“Idegenek gyermeke” – Misna magyarul, Ávodá Zárá, 2.

„Izraelita lány ne segitsen megszülni idegenek gyermekét, mert személyében bálványimádót hoz a világra. Idegen azonban segíthet izraelita asszony szülésében.”

Ávodá Zárá 

Az ÁVODÁ ZÁRÁ nevű traktátus része a Misna Nezikin (károk) c. rendjének. Az ávodá zárá jelentése: idegen vallás, bálványimádás, úgy is mondhatjuk: idegen nemzetek vallása és ünnepei. A traktátus a görög-római kori idegenekkel, bálványimádókkal együtt élő izraelitákra vonatkozó szabályokkal foglalkozik. A traktátus öt fejezetből áll. Feltűnő, hogy a keresztény vallással a Misna nem foglalkozik. Ez a misna korai keletkezésére utal.

 

Ávodá Zárá 2

 

Ávodá Zárá 2/1

Nem visznek háziállatot az idegenek háztájára, a gyanú miatt, hogy fajtalankodnak (az állatokkal). Asszony ne maradjon (idegenekkel) egyedül, mert inzultus érheti. Férfi se maradjon köztük egyedül, mert vérontásra is hajlanak. Izraelita lány ne segitsen megszülni idegenek gyermekét, mert személyében bálványimádót hoz a világra. Idegen azonban segíthet izraelita asszony szülésében. Izraelita asszony ne szoptassa idegenek gyermekét, de idegen szoptathatja az izraelita gyermekét, az anya engedélyével.

 

Ávodá Zárá 2/2

Idegenek ápolhatnak (izraelitát) feltéve, hogy fizetség ellenében teszik és nem személyes okból. A hajvágás szolgálatát sehol nem szabad elfogadni, ez Rabbi Meir tanítása. A  Bölcsek szerint lehet nyilvános helyen, de ha az izraelita a borbéllyal egyedül van, tilos.

 

Ávodá Zárá 2/3

Ezek az idegenek élvezeti cikkei, de (izraelitának) tilos. Tiltásuk ezen cikkekből származó (kereskedelmi) haszonra is vonatkozik: idegenek bora és ecete, amely ebből a borból készült, a Hadriánusz korabeli cserép, és bőr ruházat, mely  a szív körül kivágott.[1] Raban Simon ben Gamliel azt mondja: a bőrruha tilos, ha a rés (a szív körül) kerek, de ha hosszúkás, megengedett. (A házba kerülő) hús, amelyet ávodá zárá céljára szántak, a szándék miatt, még megengedett, de (a pogány szertartás után) már tiltott, mert Rabbi Ákiva szerint ez olyan, mint a halott utáni áldozat. (Bálványimádók) zarándoklata előtt tilos bármilyen kereskedés velük, de a zarándoklat után megengedett.

 

Ávodá Zárá 2/4

Idegenek bőrtömlője és boros korsója, melyben izraeliták bora van, tilos. Rabbi Meir szerint a tiltás az élvezetre vonatkozik. A Bölcsek szerint a tiltás nem az élvezetre (ivásra) vonatkozik, (hanem a belőle fakadó haszonra). Pogányok szőlőmagja és szőlőhéja tilos, a tiltás a haszonra is vonatkozik, ez Rabbi Meir szabálya. A Bölcsek szerint akkor (tiltott) ha friss, ha állt (tizenkét hónapot), megengedett. Rabbi Meir szerint idegenek murjász-a, [2] és az unjaki ház sajtjainak élvezete tiltott. A Bölcsek szerint a tiltás nem az élvezetre vonatkozik.

 

Ávodá Zárá 2/5

Rabbi Jehuda mesélte: Rabbi Ismael a következő kérdést tette fel Rabbi Josuának utazás közben, azt mondta neki: miért tilos enni a nem izraeliták sajtjaiból? Mert a (tejet) nevelá –nak [3] számító állat gyomrában lévő tejoltóval kezelték. (Társa) azt válaszolta : vajon nem szigorúbb az égőáldozat gyomrának tiltása a nevelá gyomránál? Azt válaszolták (a Bölcsek): egy okos pap ( a szentélyben) , “kiszürcsölheti” (az áldozati állat) gyomrát, mikor még az friss”, de ezzel más Bölcsek nem értettek egyet, hanem azt mondták: eleve nem származhat haszon az égőáldozat gyomrából. Azt is mondták, hogy (azért nem eszik idegenek sajtját) mert a pogány áldozatnak használt borjú gyomjából származó tejoltóval készül. Akkor azt kérdezte: miért nem tiltották el (ezeket a sajtokat) a haszonélvezettől?

Majd más témáról (ment a beszélgetés): Ismael, testvérem, hogyan olvasod ezt a sort: “a szerelmed jobb a bornál”? (Énekek éneke 1:2), nőnemben vagy hímnemben? [4] A következő sor bizonyítékul szolgál: “reách smanécha tovim” – olajaid illata jó – (vagyis hímnemben beszél).

 

Ávodá Zárá 2/6

Mely dolgok tiltottak a pogányok dolgai közül, élvezeti okokból? A tej, amelyet idegen fejt, és izraelita nem volt jelen. A kenyerük és az olajuk. Rabi (Juda háNászi) és Bölcsei megengedték az olajat. A főtt zöldségek, melybe bort és borecetet valamint tarit (nevű halat) tesznek, valamint a sós víz, melyben kilbit és hilak ázik, és hiltit és ördöggyökér. Ezek fogyasztása tilos, de haszonra alkalmasak.

 

Ávodá Zárá 2/7

A következő dolgok fogyasztása megengedett, a tej amelyet idegen fejt, izraelita jelenlétében, a méz és a lépes méz, melyeknél nincs gyanú tisztátalan folyadékkal való keveredés miatt. Savanyított zöldség, ahol nem használtak bort és borecetet. Darálatlan tarit hal, sós vízben áztatott hal, a hiltit levele, göngyölt olívás sütemény fogyasztható, de  a túlságosan érett olajbogyó tilos. Sáska az árus kosarából tilos, de a kamrából kivéve szabad. Hasonló szabály érvényes a trumá (papi adomány) esetén.

[1]  ki Vágott: biztos jel, hogy az állatot, amelynek bőrét használják, áldozatnak használták

[2] Murjász: borral kevert halolaj

[3] Nevelá –  döglött állat,  ez esetben, amelyet áldozatra használtak, a szabály ellenesen vágott állat is nevelá

[4] dodécha vagy dodájich, a himnem Isten-re (szeretetére) vonatkozik, a nőnem Izrael népének kedvelésére