává Kámá 3/9
Ökör, melynek értéke száz zuz felöklelt egy másik ökröt, melynek értéke kétszáz zuz. A döglött állat teteme értéktelen, és a felöklelt ökör gazdája elviszi magának az élő ökröt. Ha kétszáz zuz értékű ökör felöklel (megöl) egy kétszáz zuz értékű ökröt, és a tetem nem ér semmit, ehhez Rabbi Meir a következőt fűzi: „nem azt írták, hogy eladják az élő ökröt és elosztják az árát, és a döglött állaton is megosztoznak”. Rabbi Jehuda így válaszol: „valóban ez a háláchá, te pedig azt, hogy eladják az élő ökröt és az árát elosztják – teljesítetted, de azt a szöveget, hogy felosztják a döglött állatot, nem teljesítetted.” Milyen esetről van szó? Ha a kétszáz zuz-t érő ökör megöl egy kétszáz zuz-t érő ökröt, és a tetem ötven zuz-t ér, és ilyenkor az egyik viszi a fél ökröt és a fél tetemet, a másik is viszi a fél ökröt és a fél tetemet.
Bává Kámá 3/10
Van olyan eset, amikor valaki felelős az ökre által elkövetett bántalom miatt, de nem felelős a maga okozta bántalom miatt, vagy felelős a maga okozta bántalom miatt és nem felelős az ökre okozta bántalom miatt. Ha ökre megijesztett valakit, az ember mentes (a bántalom vétke alól). Ha ő maga például megijesztett valakit, akkor ő a vétkes. Ha ökre kiszúrta a szemét egyik rabszolgájának, vagy kiütötte a fogát, az ember mentes (a rabszolga szabadon eresztésének kötelessége alól). Ha azonban maga megvakította a rabszolgát vagy kiverte a fogát, köteles a rabszolgát felszabadítani. Ha az ökre megsebezte anyját vagy apját, ő felelős (ökre) tettért, ha ő maga megsebezte az apját vagy az anyját, nem felelős. Ha ökre egy halom termést gyújtott meg szombaton, ő felelős (a gazda), ha ő maga egy halom termést meggyújtott, nem felelős, mert a saját életéért felelős.
Bává Kámá 3/11
Ha az egyik ökör üldözi a másik ökröt és az megsérül, felkiált (egy gazda) „a te ökröd okozta a sérülést”, a másik az kiáltja: „nem, hanem egy kiálló kő okozta”, ebben az esetben, aki kártérítést kíván, annak bizonyítania kell. Ha két (különböző gazda) ökre üldöz egy harmadikat, felkiáltanak: „a te ökröd okozta a sérülést”, a másik azt kiáltja „a te ökröd okozta a sérülést”, mindketten mentesek (a vétek alól). Ha azonban mindkét ökör egy gazdáé, mindkét (ökör) felelős. Ha az egyik nagy, a másik kicsi, a sérült ökör gazdája azt mondja: „a nagy ökör okozta a sérülést” a sérülést okozó ökör gazdája: „a kicsi ökör okozta a sérülést”, vagy ha az egyik ökör ártalmatlan, a másik pedig veszélyes (muád) a sérült gazdája azt mondja: a veszélyes ökör okozta a sérülést. Az öklelő ökör gazdája: „az ártalmatlan ökör okozta a sérülést”. Aki kártérítést kíván, annak bizonyítani kell. Ha két ökör sérül meg, egyik nagy a másik kicsi, a sérülést pedig két ökör okozza, egy nagy és egy kicsi, a sérült ökör tulajdonosa ezt mondja: „a nagy ökör bántotta a nagyot, a kicsi a kicsit”, a sérülést okozó ökör gazdája: „a kicsi ökör bántotta a nagy ökröt, a nagy ökör bántotta a kis ökröt”, vagy ha az egyik ártalmatlan volt és a másik veszélyes, a sérült ökör gazdája szerint: „a veszélyes ökör bántotta a nagy ökröt, és az ártalmatlan ökör bántotta a kis ökröt”, a bántó ökör gazdája , „nem, az ártalmatlan ökör bántotta a nagy ökröt és a veszélyes ökör sebezte meg a kis ökröt” és aki kártérítést kíván, bizonyítsa igazát.
Jegyzetek
[1] A Bölcsek nem akarták, hogy emberek a közterületen tartsanak ill. készítsenek trágyát
[2] Cserépedényekről van szó
[3] Két külön tulajdonos ökrei