Lopott, de nem tartozik semmivel? – Misna magyarul, Bává Kámá 10.

„Ha valaki lop és a lopott tárgy arra szolgál, hogy ezáltal a gyerekeit táplálja, nem köteles visszafizetni a kárt.”

Nezikin (נזיקין) károk, másképp: a károk rendje  a Misna negyedik rendje.

Nagyrészt a zsidó bűnügyi és polgári törvényekkel foglalkozik, valamint a zsidó törvény végrehajtó szerveivel. A Nezikin, (károk rendje) tíz traktátusból áll:

Bává Kámá – első kapu

Bává Meciá – középső kapu

Bává Bátrá – utolsó kapu

Szánhedrin – a nagy törvényszék

Mákot – vesszőzés

S’vuot – eskütétel

Edujot – tanúságtétel

Ávodá zárá – idegen vallás

Ávot– atyák bölcsessége

Horájot – döntések (vétekáldozattal kapcsolatban)

 

 A Bává kámá (első kapu) traktátusa polgári ügyekkel foglalkozik.

BÁVÁ KÁMÁ 10

 

Bává Kámá 10/1

Ha valaki lop és a (lopott tárgy) arra szolgál, hogy ezáltal a gyerekeit táplálja, nem köteles visszafizetni a kárt. Ha volt a ház körül olyasmi, amely értéket képvisel, kötelesek visszafizetni a kárt.[1] (A kár visszafizetéséhez) nem vehetnek el pénzt az adószedő vagy a vámos perselyéből, ezektől jótékonysági adomány (héb. cdáká) sem vehető. Nem vehetnek pénzt el (a vámszedő) házából sem.

 

Bává Kámá 10/2

Ha az adószedők elvették a szamarát és másikat adtak a helyébe, vagy ha útonállók elvették a ruháját és másikat adtak a helyébe, a ruha az övé lesz, mivel az előző tulajdonos már rég feladta a reményt, hogy visszaszerezze. Ha kimenti valaki ingóságait a folyóból, a katonáktól vagy a rablóktól, és ha az (ingóságok) eredeti gazdája már feladta a reményt, (az ingóságok) az övéi lesznek. Ugyanígy van a kaptárhoz tartozó méhrajjal. Ha a méhész lemond a méheiről, azok az új gazdáé lesznek. Rabbi Johánán ben Beroka azt mondta: asszony vagy gyerek, szava hihető, ha azt állítja: “innen szálltak ki ezek a méhek”. Ha vissza akarja szerezni a méheit, átmehet a szomszédja (veteményes) kertjén. Ha ezzel kárt okoz, megfizeti a kárt, de nem vághatja le szomszédja fájának ágát,[2] még akkor se, ha a kárt megfizeti. Rabbi Ismael, Rabbi Johánán ben Beroka fia szerint levághatja a fa ágát, ha megfizeti a kárt.

 

Bává Kámá 10/3

Valaki felismerte a saját edényeit vagy könyveit más kezében, – és eközben lopás híre járt a városban. A vásárló megesküdött, mennyiért vette ezeket a tárgyakat, és kifizeti (ezt az összeget) annak, akinek (a kezében meglátta a saját tárgyait). De ha nem járja lopás híre a városban (az eredeti tulajdonos) nem vásárolhatja vissza a tárgyakat, mert mondhatják: hogy eladta valakinek, és az a valaki megvásárolta tőle.

 

Bává Kámá 10/4

Valaki hozott egy korsó bort, és egy másik hozott egy korsó mézet. A mézes korsó eltörött, a boros korsó tulajdonosa kiöntötte a bort, hogy a korsójába átmentse a mézet, a (bor tulajdonosa) nem kérhet többet a bor áránál. De ha előzőleg azt mondja, hogy megmentem azt, ami a tied, ha kárpótolsz engem, akkor (a méz tulajdonosa) teljes kárpótlással tartozik neki. Ha az áradás elsodorta valaki szamarát és a társa szamarát is, és az övé száz zuz pénzt ért, a társáé pedig kétszáz zuzt, az illető a sajátja helyett megmenti az értékesebb szamarat, a munkája bérénél nem kérhet többet. De ha azt mondja, én megmentem a tiédet, és te kifizeted az én káromat, akkor társától megkapja (a szamara) árát.

 

Bává Kámá 10/5

Ha valaki (elsajátít) földet a társától, de zsarnok földbitorlók jönnek és elveszik tőle. Ha az egész környék szenved tőlük, (az elsajátító) mondhatja neki, “íme, itt van a földed, előtted.” Ha az elsajátító (tolvaj) okozza a földbitorlók rablását, adnak egy másik földdarabot a károsultnak. Ha áradás mossa el a földet, mondhatják neki: “íme, ami a tied, ott van előtted”.

 

Bává Kámá 10/6

Ha valaki meglopta a társát, vagy pénzt vett kölcsönbe tőle, vagy átvett valamit a lakott helyen, megőrzés céljából, ne adja vissza neki lakatlan területen, (pl. a sivatagban). Ha tudta, hogy a sivatagba készül, adja vissza a sivatagban.

 

Bává Kámá 10/7

Azt mondja a társának: elvettem tőled, kölcsön vettem, megőriztem a tulajdonodat, de nem emlékszem, hogy visszaadtam volna neked, vagy nem adtam vissza, köteles fizetni a kárért. De ha azt mondja: nem tudom (nem emlékszem) elvettem volna tőled, vagy kölcsön vettem volna tőled, vagy letétbe helyeztél valamit nálam. Nem köteles fizetni.

 

Bává Kámá 10/8

Ha lop egy kisbárányt a nyájból, de visszaviszi, és az elpusztul vagy ellopják, felelős (az állatért). A nyáj gazdái nem tudnak a kisbárány elvételéről és a visszatételéről, és amikor megszámlálják a nyájat és minden rendben van, a (tolvaj) nem tartozik semmivel.

 

Bává Kámá 10/9

A pásztoroktól nem vásárolnak gyapjút, tejet vagy gödölyét, a gyümölcsös őrzőitől nem vásárolnak se fát se gyümölcsöt, de szabad vásárolni asszonyoktól gyapjúholmit Júdeában és len szőttest Galileában és borjút a Sáron vidékén. Minden esetben, ha az eladó arra kéri a vevőt, hogy rejtsék el (a vásárolt holmit) azt nem szabad megvásárolni. Tojást és szárnyast lehet vásárolni minden esetben.

 

Bává Kámá 10/10

A gyapjú foszlányai a mosodásnál, a mosodásé. A fésűsnél előforduló gyapjúmaradék, a házigazdáé. Ha a mosodás három fonalat ki vesz a gyapjúból, az övé lehet. Ha ennél többet, az már a házigazdáé. Ha voltak fekete fonalak a fehér gyapjú között, azt mind elveheti. A szabó, akinek maradék fonál van a kezében, amellyel még lehet varrni, vagy maradék anyag, (legalább) háromszor háromujjnyi nagyságban, legyen a házigazdáé. Forgács, amit az ács legyalul, legyen az övé, amit azonban a fejszével levág, az a házigazdáé. Fűrészpor, amely a ház területén gyűlik össze, szintén a házigazdáé.

 

[1] Visszafizetik : a gyerekek, mivel apjuk már nem él

[2] Ha a fa ágán megtelepednek a méhek.