Misna magyarul – Peá traktátus 1.

“Ezeknek a dolgoknak a gyümölcsét az ember ezen a világon élvezi, de a tőke a másvilágon vár rá.”

„A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

Az előző kilenc alkalommal a Brachot (Áldások) traktátus fordítását közöltük. Most a Peá (Szeglet) traktátus fordítását kezdjük el közölni.

Héberből fordította és magyarázatokkal ellátta Uri Asaf

 

MISNA: PEÁ (szeglet)

Első rend, második traktátus:

 

A Peá (magyarul: szeglet) traktátus, a Magvak rendjének második része. A Babilóniai Talmudban ez a rész nem szerepel, de a Jeruzsálemi Talmudban igen. E különbség arra utal, hogy Izrael országa adekvát helyszín e törvény gyakorlására. A Misnában tárgyalt szegletet Mózes harmadik könyve említi:

„Mikor a ti földetek termését learatjátok, ne arasd le a egészen a te meződnek szélét [szegletét] és az elhullott gabonafejeket fel ne szedd” (Lev 19, 9).

A gabona a mező szegletén, a gyümölcsök és a zöldségek egy meghatározott hányada a szegényeket illeti. A szegényekről való gondoskodást törvénybe foglalták, és bár a Misna mértéket szab a szegletnek, annál dicséretesebb, ha a szegletből mértéken felül, vagyis bőségesen jut a szegénynek.

Az „elhullott gabonafejek” héber megfelelője a leket szó, a „földön hagyott kéve” pedig a sichehá. A leket és a sichehá, a címadó peá-val  együtt hármas megélhetési forrás, amit a gazda köteles megőrizni a szegényeknek.

A Misna Peá nyitó mondata sokat idézett, híres szöveg:

„Ezek a dolgok, melyek a mértéken felül[1] állnak: A szeglet [peá];[2] az első zsengék [bikurim];[3] a zarándokünnepre hozott ajándék, [ráájon];[4] a jótékonyság[5] és a Tóra tanulása.”

 

PEÁ: MISNA 1/ 1

Ezek a dolgok, melyek a mértéken felül[6] állnak: A szeglet [peá];[7] az első zsengék [bikurim];[8] a zarándokünnepre hozott ajándék, [ráájon]; a jótékonyság és a Tóra tanulása. Ezeknek a dolgoknak a gyümölcsét (kamatját) az ember ezen a világon élvezi, de a tőke a másvilágon vár rá. [Fontos] a szülők tisztelete, a jótékonyság, és az emberek közti békéltetés, de a Tóra tanulása[9] mindegyikkel felér.

 

PEÁ: MISNA 1 /2

A szeglet nem lehet kevesebb, mint a [termés] hatvanada. Bár azt mondták, hogy a szegletnek nincs mértéke, mindig a termőföld nagyságától, a szegények számától és az ember jóakaratától függ.

 

PEÁ: MISNA 1/3

Szegletet a termőföld elejéről és közepéről [is] hagynak. Rabbi Simon azt mondja: [Adhat a termés más részéből is], lényeg, hogy a végén a szeglet elérje a termés hatvanadát. Rabbi Jehuda azt mondja: Ha egyetlen kalászt hagy a mezőn leszedetlenül, azzal is eleget tett a szeglet [parancsolatának], de ha ezt sem teszi, [a termése] a köz tulajdonának[10] tekinthető.

 

PEÁ: MISNA 1 / 4

Így szól a szeglettel kapcsolatos meghatározás: Bármilyen élelemre nézve, mely tárolható és a föld termése, melyet egyszerre[11] takarítanak be és tárolnak, a szeglet parancsolata kötelező. A szabály egyaránt vonatkozik a gabonafajtákra és a hüvelyesekre.

 

PEÁ: MISNA 1/5

Fák [esetében] a szömörce;[12] a szentjánoskenyérfa; a diófa; a mandulafa; a szőlő; a gránátalmafa; az olajfa; a datolyapálma: a szeglet mindegyiknél kötelező.[13]

 

PEÁ: MISNA 1/6

Bármikor adhat szegletet, mielőtt összegyűjtené a betakarított termést,[14] a tizeddel pedig vár. [Ha akarja], a köz tulajdonának nyilváníthatja és vár a tizeddel, míg összegyűjti a termést. Adhat belőle az állatoknak, a háziállatoknak és a szárnyasoknak, de vár a tizeddel, míg összegyűjtötte a termést.  Rabbi Ákivá szerint leválasztja a magtárból a szükséges vetőmagot, és vet, ezután[15] rakja halomba. Kohén és lévita, aki vásárol a magból, a mag után tizedet[16] ad, mielőtt [a gazda] halomba rakná. Aki a terméséből felajánlott a Szentélynek, vagy azt megváltotta [árát kifizetve], annak le kell választania a tizedet, mielőtt a kincstárnok[17] elraktározná a felajánlott adagot.

[1] „Mértéken felül”: bár a bölcsek rögzítettek egy „minimumot”  a szeglet esetében, mely a termés 1/60 része, de minél többet adunk, annál dicséretesebb.

[2] Peá (héb.) valaminek a széle, szeglete; a magyar nyelvben honos „pájesz” kifejezés ebből a szóból jön.

[3] Az első zsengék a gabona és a gyümölcsfák terméséből.

[4] Ráájon: A három zarándok ünnep valamelyikén a Jeruzsálemi Szentélybe hozott ajándék; a „látni” igéből képzett szó.

[5] Jótékonyság, héberül gmilut hászádim.

[6] „Mértéken felül”: bár a bölcsek rögzítettek egy „minimumot”  a szeglet esetében, mely a termés 1/60 része, de minél többet adunk, annál dicséretesebb.

[7] Peá (héb.) valaminek a széle, szeglete; a magyar nyelvben honos „pájesz” kifejezés is ebből a szóból jön.

[8] Az első zsengék a gabona és a gyümölcsfák terméséből.

[9] A Misnában: Talmud –Tóra, a zsidó bölcselet és annak tanulása; egyszerűen: A Tóra tanulása.

[10] Bárki vehet belőle, gazdag és szegény, egyaránt.

[11] A füge például, melyet egyenként szednek le a fáról (nem egy időben) nem tartozik e szabályhoz.

[12] Szömörce: Héb. og, fűszerfajta, mely bőrcserzésre is alkalmas.

[13] A szeglet itt a fán hagyott érett gyümölcsre vonatkozik. A megnevezett fák terméséből Izrael földjén kívül (külföldön) is kell szegletet hagyni.

[14] Rendezett: Mielőtt elraktározná, halomba rakná (héber: jimráh) a gabonát vagy a kukoricát; a tizednél előbbrevaló a szegényeknek járó szeglet leválasztása .

[15] Ezután: A vetőmag leválasztása után számítják ki a kötelező adományokat, peá, tized, stb.

[16] Ezt a tizedet a kohén vagy lévita a szegényebb papoknak adja, akiknek nincs pénzük.

[17] Pénztáros, vagy kincstárnok,  (héb. gizbár)  : Aki a hekdes, vagyis a Szentélynek felajánlott adomány kezelésével megbízott.