Misna – magyarul 2.
“Nem akarok arról hallani, hogy az Ég Királyságát akár egy órára is elhagyjam.”
„A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִשְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítására Jehuda Hanászi nevéhez köthető.
Az első részt és a részletesebb magyarázatokat lásd itt.
Bráchot (Áldások)
BRÁCHOT: MISNA 2/1
Épp a Tórából olvasott, mikor eljött a smá imádság ideje. Ha gondolt a smára, az olyan, mintha elmondta volna. (Ha nem gondolt, el kell mondania). Ha a szakaszok között[1] szünetel, a társa hogyléte felől kérdez, és viszonozza [a köszöntést]. Ha a közepénél van,[2] csak akkor kérdez és viszonoz, ha fél.[3] Ezek Rabbi Meir szavai. Rabbi Jehuda azt mondja: Ha a közepénél tart, akkor kérdez, ha fél, és tiszteletből viszonoz.[4] A szakaszok között tiszteletből kérdez, és minden ember köszöntését viszonozza.
BRÁCHOT: MISNA 2/2
Ezek a szakaszok közti szünetek:[5] Az első és a második [bevezető] áldás között; a második áldás és a smá között; a smá[6] és a vehájá im sámoá között;[7] a vehájá im sámoá és a vá-jomer[8] között; a vájomer és az emet ve-jáciv között. Rabbi Jehuda azt mondja: A vájomer és az emet ve jáciv között nem szakíthatja meg.[9] Rabbi Josua ben Karha azt kérdezte: Miért került a smá [szakasza] a vehájá im sámoá [szakasza] elé?[10] Azért, hogy [az ember] először magára vegye az égi királyság terhét,[11] és aztán a törvények [parancsolatok] terhét. Miért előzi meg a vehájá im sámoá a vájomer szakaszát? Mert a vehájá im sámoá egyaránt érvényes nappal és éjszaka, míg a vájomer csak a nappalra[12] vonatkozik.
BRÁCHOT: MISNA 2/3
Aki smát olvas, de nem fennhangon,[13] teljesítette [a parancsolatot]. Rabbi Josze azt mondja: Nem teljesítette. Olvas, de nem pontosan, Rabbi Josze szerint teljesítette, Rabbi Jehuda szerint nem teljesítette. Aki rossz sorrendben olvas,[14] nem teljesített. Olvasás közben hibázott, visszatér arra a helyre, ahol hibázott.
BRÁCHOT: MISNA 2/4
Építők a fa tetején is mondhatják, vagy a fal állványzatán. Ugyanezt nem tehetik [ámidá] imádsága közben.[15]
BRÁCHOT: MISNA 2/5
Újdonsült férj mentes a smá olvasásától, az első éjszakától a szombat kimeneteléig, ha addig nem hálta el [a házasságát]. Ez történt Rábán Gámliellel, aki mondott [smát] az esküvőt követő első éjszakán. Tanítványai azt mondták: Rábbénu, azt tanítottad, hogy a vőlegény mentes a smá mondásától az első éjszaka. Azt válaszolta nekik: Nem akarok arról hallani, hogy az Ég Királyságát akár egy órára is elhagyjam.
BRÁCHOT: MISNA 2/6
[Rábán Gámliel] fürdőt vett a felesége halálát követő első éjszakán, erre azt mondták a tanítványai: Rábbénu, azt tanítottad nekünk, hogy gyász idején tilos a fürdés. Azt válaszolta nekik: Én nem vagyok olyan, mint a többi ember, én rajongok a tisztaságért.
BRÁCHOT: MISNA 2/7
Mikor meghalt Távi, a szolgája, elfogadta a részvétnyilvánítást. Azt mondták a tanítványai: Rábbénu , azt tanítottad nekünk, hogy rabszolga után nem jár részvétnyilvánítás! Azt válaszolta: Tavi a szolgám más, mint a többi rabszolga. Értékes[16] ember volt.
Héberből fordította és magyarázatokkal ellátta Uri Asaf
MISNA 2/8
Ha az újdonsült férj smát akart mondani az első éjszaka, mondjon. Rábán Simon ben Gámliel azt mondja: Ne legyen túlbuzgó, ne mondja ki az Isten nevét[17] akármikor.
[1] Ld. a következő misnát.
[2] …és az imádkozó megszakítja az imát és fogadja valakinek a köszöntését.
[3] Mert fél a társától, akitől az élete függhet.
[4] Tiszteletre méltó emberek köszönését.
[5] Szünetek: héb. ben há-prákim: a smá szakaszai, és az imát megelőző és követő áldások között.
[6] A smá ima első szakasza a smá jiszráel „Halljad Izráel”.
[7] Vehájá im sámoá: a második szakasz: „lészen azért, hogyha valóban engedelmeskedtek” (MTörv 11, 13).
[8] Vájomer: a harmadik szakasz: „És szóla az Úr Mózesnek, mondván”(Num 15, 37-41).
[9] Az említett idézet utolsó szava: „Istenetek”, héb. elohechem, és az utána köv. szó héb. emet „igazság”. Bár ez már új mondat, az „Istenetek” és az igazság szó között nem szabad szünetet tartani.
[10] A két szakasz a Tóra különböző helyeiről való, mi szabta meg ezt a sorrendet?
[11] Az égi királyság terhe, héb. ol malchut sámájim : a vallás nap-napi előírásos betartása.
[12] A vájomer szakasz említést tesz a szemlélőrojtról (héb. cicit), mely szemlélésére éjszaka nincs szükség.
[13] Suttogva olvas, vagy rosszul hall.
[14] Előre siet az olvasásban, és kihagy egy verset.
[15] Ámidá, vagy Smone Eszre (18 áldás imája), melyet állva mondanak.
[16] Értékes ember: a héb. káser (kóser) jelzőt használja a Misna.
[17] A smá imádságban elhangzik Isten neve.