Misna magyarul – Bava Kama 1.

A kárt okozó és a károsodott (bizonyos esetekben) egyaránt részt vállalnak a kár fizetésében.

Misna, magyarul Ismétlés (héberül  מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

A Szombat Misnája

A Nezikin rendje

 

 

Nezikin ( נזיקין ) károk, másképp: a károk rendje a Misna negyedik rendje.

Nagyrészt a zsidó bűnügyi és polgári törvényekkel foglalkozik, valamint a zsidó törvény végrehajtó szerveivel. A Nezikin, (károk rendje) tíz traktátusból áll:

 

Bává Kámá – első kapu

Bává Meciá – középső kapu

Bává Bátrá – utolsó kapu

Szánhedrin – a nagy törvényszék

Mákot – vesszőzés

S’vuot – eskütétel

Edujot – tanúságtétel

Ávodá zárá – idegen vallás

Ávot– atyák bölcsessége

Horájot – döntések (vétekáldozattal kapcsolatban)

 

Bává Kámá traktátusa

 A Bává kámá (első kapu) traktátusa polgári ügyekkel foglalkozik, főleg károkkal és kártérítési szabályokkal. A traktátusnak 10 fejezete van.

  

Bává Kámá 1/1

Négy fő kárt okozó tényezőt ismerünk, ezek az ökör[1], a gödör[2], a fog[3] és a tűz. Az ökör (kategóriája) nem olyan, mint az (állat) foga, és (az állat) foga nem olyan, mint az ökör.  De  ezekben élet van, míg a tűzben nincs élet. (Ez a különbség újra elmondható), hogy az egyik nem olyan, mint a másik, hiszen az ökör (jártában) tör-zúz, míg a gödör nem jár, s ezáltal nem okoz kárt. Bennük közös, hogy kárt okozhatnak, és ügyelni (számodra) előírás. Ha valamelyik (a felsorolt négy fő kárt okozó közül) kárt okoz, a tulajdonos kártérítést fizet földjének javából.

 

Bává Kámá 1/2

Ha felelősséget vállaltam az őrzésében, felelős vagyok a kárért is, amelyet okozott. Hacsak részt vállaltam a kárt illetően, felelős leszek a teljes kárért. Ha valaki kárt okoz szentségtől független tulajdonban (pl. szentélyhez tartozó áldozati állat), melyet a közösség tagja birtokol, és a kár a kárt okozó saját területén kívül történt, vagy a kárt okozó és a károsodott közös területén, a kárt okozónak a földje javából kell megtéríteni a kárt.

 

Bává Kámá 1/3

A kár felbecsülése pénzben vagy egyenértékű tárgyakban a bíróságon történik, ahol a tanú szerepét a frigyhez tartozók (nem idegenek) tölthetik be. A kár esetét női fél is képviselheti. A kárt okozó és a károsodott (bizonyos esetekben) egyaránt részt vállalnak a kár fizetésében.

 

Bává Kámá 1/ 4

A kárt okozó állatok közül öt ártalmatlannak tekinthető, és öt ártalmasnak. A szarvasmarha nem döf, nem öklel, nem harap, nem terpeszkedik (a termésre) és nem rúg. A fog (vaduló állat) abba harap, amihez kedve van, s a lábával azt töri össze, amerre jár. Ezt teszi az ökör, amelyet figyelmeztettek, (korábban öklelt), az ökör, amely kárt okozott a károsodott földjén, vagyonban és emberben. A farkas, az oroszlán, a medve, a leopárd a párduc és a kígyó veszélyt jelentő állatok. Rabbi Eliezer szerint, ha megszelídítették ezek nem jelentenek veszélyt, de a kígyó mindig veszélyes. Mi a különbség az ártalmatlan és a veszélyes között? Az ártalmatlan esetén a testének felében fizet (a kárért),[4] a veszélyes állat által okozott kár esetén, a teljes kárt fizeti a válogatott jószágból.

 

[1] Az ökör járás közben tör és zúz

[2] Gödör a köz területén

[3] A fog ez esetben a termést lelegelő állat foga, mikor a szomszéd legelőjén legel

[4] Ha ökör, eladják és a fél ökörrel fizet